A vese a szervezetünk anyagcseréjében és méregtelenítésében vesz részt: az egyik legfontosabb feladata kiválasztani a vérbe kerülő méreg- és salakanyagokat, hogy aztán a vizelettel együtt kiürülhessenek. Előfordul azonban, hogy „a gépezetbe homok kerül”, vagyis a vizeletben lévő ásványi anyagok az oldatból kicsapódnak, és kristályos szerkezetű anyagként felhalmozódnak a vesében, finom szemcséjű vesehomokot illetve nagyobb, extrém esetben akár golflabda vagy tojás méretű veseköveket képezve. A sajátos rekordot egy indiai férfi tartja, akinek a testéből 2013-ban egy több mint nyolcvandekás, 15 cm átmérőjű követ operáltak ki.

Szervezetünkből a kiválasztott salakanyagok a vizelettel, abban oldva távoznak. Ha valamely összetevő olyan koncentrációban választódik ki, hogy már nem tud oldódni, hanem kicsapódik, akkor jönnek létre a vesekövek. Növekedési ütemük és méretük változó, elsősorban az összetevőktől függ.

Kevesen mondhatják el magukról, hogy képesek rendszeresen és nyugodtan végigaludni a naponta ajánlott hét-nyolc órát. Éjszakai pihenésünket nemcsak a stresszes munkahely, párkapcsolati nehézségek, vagy a későn elfogyasztott kávé nehezítheti meg, hanem sokféle alvászavar is. Ilyen például a „nyugtalan láb szindróma” vagy angolul restless leg szindrómának nevezett önálló alvászavar.

Az alvászavarok igen változatosak

Az alváshiánytól az aluszékonyságig nemcsak mennyiségi eltérések fordulhatnak elő, hanem felborulhat az éjszakák és nappalok ritmusa, a cirkadián ritmus is.

Hányszor hangzik el, hogy „nem bírom tovább, beleszakadok a melóba” vagy, hogy „sírba tesznek a munkatársaim”! Ha nem is ilyen drámai formában, de bizony tény, hogy a munkánknak, a munkahelyi körülményeinknek kiemelten fontos szerepe van testi-lelki egészségünk alakulásában. Összegyűjtöttük a legfontosabb tényezőket, amelyekkel a munkahely beteggé tehet valakit.

Napjainknak közel felét munkával töltjük: munkahelyen vagy otthon, csapatban vagy magányosan, de időnk, energiánk, gondolataink nagy részét a munka köti le. Szerencsések, akiknek kenyérkereső tevékenységük egyben hobbijuk is, amelyet örömteli alkotásként, kiteljesedésként élnek meg. De mi van a többiekkel, hogyan hathat a munka a mentális és a fizikai állapotukra, egészségükre?

A hazai halálozási statisztikák élén a szív és érrendszeri betegségek állnak. Mindez „rajtunk is múlik”, mivel helyes életmóddal, odafigyeléssel megelőzhetőek lehetnek. Kardiológusok összefoglalták a legfontosabb kockázati tényezőket, amelyek elkerülésével legalább a felére lehetne csökkenteni a szív és érrendszeri betegségek miatti halálesetek számát.

A szív és érrendszeri betegségek vagyis a szívinfarktus, és a stroke kialakulása az életmódon múlik. Mindössze öt, jórészt megelőzhető kockázati tényező kiküszöbölésével sokat tehetünk az egészségünk megőrzéséért, és így akár évtizedekkel is meghosszabbíthatnánk az életünket!

A vitaminok az élethez nélkülözhetetlenek, hiányuk súlyos megbetegedéseket okoz, így megfelelő bevitelükről a táplálkozás útján vagy pótlással gondoskodni kell. Az alapvető vitaminokra mindenkinek szüksége van, de a különböző élethelyzetek az egyéni igényt módosíthatják.

A vitaminszükségletet az életkor, a testsúly és a fizikai állapot befolyásolja. A gyerekek, kamaszok fejlődésben lévő szervezetének, illetve várandós, szoptató kismamáknak több vitaminra van szükségük. Betegségek idején és azt követően, dohányzás, fogyókúra, folyamatos, nagy stressz, intenzív fizikai megterhelés idején és az időskorban szintén megemelkedik a vitaminigény, a szokásosnak akár a többszörösére is.