Mindannyian éreztünk már bizonytalanságot, kétséget önmagunkban egy-egy feladat elvégzése kapcsán. Biztos, hogy mindent jól csináltam? Értek én egyáltalán ehhez? Mi van akkor, ha kiderül, valójában nem vagyok elég képzett? Mit fognak szólni ehhez mások? Csalónak tartanak majd, amiért átvertem őket? Ezek a kérdések természetes módon jelentkeznek a gondolatainkban egy-egy feladat elvégzése közben vagy után. A kétségek azonban néha annyira elhatalmasodnak, hogy szinte megbénítják a – sok esetben tehetséges és sikeres – embereket. Cikkünkben az ilyen személyeket gyötrő imposztor szindrómát mutatjuk be.

Nézzük, mi is az az imposztor szindróma, hogyan győzhetjük le és hogyan építhetjük újjá egészséges önértékelésünket!

A rák szó mindenkiben erős érzelmeket vált ki, és a legegészségesebbekben is szorongást kelt. A félelmek egy része abból is adódik, hogy számos tévhit, megalapozatlan, pontatlan információ él a köztudatban a daganatos megbetegedésekről, illetve azok rosszindulatú formájáról, a rákról. De vajon mennyire megalapozottak ezek a vélemények?

Nézzük a leggyakoribb tévhiteket!

Minden nővel előfordul, hogy legszívesebben fel sem kelne "azokon a napokon", még akkor is, ha a menzesz csak a szokásos kellemetlenségekkel jár. A nők mintegy felénél azonban változó erősségű  fájdalmak is kísérik a havi vérzést. Betegség jele, tünete a fájdalmas menstruáció, vagy egyéni balszerencse csupán?

A menstruációs fájdalmak erőssége és jelentkezésük helye is eltérő lehet, és változatosak az egyéb kísérő tünetek is. A kedvetlenség, levertség, fejfájás gyakran azokra is jellemző menstruáció idején, akiknél egyéb tünet, görcs nem kíséri a vérzést.

Bármilyen furcsán hangzik, a farkasember megnevezés nem a rémmesék szörnyalakját jelöli, hanem egy ritka betegséget, amely fokozott szőrnövekedést okoz a benne szenvedőknek. A farkasemberekhez, vérfarkasokhoz kapcsolódó mitikus történetek pedig - ne szépítsük - valószínűleg egyszerűen reklámcéllal születtek. Minden korban akadtak ugyanis, akik e szerencsétlenek tragédiájából jó pénzt hozó szenzációt, üzletet reméltek.

A hypertrichosis, vagyis a vérfarkas szindróma olyan genetikai rendellenesség, mely túlszőrösödéssel jár együtt.

Bár az érintettek gondosan titkolják panaszaikat, az aranyér a leggyakoribb emésztőszervi elváltozások egyike. A becslések szerint a lakosságnak akár 40 százaléka is szenvedhet tőle, az ötven éven felüliek között pedig kétszer olyan gyakran fordul elő. Bár népbetegségnek tekinthetjük, sokan még mindig nem veszik komolyan, a kellemetlen tünetek és a rosszul értelmezett szégyenérzet miatt csak kevesen fordulnak orvoshoz. Összegyűjtöttünk, amit mindenképpen érdemes tudni az aranyérről.

Az aranyérbetegség olyan visszérjellegű értágulat, ami a végbél utolsó szakaszának nyálkahártyája alatt futó illetve a végbélnyílás záróizmát is dúsan behálózó vénás érhálózat elváltozása. Az ún. aranyeres csomók szervezetünkben akkor alakulnak ki, ha ezek az erek a végbél és a végbélnyílás falában kitágulnak, keringésük lelassul, a szállított vér pangani kezd bennük, a kiöblösödések a bélfalból kidomborodnak.  A külső aranyeres csomók kívülről is tapinthatók, láthatók, a belsőket pedig a szakorvosi vizsgálat állapítja meg.