Életünknek nagyjából egyharmadát alvással töltjük. Ez mégsem számít elvesztegetett időnek, hiszen az egészségünk megőrzésének, a szervezetünk megfelelő működésének egyik alapja a pihentető alvás. De mennyi alvásra van szükségünk, és mitől függ alvásigényünk?

Általában nyolc órában szoktuk megszabni azt az időt, amelyet naponta alvással kellene töltenünk ahhoz, hogy kipihenhessük a napi fáradtságot, fizikailag és mentálisan is regenerálódjunk és feltöltődjünk. Ez azonban csak egy hozzávetőleges érték, hiszen az alvásigény egyénileg is nagy különbségeket mutat. Az életkor és életvitelbeli meghatározottságaink befolyásolják azt, hogy kinek-kinek mennyi alvásra van valójában szüksége. Az alvásra fordított órák száma mellett legalább ennyire fontos, hogy milyen az alvásunk minősége. Ideális az lenne, ha esténként hamar sikerülne elaludni, egyhuzamban több órát tudnánk aludni felriadás nélkül, és az alvás minden fázisán, így a mélyalvás fázisán is keresztülmennénk közben.

Az alvásigény az életkorral együtt változik

Legtöbb alvásra a legkisebbeknek van szüksége: az újszülöttek (kis szerencsével, bár ez az újdonsült szülőknek kevesebbnek tűnik) napi 14-17 órát alszanak. A csecsemők alvásszükséglete 12-15 óra naponta, a kisgyermekeké kétéves korig már napi egy órával kevesebb. Az óvodások 10-13 órát töltenek alvással, többségük délután is képes kicsit szundítani, de akad olyan is már köztük, aki szenved az óvodában a délutáni fektetés alatt. Az általános iskoláskorú gyerekek alvásigénye a szakemberek szerint 9-11 óra – valószínűleg itt kezdődik a legtöbbeknél az eltérés a szükséglet és a gyakorlat között. A 14-17 év közötti kamaszok 8-10 óra, a felnőttek 7- 9 óra alvást igényelnek. A 65 év felettiek esetében ez tovább csökken, 7-8 óra, de sokan ennél is kevesebb tényleges alvásidőről számolnak be.

A nappali tevékenység és a nemünk is befolyásolja az alvásszükségletet

A szakemberek szerint is nagy egyéni különbségek vannak az alvásra fordított idő mennyiségében. Ez ugyanis nemcsak az életkortól, hanem számos egyéb tényezőtől is függ: például, hogy az illető milyen tevékenységet végez napközben, mennyire aktív, mennyi stressz veszi körül, és nem független attól sem, hogy milyen alvási szokások, napirend rögzült benne gyermekkorától kezdve. Az alváskutatók kiterjedt felmérések nyomán azt is tapasztalták, hogy a nemek között is van eltérés: a nőknek legalább húsz perccel több alvásra van szükségük, mint a férfiaknak. Ennek oka egyrészt, hogy a nők esetében súlyosabbak az alváshiány következményei.

Mit okoz az alváshiány?

Ha csak alkalmanként fordul elő, hogy nem alszunk eleget, nem okoz nagy bajt, de a tartósan nem elegendő illetve nem pihentető alvás a fizikai, mentális és pszichés állapotunkra, munkahelyi teljesítményünkre egyaránt káros hatással van. Az ingerlékeny, feszült, túlérzékeny, vagy éppen szorongó lelkiállapot, figyelemzavar, dekoncentráltság, a szellemi és a fizikai teljesítőképesség csökkenése jelentkezik leghamarabb. Hosszabb távon a felhalmozódó, jelentős alváshiány az egészségi állapotunkat is megrendítheti: kimerüléshez vezet, és hozzájárulhat több krónikus testi betegség (például a diabétesz, a szív- és érrendszeri betegségek, az elhízás) kialakulásához.

Alvástippek: a rendszeresség és alvásbarát körülmények

Azért, hogy az alvásunk megfelelő és pihentető legyen, a nappalainkat, az alvásunk előzményeit, továbbá ennek körülményeit kell tudatosan átgondolnunk. Sokat segít, ha megpróbálunk rendszerességet, kiszámítható, követhető napi ritmust vinni az alvási szokásainkba. Például minden reggel azonos időben kelünk és este körülbelül ugyanabban az időben fekszünk le aludni. Az alvásidő előtti egy-két órában már nem tanácsos enni, sportolni, és a délután öt után bánjunk óvatosan a serkentő hatású italokkal is. Ezt a ritmust ajánlatos lehetőleg hétvégén, home office munkánál és szabadság idején is betartani.

Nagyon fontos az is, milyen körülményeket biztosítunk az éjszakai nyugodalomhoz (milyen jellemző, hogy ez a kifejező szép szavunk ma már archaikusnak számít)! A hálószoba legyen jól szellőztetett, csendes, elsötétíthető, meghitt hangulatú, a fekvőhely gerincbarát, kényelmes, de nem süppedős. Fontos, hogy a napközben végzett tevékenységnek a lehető legkevesebb eleme legyen benne: nem szerencsés például, ha ebben a helyiségben van a home office munkaállomásunk. A számítógép lámpácskáinak, az el nem végzett munka nyomainak látványa egészen biztosan stresszt vált ki, tolakodóan zavarja az alvásunk minőségét. Sokan szeretnek tévézni, filmet nézni elalvás előtt, de az alvásszakértők általában jobbnak tartják az elektromos berendezéseket hálószobán kívül hagyni, az elektroszmog és a villódzó fények agyra tett hatása miatt. Az elalvást segítheti viszont valamilyen stresszoldó tevékenység: olvasás, jóga, meditáció, agykontroll, és természetesen az örömteli szex is.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.