Útikalauz anatómiába

5 tipp az imposztor szindróma leküzdésére

2016.04.19. 10:54

Mindannyian éreztünk már bizonytalanságot, kétséget önmagunkban egy-egy feladat elvégzése kapcsán. Biztos, hogy mindent jól csináltam? Értek én egyáltalán ehhez? Mi van akkor, ha kiderül, valójában nem vagyok elég képzett? Mit fognak szólni ehhez mások? Csalónak tartanak majd, amiért átvertem őket? Ezek a kérdések természetes módon jelentkeznek a gondolatainkban egy-egy feladat elvégzése közben vagy után. A kétségek azonban néha annyira elhatalmasodnak, hogy szinte megbénítják a – sok esetben tehetséges és sikeres – embereket. Cikkünkben az ilyen személyeket gyötrő imposztor szindrómát mutatjuk be.

anatomia_imposztor_szindroma.JPG

Nézzük, mi is az az imposztor szindróma, hogyan győzhetjük le és hogyan építhetjük újjá egészséges önértékelésünket!

Mi az az imposztor szindróma?

Az „impostor” angol szó jelentése: szélhámos. A jelenséget először 1978-ban írta két pszichológus, Paulina Clance és Suzanne Imes. A szindróma jellemzője, hogy a személy folyamatosan alábecsüli képességeit, úgy érzi, sokkal többre vállalkozik, mint amennyit a képességei lehetővé tennének. Ezen aggodalmak miatt tartózkodik attól, hogy szakmailag véleményt formáljon, munkáját értéktelennek tartja, mindeközben pedig retteg attól, hogy megtéveszti környezetét. Úgy véli, mások becsapása által, a szerencse, vagy épp a szépsége miatt kap fontos feladatokat és munkalehetőségeket. Önbecsülése alapvetően alacsony, és bár képességei a valóságban kiemelkedők, azokat nem tartja annak. A lécet nagyon magasra teszi, törekszik a tökéletességre, és egy apróbb hiba is végzetes hibának számít a szemében.

Kiket érint az imposztor szindróma?

Kutatások eredményei szerint a szindróma inkább a nőket érinti, közülük is leginkább azokat, akik magas pozíciókban, például szakértőként vagy felsővezetőként dolgoznak. E jelenség mögött fellelhető az a jellemző, hogy a nők alapvetően hajlamosabbak hibáikat belső, sikereiket pedig külső tényezőknek tulajdonítani, míg a férfiak ennek pont az ellenkezőjeként gondolkodnak.

Mik az imposztor szindróma következményei?

Az imposztor szindróma számos negatív következménnyel járhat: gyakran előfordul, hogy sikeres nők magasabb pozíciókból alacsonyabba váltanak, vagy akár hogy a céljaik eléréséhez szükséges alapvető lépéseket sem tudják megtenni, halogatnak vagy túlzottan sok időt, energiát fordítanak egy-egy feladat elkészítésére.

Mit tegyünk, ha felfedeztük magunkon az imposztor szindróma tüneteit?

Maga a probléma felfedezése és felismerése az első és legfontosabb lépés a kezelés szempontjából. Amennyiben észrevette, hogy igaz önre néhány dolog a fentebb említett tulajdonságok közül, elkezdheti mérlegelni, hogy vajon melyek azok a tulajdonságai és sikerei, amiket az önben lévő imposztor próbál kikezdeni.

5 tipp az imposztor szindróma leküzdésére

Margie Warrell coach összegyűjtötte a legfontosabb a tanácsokat, amelyeket betartva sokat tehetünk az imposztor szindróma leküzdése és az egészséges önértékelés kiépítése érdekében.

1. Beszéljünk róla!

Sokat segít, ha megosztjuk aggodalmainkat bizalmasainkkal és meghallgatjuk a véleményüket!

2. Vállaljuk fel a sikereinket!

Törekednünk kell annak megtanulására, hogy ne csak a kudarcainkért, hanem a sikereinkért is felelősséget tudjunk vállalni. Fontos, hogy ne a tökéletes eredményre, hanem a munkába beleadott értékekre koncentráljunk.

 3. Vezessünk eredménynaplót!

Bizonyos időközönként írjuk össze eredményeinket, hogy objektíven láthassuk azokat. Amennyiben megtapasztaljuk, hogy sikereink ismétlődnek, láthatjuk, hogy rendelkezünk a szükséges képességekkel.

 4. Ne hasonlítsuk össze önmagunkat másokkal!

Minden ember, minden eredmény és siker különböző! Hosszútávon jövedelmező befektetés, ha megbarátkozunk hibáinkkal és reálisabb elvárásokat támasztunk önmagunk felé.

 5. Különítsük el az érzéseket és a tényeket!

Törekedjünk arra, hogy képessé váljunk minden esetben megkülönböztetni érzéseinket a tényektől, hiszen ha butának érezzük magunkat, az nem jelenti azt, hogy ez igaz is ránk!

Mi áll az imposztor szindróma hátterében?

Az imposztor szindróma egy kutatója, Birgit Spinat német professzor szerint az imposztor szindróma kialakulásának hátterében negatív gyermekkori tapasztalatok állnak, mint például az, hogy a gyermek azt tanulja meg otthon, hogy csak az elvárt teljesítmény elérésekor kapja meg a szülők szeretetét. Az ilyen családokra az is jellemző, hogy a szülők gyakran túldicsérik, máskor pedig kemény kritikával illetik gyermeküket.

A professzor azt is hangsúlyozza, hogy külső segítség nélkül nagyon nehezen lehet kitörni az imposztor szindróma ördögi köréből, főleg azért, mert a jelenséghez gyakran társulnak egyéb problémák, mint például étkezési zavarok, kiégés, szorongás vagy depresszió. Az ilyen, súlyosabb esetekben mindenképpen javasolt pszichiáter vagy klinikai szakpszichológus felkeresése!

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.



Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása