Blogunk legnépszerűbb bejegyzései közé tartoznak azok az írások, amelyek az egészséggel kapcsolatos közkeletű hitekkel és tévhitekkel foglalkoznak. Ezekből egy infografika-sorozatot tervezünk, melynek az első darabja már el is készült, íme:

A testnedveket általában gusztustalannak tartjuk, így a nyál sem tartozik a bevett társasági témák közé. Pedig testünk egészséges működésének nélkülözhetetlen tartozékáról van szó!

A szájüreget rendben tartja

A fültő, az állkapocs és a nyelv alatti mirigyek illetve a szájüregi nyálkahártya sok apró nyálmirigye naponta egy-két liternyi folyadékot, nyálat termel, amely a gyomorba jut. Az egyik fontos szerepe a szájüreg nyálkahártyájának nedvesen tartása: segíti egyensúlyban tartani a szervezet vízháztartását. A kezdődő szájszárazság jelzi, ha vízpótlásra van szükség, vagyis a szomjúság érzését továbbítja az agyba. A folyamatosan termelődő nyál állandóan tisztítja a szájüreget, nem engedi, hogy a mikroorganizmusok tartósan letelepedjenek, a baktériumölő összetevői segítségével hatékony fertőtlenítő is. A szájban lévő apró sérülések sokkal gyorsabban gyógyulnak, mint a külső bőrfelület sebei. Nem véletlenül nyalogatják az állatok is a sebeiket: ösztöneik diktálják, mivel a nyál sebgyógyulást serkentő fehérjéket is tartalmaz.

Az emésztést előkészíti

Nyáltermelődés nélkül semmi örömünk nem lenne az evésben sem, ugyanis egyáltalán nem éreznénk az ízeket sem. Ahhoz, hogy ízek eljussanak az ízlelő bimbókig, az kell, hogy a nyálban lévő víz kioldja azokat a táplálékból.

A szájüregben kezdődik a táplálék feldolgozása, az emésztéshez való előkészítése is: a darabolás, őrlés során az étel darabkáiból nyállal keveredve formálódnak falatok, válnak eléggé puhává, pépessé, csúszóssá ahhoz, hogy a nyeléssel elindulhassanak lefelé a tápcsatornán. Ráadásul a tulajdonképpeni emésztés is elkezdődik már a szájban, hiszen a keményítő lebontásához szükséges amiláz enzimeket a nyál tartalmazza.

Diagnosztikai elem is lehet

Egész kutatócsoportok foglalkoznak a nyál diagnosztikai lehetőségeinek feltárásával, mert kiderült, hogy a nyál a szervezet egészségi állapotára, genetikai állományára, sőt az egyén pillanatnyi stressz-szintjére nézve is rengeteg információt rejthet, és sokkal könnyebb a mintaanyaghoz hozzáférni, mint például a laboratóriumi vérvizsgálatok esetén. A nyál vizsgálatával például helyettesíteni lehetne a vérvizsgálatot egyes szívbetegségek kockázatával kapcsolatban, mivel a nyálból is kimutatható az a (CRP) fehérje, amelynek szintje megemelkedik ilyenkor.

Az már a bűnügyi filmekből is jól ismert, hogy a nyál kis mennyisége is tökéletesen azonosítható DNS-mintát ad, egyes kutatók szerint pedig az illető életmódjára, származására, népcsoportjára is következtetni lehet belőle. Mivel pedig a stresszre a szervezet többek között fokozott nyálelválasztással, emelkedett enzimtermeléssel reagál, így a nyál segítségével a stressz szintje is mérhetővé válik.

Védi, építi a fogakat

A nyál nemcsak folyamatosan mossa a fogakat, hanem javítgatja, építgeti is: a nyálban lévő fehérjék megkötnek bizonyos mennyiségű kalciumionokat, és ezek kiegészítik a fogzománc hidroxiapatit kristályrácsának mikroszkopikus kimaródásait, sérüléseit, a nyálmolekulák pedig mintegy védőbevonatot alkotnak a fogakon. Erre a folyamatra tanácsos időt hagyni, ezért is ajánlják a fogorvosok, hogy ne közvetlenül étkezés után mossanak fogat, hanem legalább egy félórával később. A savas ételek elfogyasztásakor a fogzománc kicsit „felpuhul”, sérülékenyebb lesz, bizonyos időnek el kell telni, mire – a nyál közreműködésével - helyreáll a korábbi állapot. Ugyanakkor ez a nyálkás védőbevonat az alapja a fogak és az íny egészségét veszélyeztető plakkoknak, fogkőlerakódásnak is, úgyhogy a napi legalább kétszeri fogmosásra szükség van.

A beszédet is olajozottabbá teszi

Utoljára még egy, szintén nem elhanyagolható funkcióját is meg kell említeni a nyálnak: a beszédet is segíti. Bár a „fröcsögés” szó a nyelvünkben épp a feleslegesen bőséges nyáltermelődéssel kísért indulatokra utal, a kiegyensúlyozott nyálképződésre az artikulált hangadáshoz mindenképpen szükség van.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

A bőrünk tükrözi az egészségi állapotunkat. Szerencsére ez visszafelé is igaz: a bőr állapota jól befolyásolható házilagos, egyszerű módszerekkel, például azzal, hogy mit eszünk. 

Víz, víz, tiszta víz!

Az egészséges, rugalmas, sima bőr alapja a megfelelő vízháztartás. A vízhiányos bőr petyhüdt, finoman ráncos, fakó, míg a hidratált bőr egészségesebb színű, simább, van tartása, rugalmassága. Legalább napi két liternyi folyadék beviteléről kell gondoskodni ehhez. Legjobb, ha ez tiszta ásványvíz, de gyógytea, gyümölcslé, leves, tej is hozzájárulhat a naponta szükséges mennyiséghez. Az alkohol és a feketekávé hiába folyadék, a vízhajtó hatása miatt épp ellenkező hatást vált ki, a bőrt is dehidrálja, petyhüdtebbé teszi. A színvonalasabb kávézókban épp ezért egy pohár ásványvizet is felszolgálnak a kávéhoz, ellensúlyozva ezt a hatást. A teakedvelők számára a legjobb választás a zöld tea: antioxidánsokban, polifenolokban, vitaminokban, fontos nyomelemekben gazdag, egyes kutatók szerint csökkenti a bőrrák kialakulásának kockázatát, ezenkívül még üdítően finom is. A zöld tea használt, még nedves filterjét pár perces szemborogatásként is használhatjuk.

E, mint egészség

A bőr egészségéhez, fiatalságának megőrzéséhez a sokoldalú E-vitaminra is szükség van. A búzacsíra ennek gazdag forrása, de általában a növényi olajok, a csonthéjas gyümölcsök, a sötétzöld levélzöldségek (spenót, káposzta, brokkoli, mangold), a teljes kiőrlésű gabonafélék, a tojás, a tej is tartalmazzák. Egy pohár búzacsírával gazdagított joghurt reggelire például gyakorlatilag tartalmazza a napi szükségletet, és ha van rá idő, ezt a keveréket pakolásként, külsőleg is érdemes a bőr szépítésére használni: elsimítja a ráncokat és selymes tapintásúvá teszi a bőrt.

Színes ételek

Nagyon leegyszerűsített, ám könnyen megjegyezhető és igaz tétel, hogy minél színesebbek a friss zöldség- és gyümölcsfélék, annál egészségesebbek a bőr és általában az egészséges szervezet számára. Az élénk narancssárga sütőtök, a citrusfélék, a sárgarépa, a sárgadinnye, a mélyvörös cékla, ribizli, málna, eper, gránátalma egyaránt tele van az A-vitamin elővitaminjának számító béta-karotinnal, C- és E-vitaminnal, fontos nyomelemekkel, ásványi anyagokkal, jófajta természetes gyümölcssavakkal, amelyek mind hozzájárulnak a bőr simaságához, üde színéhez, aknémentességhez, a ráncok enyhítéséhez.

Halat, mi jó falat

Az alacsony zsírtartalmú, viszont fehérjében és omega-3 zsírsavban gazdag halak kozmetikai szempontból is jó választásnak bizonyulnak, sok hasznos összetevőt tartalmaznak a bőr, a haj és a körmök számára is, de a szervezet általános egészségének megőrzését is segítik.  Gyulladáscsökkentő, antioxidáns hatásuk miatt az aknés bőr tisztulásához is hozzájárulnak. Aki a hal ízét netán nem szereti, az jó, ha tudja, hogy a halolajhoz hasonlóan jótékony, telítetlen zsírsavakban gazdag esszenciális olajat tartalmaz a lenmag, az olíva és a dió, mogyoró is. A telített zsírokat - amelyeket elsősorban a disznóhús  és általában a vörös húsok, a túlhevített olajokban sütött ételek, a tartós sütőipari termékek tartalmaznak -, tanácsosabb kerülni, és nemcsak a bőr egészségének szempontjából, hanem a szív és az érrendszer védelmében is.

A római nők titka

A mediterrán étrend egészséges, szív- és érbarát voltáról sokat hallhatunk, talán kevésbé ismert, hogy a bőr szépségéhez is hozzásegíthet. Ennek egyik titka a sok zöldség, zöldfűszer, fokhagyma, másik pedig a kedvelt, vitaminban dús olíva, maga a bogyó és a belőle préselt olaj, amely külsőleg és belsőleg alkalmazva is bőrbarát: táplálja, lágyítja, tisztítja a bőrt. A feljegyzések szerint az ókori rómaiak olívaolajat masszíroztak az arcbőrükbe, hogy sima, telt és ragyogó legyen.

Minden piacon kapható „kozmetikumok”

Ahhoz, hogy bőrbarát, egészséges étrendet állítsunk össze, nem feltétlenül kell egzotikus különlegességekre vadásznunk. A minden piacon kapható, olcsó zöldség-gyümölcsfélék  ugyanúgy részei lehetnek a szépítő táplálkozásnak, különösen ha valami rossz konyhatechnológiával nem rontjuk el azokat. Például a krumpli sok hasznos vitamint és bőrbarát ásványi anyagot tartalmaz, többek között például C-vitamint, rezet, cinket, káliumot,  és ha zsír nélkül, egészben, sütőben sütjük, akkor semmi akadálya ezek hasznosulásának. (Olajban, hasábburgonyaként sütve, alaposan sózva azonban kifejezetten ellenjavallt, hiszen  a rengeteg pluszkalória felesleges zsírrétegekhez vezethet, ráadásul a telített zsírok aknét is kiválthatnak.) Reszelt burgonya, pár csepp mézzel vagy joghurttal pakolásnak is kiváló.

A banán is többfajta (A-, B-, C-, E-) vitaminnak forrása, amelyek lassítják a bőr öregedését.

A legjobb és (nem mellesleg) legfinomabb bőrbarát gyümölcsöket nyár elején találjuk: epret, szamócát, ribizlit, málnát, szedret, később az áfonyát. Az ezekből készített joghurtos turmix (belefér egy-két evőkanál vitalizáló búzacsíra és gyulladásellenes méz is) igazi elixír, a maradékot pedig bőrfiatalító, hidratáló, feszesítő, tápláló maszkként fel is kenhetjük az arcunkra. 

A hatás nem marad el, a lágyabb, feszesebb, simább, üdébb bőr hamarosan látható lesz.

Egyedül annak kell óvatosan kezelni ezeket a szépség-recepteket, akik netán allergiások valamire: például az eperre, az aprómagvas gyümölcsökre, mogyoróra, esetleg a mézzel is vigyázniuk kell pollenallergiájuk miatt.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

A napozás és a megszaporodott bőrrákos esetek közötti összefüggés már közismert, az viszont kevésbé, hogy az UV-sugárzás milyen hatással van a szemünk egészségére.

Az utóbbi években egyre gyakrabban és egyre fiatalabb korban fordulnak elő olyan szembetegségek, amelyeket az UV-sugárzás okoz. Szakértők ezt az északi félteke felett elvékonyodott ózonréteggel hozzák összefüggésbe, mivel az kevésbé képes kiszűrni az ártalmas ibolyántúli napsugarakat. Kimutatták, hogy az ózonréteg egy százaléknyi csökkenése fél-egy százalékkal növeli a szürkehályogos esetek számát. Ennek az egyébként inkább idős korban jellemző szembetegségnek a lényege a szemlencse anyagának károsodása, fénytörési tulajdonságainak és átlátszóságának megváltozása, amely előrehaladott stádiumában jelentős látásvesztést, akár vakságot is okozhat, és csak a szemlencse műtéti eltávolításával és cseréjével gyógyítható. Az időskori makula-degeneráció egyik oka is a retinát fiatalkortól kezdve érő sugárártalmak összegződése. Az UV-tartományú fény ezen kívül ún. kúszóhályogot is okozhat a kötőhártyán, enyhébb esetekben szaruhártya, illetve kötőhártya-gyulladást válthat ki, amely égő, szúró, idegentest-érzéssel, könnyezéssel jár. A szem környéki érzékeny bőr védelem nélkül hagyva elszenvedhet olyan károsodást, amely bőrrák kialakulásához is vezethet, és szerencsére ritkán, de szemrák is előfordulhat.

Védje szemét!

AZ UV-sugárzás okozta szemgondokat kivédhetjük egy megfelelő UV-szűrővel felszerelt napszemüveggel. Jó tudni, hogy hasonlóképpen a különböző pigmenttartalmú bőrtípusokhoz, a világosabb (szürke, zöld, kék) szeműeknek gondosabb fényvédelemre van szüksége, mint a sötét íriszűeknek.  Ajánlatos kerülni a tűző napot, de gondolni kell arra is, hogy a szem nemcsak a déli órákban, hanem kora délelőttől késő délutánig veszélyben van. Megsokszorozza a szemet érő ártalmak kockázatát, ha ott hagyja védelem nélkül a szemet, ahol víz vagy hó, jég felszínén visszatükröződik a fény.

A fényvédelem szempontjából okos divat szalmakalap vagy siltes sapka viselése, mivel a fejet és a szemet is hatékonyan óvja az UV-sugárzástól.

Az időskori makuladegeneráció elkerüléséhez hozzásegíthet a megfelelő táplálkozás is. A sötétzöld zöldségekben (kelbimbó, spenót, brokkoli) és az élénksárga színű sütőtökben, sárgarépában, sárgadinnyében megtalálható lutein és zeaxantin nevű nyomelem antioxidánsként védi a retina sejtjeit a sugárzás káros hatásától.

Milyen a jó napszemüveg?

Egy megfelelő napszemüveg kiválasztása nem könnyű. Az, hogy divatos márkájú, fazonú-e, csak annyiban fontos, hogy szívesen viselje a tulajdonosa, egyébként a minőség a fényvédelem szempontjából alig függ ösze az árral. Ugyanakkor figyelni kell a lencse minőségére (az anyaghiba, pl. egy parányi üvegbuborék is gondot okozhat), és a legfontosabb pedig ellenőrizni az UV-szűrés mértékét. Az igazán jó szemüveg egyaránt szűri az UV-A és az UV-B sugarakat.

A szórt, illetve oldalról jövő fény szembekerülése ellen tanácsos olyan szemüveget választani, ami az archoz símul, közel van a szemhez, és oldalról is védi azt.

Ne vásároljon olyan napszemüveget, amelynek nincs igazolva az UV-szűrő hatása! Ha ugyanis az csak elsötétített üveg, vagyis csak a látható fények egy részét szűri ki, akkor még több bajt okozhat mint hasznot, hiszen a sötét üveg miatt kitágult pupillán még inkább akadálytalanul hatol be a sugárzás egészen a retináig.

Speciális tevékenységhez, például téli vagy vízi sportokhoz speciális napszemüvegre is szükség van, amelyet polárszűrővel is elláttak. Autóvezetéshez is kontrasztfokozó, a látásélességet növelő szemüveg ajánlatos.

A gyerekek szemét is védeni kell!

Ahogy a gyerekek bőre, úgy a szeme is érzékenyebb az UV-sugárzásra, mint a felnőtteké, és nemcsak a bőr, hanem a szem esetében is igaz, hogy az elszenvedett ártalmak összeadódnak, a szem sem felejti el azokat, bár lehet, hogy csak jóval később alakul ki szürkehályog miatta.

A gyerekek maguk nem figyelnek erre játék közben, a szülőknek ezért gondoskodniuk kell a gyerekek fényvédelméről, fejfedővel, gyermek napszemüveggel, a tűző fény lehetőség szerinti kerülésével. Alaposan meg kell nézni a gyerekek napszemüvegét is vásárláskor, hogy ne csak divatos játékszer legyen, hanem valódi UV-védelmet nyújtson a számukra.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

A hagyományos nyelvtérkép szerint a négy alapízt a nyelv különböző részein érzékeljük. Tetszetős elképzelés, de nem igaz.

Az ízérzékelés mintegy tízezer ízlelőbimbóval történik. Ezek legtöbbje a nyelven van, de a lágyszájpad és garat nyálkahártyáján is megtalálhatók. Hagymaszerű kis kitüremkedések, középen kis üreggel, amelybe a nyállal jutnak be az oldott ízanyagok az érzősejtekhez.

A négy alapízt mindenki ismeri: édes, sós, keserű, savanyú, amelyeket nem minden ízlelőbimbó egyformán érzékel. Egy japán kutatócsoport kezdeményezésére ötödik alapízként fogadták el az ún. umamit, az élelmiszeripari készítményekben legtöbbet használt glutamát ízét, ami tulajdonképpen nem annyira önálló íz, inkább más ízeket tesz  intenzívebbé. Hatodikként felmerült a kalcium, az egyes sajtokból ismert kokumi, valamint a fémes, a zsíros, a hűvös, a csípős, pikáns és a széndioxidos, „pezsgő” ízkategória, de ezek alapízként való kezelésében nincs nemzetközi egyetértés a szakemberek között. Az ízérzékelés szoros összefüggésben van a szaglásunkkal: teljes aromaélményt a kettő együtt ad. 

A több mint egy évszázada elterjedt vélekedés szerint a nyelv hegyén az édes, a két oldalán a savanyú, hátul a keserű ízt érezzük  a legerősebben, a sóst pedig a nyelv legnagyobb részén érzékeljük. A szakemberek ezt a vélekedést ma már félreértésnek minősítik, amelyet a legegyszerűbb otthoni kísérlettel cáfolni lehet, elég csak egy csipetnyi sót tenni a nyelvünk hegyére, ahol elvileg az édes ízt érzékelő receptorok vannak…  A helyzet az, hogy ha vannak is eltérések az ízérzékelés intenzitásában a nyelv egyes részein, ezek jelentéktelenek.

A nyelvről általában

A nyelv talán a legmozgékonyabb testrészünk. A fürgeségét annak köszönheti, hogy csupa izom: a nyelvcsontról és az állkapocsról eredő izmokon kívül belső izmai teszik lehetővé a minden irányba történő mozgást. Az ízérzékelés szerve, részt vesz a táplálék falattá formálásában, továbbításában, a nyelésben, és ezen kívül fontos szerepet tölt be a beszédben is. Vérerekkel és idegekkel dúsan behálózott testrész, az agyba fontos információkat küld, amelyeket az ízlelés és a tapintás során érzékel.

A nyelv betegséget is jelezhet

Amikor a háziorvos azt kéri, hogy „mondjon egy nagy Át-t”, akkor nemcsak a garat, a mandulák állapotára kíváncsi, hanem szemrevételezi a nyelv állapotát is. A nyelv felülete, színe, nedves vagy száraz, sima vagy rücskös volta ugyanis jelzésértékű, egészen távoli szervek elváltozásaira, megbetegedésére is utalhat. A keleti gyógyászat egész diagnosztikai rendszert épített a nyelv elváltozásaira. Például ha vastag fehér lepedék borítja a nyelv felületét, az fertőzésekre, emésztési gondokra utalhat, összefügghet a bélflóra egyensúlyának felborulásával, például egy antibiotikumkúra alkalmával. A sárgás lepedék gócos gyulladásnak illetve máj-epebajoknak jele is lehet. A nyelv színéből az oxigénellátottságára lehet következtetni, így például a lilás szín szívgondokat jelezhet. Az ún. térképnyelvnek, vagyis a felszínén vörös foltok megjelenésének hátterében hormonális változások is állhatnak. A középen végigfutó hosszanti vonal környékének pirossága vagy lepedékessége mögött a hasnyálmirigy elváltozását sejtik. Érrendszeri bajokra, például szívelégtelenségre következtetnek abból, ha a nyelv alsó részén futó erek feltűnően megvastagodnak. A keleti gyógyítók számára jelzésértékűek lehetnek a nyelv különböző  barázdái és a szélein látható foglenyomatok is.

Talán kevesen tudják, hogy a nyelv akár egyedi azonosítóként is funkcionálhat, hiszen az ujjlenyomathoz hasonlóan egyedi a nyelvünk mintázata is.

Bizarr elváltozás: a szőrös nyelv

Nagyjából minden századik ember félve nyitja ki a száját, mert restelli a sötétbarnára vagy feketésre színeződött, szinte szőrösnek ható nyelvét. Ez a  szőrös nyelv betegség, a lingua pilosa. Nem valódi szőrök jelennek meg ilyenkor a nyelven, hanem a nyelv hátsó részének apró szemölcsei nőnek meg akár egycentis méretűre is. Az extrém formájában szerencsére ritka betegség pontos okát nem tudják, de az orvosok összefüggést találtak az elváltozás és a nem megfelelő szájhigiénia illetve a dohányzás között. A vérszegénység, candida gombás fertőzés is hozzájárulhat a szőrös nyelv kialakulásához, és sugárkezelés, gyógyszerszedés vagy műtét mellékhatása is lehet. Az elváltozás csúnya, de nem fájdalmas, legfeljebb viszketéssel, égő érzéssel járhat együtt.

Extra méretek

Egyes betegségek, fejlődési rendellenességek, daganatos elváltozások velejárója lehet a nyelv megduzzadása, alakváltozása. Szerencsére a szőrös nyelvnél sokkal ritkább, viszont sokkal  súlyosabb elváltozás a nyelv extrém megnagyobbodása. 2012-ben például a világsajtóban közzétették egy kínai férfi esetét, akinek  hatéves korában elkezdett abnormálisra nőni a nyelve, a fogsorát is kifeszítve, vízszintessé téve. Kamaszkorára már nem fért el a szájában, és a szerencsétlen férfi 34 éves korára 25 cm hosszúra, tíz cm szélesre és hét cm vastagra nőtt a nyelve. A rémes méretű nyelv akadályozza a beszédben, az evésben és a lélegzésben is. Kórházról kórházra járt, de sokáig nem vállalták a kezelését, végül egy katonai kórház orvoscsoportja vállalta, hogy ötlépcsős, három évre tervezett műtétsorozattal próbál segíteni rajta.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.