Ez a - húsevők által előszeretettel hangoztatott - tétel nem felel meg a valóságnak: a vegetáriánusok, amennyiben kellő változatosságban és mennyiségben fogyasztanak bizonyos élelmiszereket, igenis képesek biztosítani az optimális fehérjebevitelt. Mit kell enniük ehhez?
Természetesen nem mindegy, hogy milyen típusú vegetáriánus diétát követ valaki. Az ovo-lakto vegetáriánusok a növényi eredetű táplálék mellett nem hagyják el a tejtermékek és a tojás fogyasztását sem. Náluk egy fokkal keményebben élnek a lakto vegetáriánusok: étlapjukon a növényi komponensek mellett csak tejtermékek találhatók, de tojást már nem fogyasztanak. (Az ovo vegetáriánusoknál ez pont fordítva van.)
Mindhárom fenti diétánál viszonylag könnyű a hús elhagyásából adódó fehérjehiányt pótolni. Sokkal nagyobb gondosságot igényel a vegánok étrendjét megtervezni, mivel ők egyáltalán nem esznek állati eredetű táplálékot. A húsfogyasztás teljes elhagyásával ugyanis nemcsak annak fokozódik a veszélye, hogy a szervezet nem jut elegendő mennyiségű fehérjéhez, de az étrend változatosságának csökkenése bizonyos vitaminok és ásványi anyagok (főként vas, cink, B12 és D vitaminok) hiányállapotát is eredményezheti. Mindenképpen érdemes tehát dietetikus szakember véleményét kikérni!
A legjobb növényi eredetű fehérje források:
Hüvelyesek
· szójabab
· bab
· lencse
· borsó
Olajos magvak
· mogyoró
· dió
· pisztácia
· mandula
· szezámmag
Nem állati eredetű tejfélék
· szójatej
· mandulatej
· rizstej
Bizonyos zöldségfélék
· spenót
· brokkoli
· édesburgonya
· avokádó
Természetesen vannak olyan élethelyzetek, amikor egyáltalán nem célszerű a vegetáriánus étkezésre áttérni. Ilyen például várandósság vagy a szoptatás. Ez idő alatt kifejezetten ártalmas lehet a növekvő babára, ha valamiben hiányt szenved. Szintén nem szerencsés az intenzív növekedés és fejlődés időszakában húsmentesen étkeztetni a gyereket. De hasonló alapon, egy tartós, krónikus betegséggel küzdő egyén is gondolja át alaposan, érdemes-e életmódot váltani.
A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.
Hullafotós 2013.02.25. 14:19:32
anatomia 2013.04.11. 15:57:17
köszönjük az észrevételt, szeretnénk is szolgálni némi információval az amarántról:
Az amaránt (Amaranthus spp.) egy kiterjedt növénycsalád, a disznóparéjfélék tagja. Kultúrnövényként Amerikában volt jelentõs, a nagy földrajzi felfedezések elõtt: az õslakosok egyik legfontosabb terménye volt, a babbal, kukoricával, burgonyával egyenértékû élelmiszer a számukra.
Ez az "álgabona" számos értékes összetevõt hordoz, a hagyományos gabonafélékkel összehasonlítva kitûnik, hogy szénhidráttartalma kisebb, a fehérje-, zsír-, rost- és ásványianyag-tartalma azonban jóval gazdagabb amazokénál. Táplálkozási értékét növeli, hogy jelentõs mennyiségû lizin található benne (ez egy esszenciális aminosav, amely az izomépítésben és regenerációban fontos szerepet játszik, jó hatású érelmeszesedés ellen, és gátolja a rákos sejtek kialakulását).
anatomia 2013.04.11. 15:57:51
Szerencsés körülmény, hogy az amarántot lisztérzékenyek is fogyaszthatják, mert fehérjéje gluténmentes, nem tartalmaz gliadint. Biológiai értékének elismerését jelzi, hogy a NASA az amarántot felvette az ûrhajósoknak összeállított élelmi anyagok listájára.
Üdvözlettel.