Tavasszal és nyáron szó szerint megsokszorozódik mindazok problémája, akik a levegőben szálló pollenek okozta allergiától szenvednek: tüsszögnek, folyik az orruk, könnyezik a szemük, esetleg bőrtüneteik is kialakulnak. Az ún. szénanátha minden harmadik-negyedik ember számára ezen időszak visszatérő, kellemetlen velejárója.

A légúti allergiás reakciók oka a virágporok, pontosabban fogalmazva a pollen allergizáló hatása. Sokféle növény, köztük számos igen gyakori gyomnövény pollenje okoz az egyéni érzékenység szerint nyálkahártya-irritációt az orrjáratokban, illetve a szem kötőhártyáján. A jelenség orvosi neve szezonális allergiás rhinitisz.

Mikroszkopikus allergének a levegőben

A virágporok közül nem a például méhek által is szállított virágpor váltja ki az allergiás tüneteket, hanem sokkal inkább a szélmegporzású növények mikroszkopikus méretű pollenjei: a mintegy negyedmillió, Magyarországon honos virágzó növény ezredrésze. Ezek közül kb. 250 növény pollenje bizonyul allergénnek: többnyire vadon termő fák, fűfélék és gyomnövények, amelyek hatalmas mennyiségű, milliárdnyi pollent bocsátanak ki magukból, amelyeket aztán a szél több száz kilométerre is elvisz.

A vegetáció időszaka kicsit leegyszerűsítve három allergiás szakaszra bontható: a fák, a fűfélék és a gyomok időszakára. Korán, már a tél végén-kora tavasszal jelentkezhet allergia a korán virágzó, barkás mogyoró, éger, nyír, fűz és kőris pollenje miatt. Tavasz végén, nyár elején a füvek, a platán, a tölgy, a hárs, majd a gyomnövények és a kalászosok virágpora okoz irritációt. A legintenzívebb pollen-kibocsátású, vagyis a legagresszívebben allergizáló gyomnövények (pl. a parlagfű, a feketeüröm) virágzása pedig egészen októberig elhúzódhat.

A virágporok változatos alakúak és méretűek lehetnek: gömbölyű, lapos, szabálytalan, tüskés is akad köztük, a legkisebbek 10 mikron, a legnagyobbak 300 mikron körüli nagyságúak. Az allergizáló hatást a pollenfalba beépült kémiai anyagok, proteinek, enzimek, antigének váltják ki.

Az allergiás reakció

Allergia esetén az immunrendszer tévesen, veszélyként, antigénként ismer fel valamely, a környezetben lévő, amúgy ártalmatlan anyagot, és túlzott reakcióként a védekező rendszer elemeit, például a falósejteket aktiválja ellene. Az allergiás tüneteket ez utóbbiak pusztulása során a belőlük kiszabaduló anyagok (hisztaminok, prosztaglandinok) váltják ki.

A légúti allergiát a levegőből belélegzett anyagok, szennyeződés, vegyi anyagok, poratkák, gombaspórák, legnagyobb számban pedig a szezonálisan jelentkező virágporok okozzák. Az allergia okai között szerepel az öröklött hajlam is, a fokozott érzékenység.

A tapasztalatok szerint a városlakók között többeket sújt a pollenallergia: ennek hátterében legvalószínűbben a légszennyezettség áll, hiszen a szmog miatt fokozottan igénybe vett, sérült nyálkahártyákon a pollen könnyebben megtapad és az irritáló hatása is intenzívebb.

A jellegzetes tüneteket mindenki ismeri: a nyálkahártyák duzzanata miatti fokozott váladékozás, irritáció, tüsszögés, köhögés, orrfolyás és orrdugulás mellett gyakori a szemviszketés, a könnyezés, a kötőhártya-gyulladás is. Bőrtünetek, bőrpír, kiütések, viszketés is előfordulhatnak.

A légúti allergia kezelése

A pollenallergia lehetőség szerinti elkerüléséhez, kezeléséhez először is jó tudni, mi váltja ki a betegből a tüneteket, és kizárni az esetlegesen fennálló más légzőszervi megbetegedéseket, például az asztmát. Tünetmentes időszakban, tüdőgyógyász (pulmonológus) szakorvos végzi el az allergének kimutatására szolgáló allergiavizsgálati bőrtesztet. Elkerülni nehéz a pollennek való találkozást, hiszen nagy távolságokba is elviszi a szél, de azért a kritikus időszakban szemüveg viselésével, óvatosabb, eső után vagy hajnalban való szellőztetéssel, gyakoribb hajmosással mégis tehetünk valamit. Ha ismerjük az allergén pollent, akkor annak virágzási időszakában már a tünetek megjelenése előtt tanácsos allergiát enyhítő gyógyszert beszerezni és alkalmazni.

A gyógyszeres kezelés a tüneteket enyhíti, ehhez antihisztaminok, szteroidok, nyálkahártya lohasztók állnak rendelkezésre. Az immunterápia a tünetenyhítéssel szemben hosszabb távon módosítja, küszöböli ki a szervezet immunválaszát.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.