A hagyományos nyelvtérkép szerint a négy alapízt a nyelv különböző részein érzékeljük. Tetszetős elképzelés, de nem igaz.

Az ízérzékelés mintegy tízezer ízlelőbimbóval történik. Ezek legtöbbje a nyelven van, de a lágyszájpad és garat nyálkahártyáján is megtalálhatók. Hagymaszerű kis kitüremkedések, középen kis üreggel, amelybe a nyállal jutnak be az oldott ízanyagok az érzősejtekhez.

A négy alapízt mindenki ismeri: édes, sós, keserű, savanyú, amelyeket nem minden ízlelőbimbó egyformán érzékel. Egy japán kutatócsoport kezdeményezésére ötödik alapízként fogadták el az ún. umamit, az élelmiszeripari készítményekben legtöbbet használt glutamát ízét, ami tulajdonképpen nem annyira önálló íz, inkább más ízeket tesz  intenzívebbé. Hatodikként felmerült a kalcium, az egyes sajtokból ismert kokumi, valamint a fémes, a zsíros, a hűvös, a csípős, pikáns és a széndioxidos, „pezsgő” ízkategória, de ezek alapízként való kezelésében nincs nemzetközi egyetértés a szakemberek között. Az ízérzékelés szoros összefüggésben van a szaglásunkkal: teljes aromaélményt a kettő együtt ad. 

A több mint egy évszázada elterjedt vélekedés szerint a nyelv hegyén az édes, a két oldalán a savanyú, hátul a keserű ízt érezzük  a legerősebben, a sóst pedig a nyelv legnagyobb részén érzékeljük. A szakemberek ezt a vélekedést ma már félreértésnek minősítik, amelyet a legegyszerűbb otthoni kísérlettel cáfolni lehet, elég csak egy csipetnyi sót tenni a nyelvünk hegyére, ahol elvileg az édes ízt érzékelő receptorok vannak…  A helyzet az, hogy ha vannak is eltérések az ízérzékelés intenzitásában a nyelv egyes részein, ezek jelentéktelenek.

A nyelvről általában

A nyelv talán a legmozgékonyabb testrészünk. A fürgeségét annak köszönheti, hogy csupa izom: a nyelvcsontról és az állkapocsról eredő izmokon kívül belső izmai teszik lehetővé a minden irányba történő mozgást. Az ízérzékelés szerve, részt vesz a táplálék falattá formálásában, továbbításában, a nyelésben, és ezen kívül fontos szerepet tölt be a beszédben is. Vérerekkel és idegekkel dúsan behálózott testrész, az agyba fontos információkat küld, amelyeket az ízlelés és a tapintás során érzékel.

A nyelv betegséget is jelezhet

Amikor a háziorvos azt kéri, hogy „mondjon egy nagy Át-t”, akkor nemcsak a garat, a mandulák állapotára kíváncsi, hanem szemrevételezi a nyelv állapotát is. A nyelv felülete, színe, nedves vagy száraz, sima vagy rücskös volta ugyanis jelzésértékű, egészen távoli szervek elváltozásaira, megbetegedésére is utalhat. A keleti gyógyászat egész diagnosztikai rendszert épített a nyelv elváltozásaira. Például ha vastag fehér lepedék borítja a nyelv felületét, az fertőzésekre, emésztési gondokra utalhat, összefügghet a bélflóra egyensúlyának felborulásával, például egy antibiotikumkúra alkalmával. A sárgás lepedék gócos gyulladásnak illetve máj-epebajoknak jele is lehet. A nyelv színéből az oxigénellátottságára lehet következtetni, így például a lilás szín szívgondokat jelezhet. Az ún. térképnyelvnek, vagyis a felszínén vörös foltok megjelenésének hátterében hormonális változások is állhatnak. A középen végigfutó hosszanti vonal környékének pirossága vagy lepedékessége mögött a hasnyálmirigy elváltozását sejtik. Érrendszeri bajokra, például szívelégtelenségre következtetnek abból, ha a nyelv alsó részén futó erek feltűnően megvastagodnak. A keleti gyógyítók számára jelzésértékűek lehetnek a nyelv különböző  barázdái és a szélein látható foglenyomatok is.

Talán kevesen tudják, hogy a nyelv akár egyedi azonosítóként is funkcionálhat, hiszen az ujjlenyomathoz hasonlóan egyedi a nyelvünk mintázata is.

Bizarr elváltozás: a szőrös nyelv

Nagyjából minden századik ember félve nyitja ki a száját, mert restelli a sötétbarnára vagy feketésre színeződött, szinte szőrösnek ható nyelvét. Ez a  szőrös nyelv betegség, a lingua pilosa. Nem valódi szőrök jelennek meg ilyenkor a nyelven, hanem a nyelv hátsó részének apró szemölcsei nőnek meg akár egycentis méretűre is. Az extrém formájában szerencsére ritka betegség pontos okát nem tudják, de az orvosok összefüggést találtak az elváltozás és a nem megfelelő szájhigiénia illetve a dohányzás között. A vérszegénység, candida gombás fertőzés is hozzájárulhat a szőrös nyelv kialakulásához, és sugárkezelés, gyógyszerszedés vagy műtét mellékhatása is lehet. Az elváltozás csúnya, de nem fájdalmas, legfeljebb viszketéssel, égő érzéssel járhat együtt.

Extra méretek

Egyes betegségek, fejlődési rendellenességek, daganatos elváltozások velejárója lehet a nyelv megduzzadása, alakváltozása. Szerencsére a szőrös nyelvnél sokkal ritkább, viszont sokkal  súlyosabb elváltozás a nyelv extrém megnagyobbodása. 2012-ben például a világsajtóban közzétették egy kínai férfi esetét, akinek  hatéves korában elkezdett abnormálisra nőni a nyelve, a fogsorát is kifeszítve, vízszintessé téve. Kamaszkorára már nem fért el a szájában, és a szerencsétlen férfi 34 éves korára 25 cm hosszúra, tíz cm szélesre és hét cm vastagra nőtt a nyelve. A rémes méretű nyelv akadályozza a beszédben, az evésben és a lélegzésben is. Kórházról kórházra járt, de sokáig nem vállalták a kezelését, végül egy katonai kórház orvoscsoportja vállalta, hogy ötlépcsős, három évre tervezett műtétsorozattal próbál segíteni rajta.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.