Ízérzékelésünk bámulatra méltóan összetett folyamat. A szánkba kerülő étel íze a nyelv felszínén található ízlelőbimbók és a hozzájuk kapcsolódó agyidegek segítségével válik általunk is érzékelhetővé. Kell azonban még valami, hogy a táplálkozás élménnyé váljon.

Ahhoz, hogy az étkezés valóban élvezhető legyen, elengedhetetlen, hogy az ételt alkotó kémiai vegyületek felolvadjanak nyálunkban. Így egyfajta „oldat” jön létre, mely képes az adott ízlelőbimbókon hatást kiváltani. Kiszáradt állapotban, száraz nyelvvel gyakorlatilag alig érezhető az elfogyasztott fogások íze.

Ízlelőbimbóink a nyelv felszínén találhatók. Nyelvünk hátsó részén érzékeljük a keserű, elöl az édes, kétoldalt előrébb a sós, hátrébb pedig a savanyú ízeket.

Utóbbi időkben sokat emlegetnek egy ötödik „ízt” is, az umamit. Ez alapvetően a nátrium-glutamát, ami egy aminosav „íze”, melyet önmagában nem érzékelünk, de más ízmolekulákkal társulva azok intenzitását erőteljesen fokozza. L-glutamátot egyébként nagy mennyiségben tartalmaz a parmezánsajt, a tengeri alga és az anyatej is.

Érdekes tény, hogy ahogy az évek telnek, az ízlelőbimbók száma fokozatosan csökken, s hatvanéves korunkra már csak körülbelül a fele marad meg. Nem csoda, ha a nagypapa a vasárnapi húslevest utánsózza, borsozza – hiszen ahhoz, hogy ugyanazt az ízhatást érezze, mint kisunokája, számára már erősebb ízesítés szükséges.

Hogy az ételek ízleléséhez elegendő nyál álljon rendelkezésünkre, normál folyadékháztartás szükséges. Igyunk tehát bőven, nehogy veszendőbe menjenek a pompás falatok.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Ez a - húsevők által előszeretettel hangoztatott - tétel nem felel meg a valóságnak: a vegetáriánusok, amennyiben kellő változatosságban és mennyiségben fogyasztanak bizonyos élelmiszereket, igenis képesek biztosítani az optimális fehérjebevitelt. Mit kell enniük ehhez?

Természetesen nem mindegy, hogy milyen típusú vegetáriánus diétát követ valaki. Az ovo-lakto vegetáriánusok a növényi eredetű táplálék mellett nem hagyják el a tejtermékek és a tojás fogyasztását sem. Náluk egy fokkal keményebben élnek a lakto vegetáriánusok: étlapjukon a növényi komponensek mellett csak tejtermékek találhatók, de tojást már nem fogyasztanak. (Az ovo vegetáriánusoknál ez pont fordítva van.)

Mindhárom fenti diétánál viszonylag könnyű a hús elhagyásából adódó fehérjehiányt pótolni. Sokkal nagyobb gondosságot igényel a vegánok étrendjét megtervezni, mivel ők egyáltalán nem esznek állati eredetű táplálékot. A húsfogyasztás teljes elhagyásával ugyanis nemcsak annak fokozódik a veszélye, hogy a szervezet nem jut elegendő mennyiségű fehérjéhez, de az étrend változatosságának csökkenése bizonyos vitaminok és ásványi anyagok (főként vas, cink, B12 és D vitaminok) hiányállapotát is eredményezheti. Mindenképpen érdemes tehát dietetikus szakember véleményét kikérni!

A legjobb növényi eredetű fehérje források:

Hüvelyesek

·         szójabab

·         bab

·         lencse

·         borsó

Olajos magvak

·         mogyoró

·         dió

·         pisztácia

·         mandula

·         szezámmag

Nem állati eredetű tejfélék

·         szójatej

·         mandulatej

·         rizstej

Bizonyos zöldségfélék

·         spenót

·         brokkoli

·         édesburgonya

·         avokádó

Természetesen vannak olyan élethelyzetek, amikor egyáltalán nem célszerű a vegetáriánus étkezésre áttérni. Ilyen például várandósság vagy a szoptatás. Ez idő alatt kifejezetten ártalmas lehet a növekvő babára, ha valamiben hiányt szenved. Szintén nem szerencsés az intenzív növekedés és fejlődés időszakában húsmentesen étkeztetni a gyereket. De hasonló alapon, egy tartós, krónikus betegséggel küzdő egyén is gondolja át alaposan, érdemes-e életmódot váltani.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Meglepő, de a válasz igen! Míg a  felnőtt emberi csontvázat körülbelül 206 darab csont alkotja, amikor megszületünk, mintegy 300 darab csontunk van. De hogy-hogy „körülbelül” – nem tudható, hány csontból áll az emberi test?

A bevezetőben azért nem fix értéket írtunk, mert egyeseknél előfordulhat, hogy bizonyos területeken egy-egy plusz darab is jelen van (ilyen például a farokcsont, melyet 3-5 csont is alkothat, attól függően, hogy ezek külön állnak, vagy összecsontosodnak).

Míg egy mosolyhoz körülbelül 17 izmot használunk, addig egy rosszalló tekintethez már 43-at! Utóbbi esetben tehát nemcsak az a baj, hogy mogorvának tűnünk, de az arcunk is jobban elfárad…

Az emberi arc sokszínű, az állatvilágban egyedülállóan kifejező mimikáját számtalan arcizmunk biztosítja, melynek működését mindkét oldalon két agyidegpár biztosítja. Verbális  kommunikációnkat nagy mértében kiegészíti a nonverbális kommunikáció eme formája. Mimikánk segítségével nyomatékosítjuk mondanivalónk emocionális tartalmát, sőt van, hogy egyedül ezt az utat használjuk, beszéd helyett.

Hogy mennyire fontos az arcjáték, azt azok a kutatások is bizonyítják, melyek során azt vizsgálták, hogy a csecsemők mennyi idős koruktól kezdenek arcizmaikkal is kommunikálni. Egészen megdöbbentő az a tény, hogy pár órás újszülötteknél is megfigyelhető az alapemóciókra jellemző arcmimika, néhány hetes koruktól pedig szinte másolják a feléjük hajoló emberi arcokat, mintegy tükröt tartva az illető elé. A következő pár hónapban rohamléptekkel szélesedik a paletta, hiszen az igazi beszéd helyett ilyenkor még csak a néhol már viccesen túlzott mimikájukkal képesek kifejezni magukat, s hódítják meg ezzel a szülők szívét újra és újra.

Az arcizmok túlerőltetése, mint például egy gyakran használt rosszalló tekintet, elfáraszthatja arcunkat. Mindenki kipróbálhatja, hogy egy kicsit tovább kitartott grimasz után szinte húzódnak az izmok. Frissességünk megőrzése érdekében persze ajánlott időnként megtornáztatni arcizmainkat, ez javítja a vérkeringést, sőt, arcbőrünk fittségét is. Az aktív tornáztatás mellett másik igen jó módszer az arcmasszázs, mely szintén sokat segíthet izmaink tónusának fenntartásában.

Érdemes tehát sokat mosolyogni, mert nem csupán vonzóbbá teszi tekintetünket, de kevésbé fárasztja arcunk izmait is.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Bár a kellemetlen tüneteket illetően valószínűleg a hónaljat vagy a talpat illeti az első hely, az izzadtságmirigyek számát tekintve a tenyerünk viszi a pálmát. De vajon miért izzad a tenyerünk?

A testünk felületén található mintegy 2-3 millió izzadtságmirigyből kb. 3-400.000 helyezkedik el a tenyerünkön, ami – tekintve annak testfelülethez viszonyított nagyságát – relatíve sűrűnek nevezhető. Egyes kutatások szerint ennél nem sokkal kevesebb van talpunkon sem.

Vannak olyan helyzetek életünk során, melyek alatt a stressz hormonok átveszik az irányítást: matekszigorlat, államvizsga, első randi, de már egy egyszerű állásinterjú során is érezzük, hogy a szívünk hevesebben ver, gyomrunk majd’ kiugrik a helyéről, és izzad a tenyerünk.

A tenyér és a talp izzadásának evolúciós magyarázata szerint a szimpatikus idegrendszer segít nekünk a menekülésben azáltal, hogy izgalma hatására a verejtékmirigyeink fokozott működésbe lépnek. Ha a tenyerünk és a talpunk nedves, jobban tapad, így gyorsabban tudunk helyet változtatni, pl. futni, mászni.

Manapság már inkább hátrányt jelenthet a fokozott verejtékezés. Egy izzadt, hűvös és nyirkos tenyér érintése öntudatlanul is kellemetlen érzetet kelt a másik félben, ráadásul a menekülés vágyát, a félelmet sugallja, mely nem a legjobb belépő például egy állásinterjú alkalmával. Ezért is figyelhető meg többek közt az a (sokszor teljesen öntudatlan) mozdulat, amikor a közelgő kézfogás előtt nadrágunkba töröljük kezünket.

Vannak, akiknél ez a reakció minimális mértékű, de élnek közöttünk olyanok is, akiknek az életét jelentősen befolyásolhatja, és meg is keserítheti a tenyéren jelentkező fokozott verejtékezés.

Mindezeken túlmenően, bizonyos betegségek kapcsán is megfigyelhető tenyerünk fokozottabb nyirkossága. Így például a pajzsmirigytúltengésben szenvedőknek a betegség egyéb velejárói mellett általában ez a kellemetlen tünet is jelentkezik.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.