Bármilyen furcsán hangzik, a farkasember megnevezés nem a rémmesék szörnyalakját jelöli, hanem egy ritka betegséget, amely fokozott szőrnövekedést okoz a benne szenvedőknek. A farkasemberekhez, vérfarkasokhoz kapcsolódó mitikus történetek pedig - ne szépítsük - valószínűleg egyszerűen reklámcéllal születtek. Minden korban akadtak ugyanis, akik e szerencsétlenek tragédiájából jó pénzt hozó szenzációt, üzletet reméltek.

A hypertrichosis, vagyis a vérfarkas szindróma olyan genetikai rendellenesség, mely túlszőrösödéssel jár együtt.

Bár az érintettek gondosan titkolják panaszaikat, az aranyér a leggyakoribb emésztőszervi elváltozások egyike. A becslések szerint a lakosságnak akár 40 százaléka is szenvedhet tőle, az ötven éven felüliek között pedig kétszer olyan gyakran fordul elő. Bár népbetegségnek tekinthetjük, sokan még mindig nem veszik komolyan, a kellemetlen tünetek és a rosszul értelmezett szégyenérzet miatt csak kevesen fordulnak orvoshoz. Összegyűjtöttünk, amit mindenképpen érdemes tudni az aranyérről.

Az aranyérbetegség olyan visszérjellegű értágulat, ami a végbél utolsó szakaszának nyálkahártyája alatt futó illetve a végbélnyílás záróizmát is dúsan behálózó vénás érhálózat elváltozása. Az ún. aranyeres csomók szervezetünkben akkor alakulnak ki, ha ezek az erek a végbél és a végbélnyílás falában kitágulnak, keringésük lelassul, a szállított vér pangani kezd bennük, a kiöblösödések a bélfalból kidomborodnak.  A külső aranyeres csomók kívülről is tapinthatók, láthatók, a belsőket pedig a szakorvosi vizsgálat állapítja meg.

A vese a szervezetünk anyagcseréjében és méregtelenítésében vesz részt: az egyik legfontosabb feladata kiválasztani a vérbe kerülő méreg- és salakanyagokat, hogy aztán a vizelettel együtt kiürülhessenek. Előfordul azonban, hogy „a gépezetbe homok kerül”, vagyis a vizeletben lévő ásványi anyagok az oldatból kicsapódnak, és kristályos szerkezetű anyagként felhalmozódnak a vesében, finom szemcséjű vesehomokot illetve nagyobb, extrém esetben akár golflabda vagy tojás méretű veseköveket képezve. A sajátos rekordot egy indiai férfi tartja, akinek a testéből 2013-ban egy több mint nyolcvandekás, 15 cm átmérőjű követ operáltak ki.

Szervezetünkből a kiválasztott salakanyagok a vizelettel, abban oldva távoznak. Ha valamely összetevő olyan koncentrációban választódik ki, hogy már nem tud oldódni, hanem kicsapódik, akkor jönnek létre a vesekövek. Növekedési ütemük és méretük változó, elsősorban az összetevőktől függ.

Kevesen mondhatják el magukról, hogy képesek rendszeresen és nyugodtan végigaludni a naponta ajánlott hét-nyolc órát. Éjszakai pihenésünket nemcsak a stresszes munkahely, párkapcsolati nehézségek, vagy a későn elfogyasztott kávé nehezítheti meg, hanem sokféle alvászavar is. Ilyen például a „nyugtalan láb szindróma” vagy angolul restless leg szindrómának nevezett önálló alvászavar.

Az alvászavarok igen változatosak

Az alváshiánytól az aluszékonyságig nemcsak mennyiségi eltérések fordulhatnak elő, hanem felborulhat az éjszakák és nappalok ritmusa, a cirkadián ritmus is.

Hányszor hangzik el, hogy „nem bírom tovább, beleszakadok a melóba” vagy, hogy „sírba tesznek a munkatársaim”! Ha nem is ilyen drámai formában, de bizony tény, hogy a munkánknak, a munkahelyi körülményeinknek kiemelten fontos szerepe van testi-lelki egészségünk alakulásában. Összegyűjtöttük a legfontosabb tényezőket, amelyekkel a munkahely beteggé tehet valakit.

Napjainknak közel felét munkával töltjük: munkahelyen vagy otthon, csapatban vagy magányosan, de időnk, energiánk, gondolataink nagy részét a munka köti le. Szerencsések, akiknek kenyérkereső tevékenységük egyben hobbijuk is, amelyet örömteli alkotásként, kiteljesedésként élnek meg. De mi van a többiekkel, hogyan hathat a munka a mentális és a fizikai állapotukra, egészségükre?