Magyarország riasztó adatokkal szerepel azon a térképen, amely a világ országainak rákstatisztikáit hasonlítja össze. A legdöbbenetesebb, hogy a százezer főre számított rákbetegség okozta halálozásban dobogósok vagyunk: csak Mongólia van nálunk is rosszabb helyzetben.

A rákot gyakran tekintik a jólét betegségének, és valóban, számos gazdag országban ez a vezető halálok. Ugyanakkor a rákos haláleseteknek mintegy 70 százaléka az alacsony és közepes jövedelmű országokban történik, és az előrejelzések szerint a rák előfordulási gyakorisága a következő két évtizedben a legkevésbé fejlett országokban a duplájára fog nőni. Nemrégiben jelent meg az interneten a világ minden részére kiterjedő interaktív térkép http://globalcancermap.com/, amelyet böngészve döbbenetes adatokat találhatunk arról, hogy a daganatos megbetegedések mennyire sújtják a szegényebb országokat, köztük Magyarországot is. Van olyan rákfajta, amelyben világelsők vagyunk!

Lesújtó halálozási adatok

Rögtön az első, összesített adat elgondolkodtató: százezer lakosból Magyarországon átlagosan évente 282,9-nél diagnosztizálnak új daganatos megbetegedést. Mondhatnánk, hogy ezzel még a középmezőnybe tartozunk, hiszen például USA, Franciaország, Írország és Ausztrália területén ez az adat meghaladja a 300-at. Azonban egyáltalán nem mindegy, hogy a rákbetegek milyen arányban remélhetnek gyógyulást: míg a felsorolt fejlett országokban az éves rákhalálozás az újonnan diagnosztizáltaknak csupán a harmada, Magyarországon több mint a fele, százezer lakosból évente 166,1-et érint! Ebből a szempontból Azerbajdzsánnál, Uruguaynál is rosszabb helyzetben vagyunk, egyedül Mongóliában rosszabb a helyzet: ott 242,2 új diagnózis és 185,2 haláleset jut százezer emberre.

A szegény országokban több a női daganat

Az összesített adatok után néhány daganatfajta gyakorisági és halálozási adatát külön is megkereshetjük az interaktív térképen. A mellrák világszerte a nők leggyakoribb rákbetegsége. Az évente diagnosztizált új emlődaganatok számában a legfejlettebb országok vezetnek – nyilván a magasan szervezett szűrővizsgálatoknak köszönhetően. Éppen ezek teszik lehetővé, hogy korai, jól kezelhető stádiumban felismerjék a betegséget, és így a halálozási arány jóval kedvezőbb legyen. Kanadában például (százezer nőre vetítve) 83,2 esetben találnak emlődaganatot, a halálozás pedig 15,6. A legmagasabb arányú halálozás néhány különösen szegény országban van, például Afrikában, Latin-Amerikában és a Karib-térségben, ahol szűrővizsgálatok hiányában többnyire csak előrehaladott állapotban ismerik fel az elváltozást. (A szakértők felvetik a genetika szerepét is ebben, mivel az afrikai származású nőkben többször alakul ki az emlőrák agresszívabb formája.) Nigériában például 38,7 a diagnosztizált esetek aránya, míg a halálozás 22,8.

Magyarország adatai szerint a középmezőnyben foglal helyet: 56,8 új esetet találnak évente százezer lakosra számítva, és 18,6 a halálozási arány.

Hasonló a tapasztalat a méhnyakrákkal kapcsolatban is. Korábban a nők körében gyakori daganatos halálok volt például az Egyesült Államokban, míg mostanra a rákmegelőző állapotokat azonosítani képes teszteknek illetve a humán papillomavírus (HPV) elleni vakcinának köszönhetően a halálozási statisztika sokat javult. Az alacsonyabb jövedelmű országokban viszont, ahol a szűrővizsgálat ritka, továbbra is gyakori, halálos daganatfajta a méhnyakrák. Zambiában például 52,8 esetet találnak százezer nőre számítva, és 38,6-ot veszítenek el emiatt évente

Magyarországon 16,6 az új méhnyakrákos esetek és 5,6 az emiatti halálozás aránya.

Májrák: főbűnös a hepatitis, az alkohol és az aflatoxin

A májrákos esetek 85 százaléka a fejlődő országokban fordul elő. Az ázsiai országokban, például Mongóliában a sok (százezerből 94,4!) májrákos eset miatt az alkoholfogyasztás és a hepatitis B és C esetek nagy száma okolható. Nyugat-Afrikában (25,5) pedig az élelmiszereket szennyező, rákkeltő vegyületekben, így például a földimogyoróban lévő aflatoxinban keresik a májrák-esetek okát.

A magyarországi adatok viszonylag alacsonynak mondhatók, 3,7 új eset százezer lakosra számítva.

Tragikus világelsőség

A tüdőrák több embert öl meg világszerte, mint bármely más rákos megbetegedés. Első számú oka a dohányzás, ami nem azonnal fejti ki a hatását: akár harminc év is eltelhet a füstölés elkezdése és a tüdőrák kialakulása között. Így fordulhat elő, hogy ma is magas a tüdőrák előfordulása olyan országokban, mint például az Egyesült Államok, ahol az utóbbi években jelentősen csökkent a dohányzás. A fejlődő országokban, például Indonéziában éppen ellenkezőleg, egyre növekszik a dohányzók aránya, szakértők ezekben a térségekben a tüdőrákos esetek jelentős emelkedését prognosztizálják. Magyarországon egészen a legutóbbi időkig nem ért el jelentős eredményeket a dohányzás elleni kampány, sőt, a nők körében is egyre több cigaretta fogy. Új tüdőrák esetet évente százezer lakosból 52-nél diagnosztizálnak, 46 pedig az emiatti halálozás aránya. Ez azt jelenti, hogy évente egy nagyobb falu lakosságának megfelelő embert veszítünk el tüdőrákban. Mindkét adatban világelsők vagyunk: a felismert esetek számában az Amerikai Egyesült Államok és Lengyelország, Szerbia ugyan valamennyire közelíti a magyar adatot, de ott – talán a korábbi felismerés vagy a kezelés hatékonyabb volta miatt – a halálozás jóval kisebb arányú.

A prosztatarákot is a szűrés csökkentheti

A férfiak körében a második leggyakoribb rák világszerte a prosztata daganatos betegsége. Ezt a leggyakrabban a gazdag országokban diagnosztizálják a hatékony szűrésnek és a PSA teszteknek köszönhetően, viszont a legtöbb áldozatot az afrikaiak illetve az afro-amerikaiak körében szedi. Ők ugyanis genetikailag különösen fogékonyak a betegségre. Magyarországon sem ritka ez a rákfajta: százezer férfi közül 32,3-at érint, és 12,8-nak okozza a halálát évente.

Kelet-Ázsia átka

A gyomorrák a negyedik leggyakoribb daganatos betegség világszerte. Előfordulási gyakorisága különösen magas Kelet-Ázsiában. Ennek okát az ottani étkezési szokásokban, a sóval és ecettel tartósított élelmiszerekben keresik. A fejlődő országokban gyakran előforduló H. pylori baktérium-fertőzés is lehet a magas előfordulási arány hátterében. Ez a rákfajta Magyarországon nem kirívóan gyakori, de nem is ritka: százezer ember közül 10,4-nél fedezik fel évente, és 8,3 az emiatti halálozás aránya.

A legfontosabb adat

Végül érdemes böngészni egy kicsit ezen az interaktív térképen olyan szempontból is, hogy az adott térségben egy ma született gyermeknek összességében milyen életkilátásai vannak. A várható élettartam Japánban a legnagyobb, 83 év, és a legfejlettebb, leggazdagabb országokban alig marad el ettől: Kanadában, Franciaországban, Angliában és Ausztráliában 81, az USA-ban, Németországban, Ausztriában például 80 év adatik meg átlagosan. Közép-Európa ettől jócskán elmarad, Lengyelországban 76, Szlovákiában 75, Magyarországon 74 évre számíthatunk. Délebbre és keletebbre ez az adat többnyire romlik, a legrosszabbak a kilátásai annak, aki az életét Afrika középső vagy déli részén éli le. Itt, egyes országokban (elsősorban a szegénység, az éhezés, a rossz orvosi ellátottság és a nagy gyermekhalandóság miatt) például Kongóban, Mozambikban és a Közép-Afrikai Köztársaság területén az 50 évet sem éri el a születéskor várható élettartam.

 A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.