A hazai halálozási statisztikák élén a szív és érrendszeri betegségek állnak. Mindez „rajtunk is múlik”, mivel helyes életmóddal, odafigyeléssel megelőzhetőek lehetnek. Kardiológusok összefoglalták a legfontosabb kockázati tényezőket, amelyek elkerülésével legalább a felére lehetne csökkenteni a szív és érrendszeri betegségek miatti halálesetek számát.

A szív és érrendszeri betegségek vagyis a szívinfarktus, és a stroke kialakulása az életmódon múlik. Mindössze öt, jórészt megelőzhető kockázati tényező kiküszöbölésével sokat tehetünk az egészségünk megőrzéséért, és így akár évtizedekkel is meghosszabbíthatnánk az életünket!

A vitaminok az élethez nélkülözhetetlenek, hiányuk súlyos megbetegedéseket okoz, így megfelelő bevitelükről a táplálkozás útján vagy pótlással gondoskodni kell. Az alapvető vitaminokra mindenkinek szüksége van, de a különböző élethelyzetek az egyéni igényt módosíthatják.

A vitaminszükségletet az életkor, a testsúly és a fizikai állapot befolyásolja. A gyerekek, kamaszok fejlődésben lévő szervezetének, illetve várandós, szoptató kismamáknak több vitaminra van szükségük. Betegségek idején és azt követően, dohányzás, fogyókúra, folyamatos, nagy stressz, intenzív fizikai megterhelés idején és az időskorban szintén megemelkedik a vitaminigény, a szokásosnak akár a többszörösére is.

Egy szenvedélyes csók alatt egész baktériumtelepek cserélnek gazdát, mi mégis nap mint nap csókolózunk.


Miért maradt fenn ez az olykor sok veszélyt magában rejtő szokás? Honnan ered a csókolózás szokása? Miért csókoljuk meg azt, akit szeretünk?

A tüsszögéssel, náthás tünetekkel járó megfázást legtöbben a tél természetes velejárójának, csak szokásos bosszúságnak tekintjük. Arra azonban már fel kell figyelnünk, amikor láz, erős fej- és fülfájás jelzi, hogy az orrjáratokból a fertőzés átterjedt a mélyebb arcüregek, sőt, a fülkürt és a középfül felé is. Mi történik ilyenkor ezen az arasznyi területen?

A vírusos légúti fertőzések nyomán kialakuló nátha, orrfolyás, orrdugulás, vagyis orvosi nevén rhinitis, az orrnyálkahártya gyulladása magában is kellemetlen, de nagyon gyakran együtt jár a szem irritációjával, könnyezéssel, kötőhártya gyulladással is, és nemegyszer érinti a garatmandulákat és az alsóbb légutakat is, gyulladást okozva a hörgők területén. A „dáthás” tüneteket, vagyis az orrnyálkahártya duzzanatát és a váladék felszaporodása miatti orrdugulást nemegyszer kínzó fejfájás, láz és heves fülfájás is követi. Ez utóbbi tünetek azt jelzik, hogy az eleinte csupán az orr járatait érintő egyszerű náthából szövődményes gyulladás, bakteriális felülfertőződés alakult ki az orr melléküregeiben, vagyis az arc- és homloküregben illetve a fülkürtben és középfülben.

A hazai halálozási statisztikák élén a szív-érrendszeri betegségek állnak, pedig ezek jó része „rajtunk múlik”, helyes életmóddal, odafigyeléssel megelőzhető lenne. Kardiológusok összefoglalták a legfontosabb kockázati tényezőket, amelyek elkerülésével legalább a felére lehetne csökkenteni a szív-érrendszeri betegségek miatti halálesetek számát.

Megdöbbentő, elgondolkodtató tény, hogy a szív és érrendszeri események, mint pl. a szívinfarktus, és a stroke kialakulásának kockázata jórészt az egyéni életmódon múlik. Ezek a betegségek többnyire 5, megelőzhető kockázati tényező következtében alakulnak ki. Ha ezeket a körülményeket ki tudnánk küszöbölni, jó eséllyel akár évtizedekkel is meghosszabbíthatnánk az életünket! Hogyan lehet ezt elérni? A fejlett világ számos országában kampányokkal és hatósági szabályozásokkal harcolnak a dohányzás visszaszorítása érdekében szorgalmazzák a rendszeres testmozgás „divatba hozását, népszerűsítik az egészségesebb közétkeztetést, az élelmiszeripari termékek összetevőinek jelölésével ismertetik az ételekben rejlő egészségünkre káros anyagok jelenlétét, A szívbarát életmód azonban elsősorban egyéni elhatározáson múlik. Nézzük a legfontosabb kockázati tényezőket és azt, hogy milyen lépéseket tehetünk az ellensúlyozásukra!