A testnedveket általában gusztustalannak tartjuk, így a nyál sem tartozik a bevett társasági témák közé. Pedig testünk egészséges működésének nélkülözhetetlen tartozékáról van szó!

A szájüreget rendben tartja

A fültő, az állkapocs és a nyelv alatti mirigyek illetve a szájüregi nyálkahártya sok apró nyálmirigye naponta egy-két liternyi folyadékot, nyálat termel, amely a gyomorba jut. Az egyik fontos szerepe a szájüreg nyálkahártyájának nedvesen tartása: segíti egyensúlyban tartani a szervezet vízháztartását. A kezdődő szájszárazság jelzi, ha vízpótlásra van szükség, vagyis a szomjúság érzését továbbítja az agyba. A folyamatosan termelődő nyál állandóan tisztítja a szájüreget, nem engedi, hogy a mikroorganizmusok tartósan letelepedjenek, a baktériumölő összetevői segítségével hatékony fertőtlenítő is. A szájban lévő apró sérülések sokkal gyorsabban gyógyulnak, mint a külső bőrfelület sebei. Nem véletlenül nyalogatják az állatok is a sebeiket: ösztöneik diktálják, mivel a nyál sebgyógyulást serkentő fehérjéket is tartalmaz.

Az emésztést előkészíti

Nyáltermelődés nélkül semmi örömünk nem lenne az evésben sem, ugyanis egyáltalán nem éreznénk az ízeket sem. Ahhoz, hogy ízek eljussanak az ízlelő bimbókig, az kell, hogy a nyálban lévő víz kioldja azokat a táplálékból.

A szájüregben kezdődik a táplálék feldolgozása, az emésztéshez való előkészítése is: a darabolás, őrlés során az étel darabkáiból nyállal keveredve formálódnak falatok, válnak eléggé puhává, pépessé, csúszóssá ahhoz, hogy a nyeléssel elindulhassanak lefelé a tápcsatornán. Ráadásul a tulajdonképpeni emésztés is elkezdődik már a szájban, hiszen a keményítő lebontásához szükséges amiláz enzimeket a nyál tartalmazza.

Diagnosztikai elem is lehet

Egész kutatócsoportok foglalkoznak a nyál diagnosztikai lehetőségeinek feltárásával, mert kiderült, hogy a nyál a szervezet egészségi állapotára, genetikai állományára, sőt az egyén pillanatnyi stressz-szintjére nézve is rengeteg információt rejthet, és sokkal könnyebb a mintaanyaghoz hozzáférni, mint például a laboratóriumi vérvizsgálatok esetén. A nyál vizsgálatával például helyettesíteni lehetne a vérvizsgálatot egyes szívbetegségek kockázatával kapcsolatban, mivel a nyálból is kimutatható az a (CRP) fehérje, amelynek szintje megemelkedik ilyenkor.

Az már a bűnügyi filmekből is jól ismert, hogy a nyál kis mennyisége is tökéletesen azonosítható DNS-mintát ad, egyes kutatók szerint pedig az illető életmódjára, származására, népcsoportjára is következtetni lehet belőle. Mivel pedig a stresszre a szervezet többek között fokozott nyálelválasztással, emelkedett enzimtermeléssel reagál, így a nyál segítségével a stressz szintje is mérhetővé válik.

Védi, építi a fogakat

A nyál nemcsak folyamatosan mossa a fogakat, hanem javítgatja, építgeti is: a nyálban lévő fehérjék megkötnek bizonyos mennyiségű kalciumionokat, és ezek kiegészítik a fogzománc hidroxiapatit kristályrácsának mikroszkopikus kimaródásait, sérüléseit, a nyálmolekulák pedig mintegy védőbevonatot alkotnak a fogakon. Erre a folyamatra tanácsos időt hagyni, ezért is ajánlják a fogorvosok, hogy ne közvetlenül étkezés után mossanak fogat, hanem legalább egy félórával később. A savas ételek elfogyasztásakor a fogzománc kicsit „felpuhul”, sérülékenyebb lesz, bizonyos időnek el kell telni, mire – a nyál közreműködésével - helyreáll a korábbi állapot. Ugyanakkor ez a nyálkás védőbevonat az alapja a fogak és az íny egészségét veszélyeztető plakkoknak, fogkőlerakódásnak is, úgyhogy a napi legalább kétszeri fogmosásra szükség van.

A beszédet is olajozottabbá teszi

Utoljára még egy, szintén nem elhanyagolható funkcióját is meg kell említeni a nyálnak: a beszédet is segíti. Bár a „fröcsögés” szó a nyelvünkben épp a feleslegesen bőséges nyáltermelődéssel kísért indulatokra utal, a kiegyensúlyozott nyálképződésre az artikulált hangadáshoz mindenképpen szükség van.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.