Meglepő, de a válasz igen! Míg a  felnőtt emberi csontvázat körülbelül 206 darab csont alkotja, amikor megszületünk, mintegy 300 darab csontunk van. De hogy-hogy „körülbelül” – nem tudható, hány csontból áll az emberi test?

A bevezetőben azért nem fix értéket írtunk, mert egyeseknél előfordulhat, hogy bizonyos területeken egy-egy plusz darab is jelen van (ilyen például a farokcsont, melyet 3-5 csont is alkothat, attól függően, hogy ezek külön állnak, vagy összecsontosodnak).

Míg egy mosolyhoz körülbelül 17 izmot használunk, addig egy rosszalló tekintethez már 43-at! Utóbbi esetben tehát nemcsak az a baj, hogy mogorvának tűnünk, de az arcunk is jobban elfárad…

Az emberi arc sokszínű, az állatvilágban egyedülállóan kifejező mimikáját számtalan arcizmunk biztosítja, melynek működését mindkét oldalon két agyidegpár biztosítja. Verbális  kommunikációnkat nagy mértében kiegészíti a nonverbális kommunikáció eme formája. Mimikánk segítségével nyomatékosítjuk mondanivalónk emocionális tartalmát, sőt van, hogy egyedül ezt az utat használjuk, beszéd helyett.

Hogy mennyire fontos az arcjáték, azt azok a kutatások is bizonyítják, melyek során azt vizsgálták, hogy a csecsemők mennyi idős koruktól kezdenek arcizmaikkal is kommunikálni. Egészen megdöbbentő az a tény, hogy pár órás újszülötteknél is megfigyelhető az alapemóciókra jellemző arcmimika, néhány hetes koruktól pedig szinte másolják a feléjük hajoló emberi arcokat, mintegy tükröt tartva az illető elé. A következő pár hónapban rohamléptekkel szélesedik a paletta, hiszen az igazi beszéd helyett ilyenkor még csak a néhol már viccesen túlzott mimikájukkal képesek kifejezni magukat, s hódítják meg ezzel a szülők szívét újra és újra.

Az arcizmok túlerőltetése, mint például egy gyakran használt rosszalló tekintet, elfáraszthatja arcunkat. Mindenki kipróbálhatja, hogy egy kicsit tovább kitartott grimasz után szinte húzódnak az izmok. Frissességünk megőrzése érdekében persze ajánlott időnként megtornáztatni arcizmainkat, ez javítja a vérkeringést, sőt, arcbőrünk fittségét is. Az aktív tornáztatás mellett másik igen jó módszer az arcmasszázs, mely szintén sokat segíthet izmaink tónusának fenntartásában.

Érdemes tehát sokat mosolyogni, mert nem csupán vonzóbbá teszi tekintetünket, de kevésbé fárasztja arcunk izmait is.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Bár a kellemetlen tüneteket illetően valószínűleg a hónaljat vagy a talpat illeti az első hely, az izzadtságmirigyek számát tekintve a tenyerünk viszi a pálmát. De vajon miért izzad a tenyerünk?

A testünk felületén található mintegy 2-3 millió izzadtságmirigyből kb. 3-400.000 helyezkedik el a tenyerünkön, ami – tekintve annak testfelülethez viszonyított nagyságát – relatíve sűrűnek nevezhető. Egyes kutatások szerint ennél nem sokkal kevesebb van talpunkon sem.

Vannak olyan helyzetek életünk során, melyek alatt a stressz hormonok átveszik az irányítást: matekszigorlat, államvizsga, első randi, de már egy egyszerű állásinterjú során is érezzük, hogy a szívünk hevesebben ver, gyomrunk majd’ kiugrik a helyéről, és izzad a tenyerünk.

A tenyér és a talp izzadásának evolúciós magyarázata szerint a szimpatikus idegrendszer segít nekünk a menekülésben azáltal, hogy izgalma hatására a verejtékmirigyeink fokozott működésbe lépnek. Ha a tenyerünk és a talpunk nedves, jobban tapad, így gyorsabban tudunk helyet változtatni, pl. futni, mászni.

Manapság már inkább hátrányt jelenthet a fokozott verejtékezés. Egy izzadt, hűvös és nyirkos tenyér érintése öntudatlanul is kellemetlen érzetet kelt a másik félben, ráadásul a menekülés vágyát, a félelmet sugallja, mely nem a legjobb belépő például egy állásinterjú alkalmával. Ezért is figyelhető meg többek közt az a (sokszor teljesen öntudatlan) mozdulat, amikor a közelgő kézfogás előtt nadrágunkba töröljük kezünket.

Vannak, akiknél ez a reakció minimális mértékű, de élnek közöttünk olyanok is, akiknek az életét jelentősen befolyásolhatja, és meg is keserítheti a tenyéren jelentkező fokozott verejtékezés.

Mindezeken túlmenően, bizonyos betegségek kapcsán is megfigyelhető tenyerünk fokozottabb nyirkossága. Így például a pajzsmirigytúltengésben szenvedőknek a betegség egyéb velejárói mellett általában ez a kellemetlen tünet is jelentkezik.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Kiskorunkban gyakran hallhattuk: „Ne bandzsíts, mert úgy maradsz!”.  A gyerekek előtt ne nagyon hangoztassuk, de a direkt bandzsítás normál körülmények közt semmiféle kóros következménnyel nem jár…

A szemgolyó mozgatása igen kifinomult és bonyolult művelet, működését 3 pár agyideg is szabályozza.

Talán nem újdonság, hogy testünk kétharmada víz. Az már kevésbé ismert, hogy a különböző szerveink igencsak eltérő mértékben tartalmazzák, sőt az életkor mellett a nem és az elhízottság mértéke is befolyásolja a mennyiségét.

Átlagon felüli víztartalma van például az agynak (70%) és a tüdőnek (90%), de a vérnek is több mint négyötöde víz. Nem meglepő, hogy csontjaink ennél jóval kevesebb, mindössze 22% vizet tartalmaznak, az már inkább, hogy a testzsír mindössze egytized részét teszi ki víz.

Elmondható, hogy születésünk pillanatától folyamatosan „száradunk ki”, hiszen míg újszülöttként kb. 78%, addig öregkorban alig 60% ez az érték. Sőt, idős, elhízott hölgyek esetében 50% alá is mehet.

Ez a víz persze nemcsak testnedveink (pl. vér, emésztőenzimek, nyál, stb.) egyik komponense, hanem jelen van minden egyes sejtünkben, és természetesen igen jelentős volument képvisel az úgynevezett szövetközti térben is.

A különböző terekben elhelyezkedő víz „mozgását” bonyolult kémiai rendszerek szabályozzák, de szinte minden esetben összefüggésben van a folyadéktérben lévő, oldott molekulák, ionok arányával. Ezek közül akármelyik térből történik folyadékvesztés, az minden esetben súlyos következményekkel járhat. Ezért is nagyon fontos betegségek, különösen hányás-hasmenés esetén a megfelelő folyadékpótlás.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.