Tavasszal és nyáron szó szerint megsokszorozódik mindazok problémája, akik a levegőben szálló pollenek okozta allergiától szenvednek: tüsszögnek, folyik az orruk, könnyezik a szemük, esetleg bőrtüneteik is kialakulnak. Az ún. szénanátha minden harmadik-negyedik ember számára ezen időszak visszatérő, kellemetlen velejárója.
Egy adott kor tudományos fejlettsége, az emberek életkörülményei és a társadalmi viszonyok is befolyásolják, hogy az akkor élőket mennyi idős korukban és mi miatt éri a halál. Az ember azon ritka élőlények egyike, amelyik tisztában van a ténnyel, hogy élete véges, és megpróbál tenni is azért, hogy halála minél később következzen be. Mégis, csak keveseknek sikerül a végelgyengülésig kihasználni az idejüket. Előbb-utóbb többnyire közbejön valami…
A megfelelő mennyiségű és minőségű éjszakai alvás kritikus jelentőségű a szervezet szabályozó egyensúlyának fenntartásában, és erre egyre több tudományos bizonyíték lát napvilágot. A megbetegedés okozta testi panaszok, ahogy a fizikai állapottal kapcsolatos szorongás vagy a megváltozott környezeti körülmények egyaránt megzavarhatják az éjszakai nyugodt alvást, ami az alvás-ébrenlét ritmusának megváltozásához vezethet.
Gyakran halljuk a koronavírus-járvány kapcsán, hogy a vírus különösen veszélyes lehet a legyengült immunrendszerű emberekre. De honnan tudhatjuk, hogy leggyengült szervezetünk védekezőképessége? Milyen jelei vannak? És hogy erősíthetjük az immunrendszerünket?
