Kint a szél, a fagy, a szmog, lakáson belül a fűtés miatti szárazabb levegő megviseli a bőrünket, ráadásul a téli táplálkozásunk is kevésbé biztosítja a bőr szépségéhez, egészségéhez szükséges vitaminokat, mint nyáron. Ha szeretnénk elkerülni az arc és a kéz bőrének túlzott kiszáradását, hámlását, az apró, bosszantó bőrhibákat, akkor a téli hónapokban fokozottabban kell gondoskodnunk bőrünk védelméről.

A bőrünk épségét, egészségét egyrészt az életkori sajátosságok, az egészségi állapotunk, másrészt a környezeti hatások, körülmények és az életmódunk határozza meg. Télen nemcsak a téli sportok híveinek kell óvniuk bőrüket a külső hatásoktól, a fagytól és az UV-sugaraktól, hanem mindenkinek, aki a fagyos időjárási viszonyok közt hosszabban a szabadban tartózkodik.

Bár a köztudatban úgy él, hogy a vastagbél daganata elsősorban az idősebbek betegsége, ez nem így van: az elmúlt húsz évben a colorectalis rák aránya jelentősen emelkedett a 20-49 éves korosztályban is. Kutatók arra számítanak, hogy ez a növekedés várhatóan folytatódni fog az elkövetkező két évtizedben is, és keresik a háttérben álló okokat.



A fiatal felnőttkorban kialakuló vastagbéldaganat növekvő számához az elhízás veszélyesen emelkedő aránya és a kiegyensúlyozatlan étrend is hozzájárulhat. Ha az okokat nem is sikerült még teljesen tisztázni, addig is mindenki tehet azért, hogy megvédje magát egy esetleges bélrák kialakulásától. A következő öt alapvető jó tanácsot érdemes ehhez megfogadni.

Sokunk tapasztalata a fogyókúrákkal: nem működnek. A legdivatosabb, legjobbnak ígérkező étrenddel is csak annyit lehet legfeljebb elérni, hogy leadunk ugyan néhány kilót, de mozgás és életmódváltás nélkül az esetek többségében ezek néhány hónap alatt lassan visszaszivárognak, sőt, akár az elvesztettnél több is ránkrakódhat újra. Néhány olyan tippet gyűjtöttünk össze, amelyek alkalmazása feleslegessé teheti a kampányszerű diétáinkat, helyette fontos elemekkel módosíthatjuk étkezési szokásainkat, tehetjük egészségesebbé életmódunkat.


Először is legyünk tisztában azzal, hogy a testsúlyt nagyban befolyásolja a genetika, így van egy határa annak, milyenné alakíthatjuk a testünket. Azokból, akik már a születésükkor leginkább egy szumó birkózóra emlékeztettek, és gyerekkorukban is mindig volt rajtuk néhány százalék túlsúly, többnyire felnőttként sem válik szupervékony modellalkat.

Nagy vihart keltett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutató intézetének nemrégiben nyilvánosságra hozott tanulmánya, amely szerint a feldolgozott hústermékek és a vörös húsok fogyasztása növeli a béldaganatok kockázatát. A riasztó magyar rákstatisztikák ismeretében érdemes végiggondolni ilyen szempontból is a téli ünnepkör magyar gasztronómiai hagyományait: mi az, amit bátran ehetünk a hagyományos karácsonyi ételsorokból?



A WHO tanulmánya szerint a vörös húsok és a különféle húskészítmények fogyasztása összefüggésbe hozható a daganatok, különösen a vastag- és végbélrák kialakulásának veszélyével.

A karácsonyi rokonlátogatások, családi ebédek remek alkalmat kínálnak arra, hogy többet megtudjunk egymásról, a felmenőinkről, a közös múltunkról. Ön például fel tudná állítani családi anamnézisét? Mennyire ismeri a nagy- és dédszülei sorsát, vagy akár azt, hogy felnőtt testvére milyen problémákkal küzd? Az ilyen beszélgetések nemcsak a családi összetartozást erősítik, hanem közvetlen hasznot is hozhatnak a saját egészségére nézve is!



Cukorbetegség, szívbetegség, magas vérnyomás, agyvérzés, tüdőbaj, rák, asztma, allergia – ismerjük meg ezekről az oldalaikról is családtagjainkat!

A nemrég, nyolcvanéves korában, rákbetegségben elhunyt Czeizel Endre orvos-genetikus annak idején nagy feltűnést keltett, amikor előadásaiban nyíltan beszélt családjának kórtörténetéről, hogy milyen betegségek fordultak elő, szülei, nagyszülei miben haltak meg. Mivel több rákbeteg is volt a közvetlen felmenői között, ezért magát is a fokozott kockázatúak közé sorolta. A családi anamnézis ismeretében a maga részéről mindent megtett azért, hogy az öröklött hajlam ellenére a saját rizikóját csökkentse. Tudatosan kerülte a kockázatnövelő tényezőket, egészséges életmódot folytatott, nem dohányzott és rendszeresen ellenőriztette egészségi állapotát célzott szűrővizsgálatokon. Ezzel a tudatossággal valószínűleg évtizedekkel hosszabbította meg az életét.