Európa-szerte, sőt a világon mindenhol, ahol az alma egyáltalán megterem, meg vannak győződve annak preventív, sőt, gyógyító hatásáról is. Alátámasztják-e mai kutatások nagyanyáink tapasztalatait? Nézzük, mit tud, miért jó az alma!
 

Méltatlanul hanyagoljuk az almát, pedig csak jót lehet róla mondani: a legolcsóbb gyümölcsök egyike, nem allergén, egész évben kapható, sokféleképpen fogyasztható, és ráadásul, ha hihetünk az ősi étrendi tanácsoknak, az egészségünket is védhetjük vele. Márpedig tudományos kutatások sora is megerősíti ezt a preventív hatást. Nemrégiben például az Oxfordi Egyetem szakértői többszázezres mintát feldolgozó kutatásaik alapján nem kevesebbet állítottak, mint hogy ha minden ötven éven felüli brit állampolgár megenne napi egy almát, akkor évente több mint nyolcezerrel kevesebb lenne az érrendszeri katasztrófa, stroke és infarktus miatti halálozás az Egyesült Királyságban. Az alma érvédő hatása vizsgálataik szerint alig marad el a sztatin tartalmú gyógyszerek betegségmegelőző hatásától.

Az életfa gyümölcse

A magyar népmesékben szerepel az aranyalmát termő csodafa, amelyet megmászva a felső világba lehet jutni, értékes termését pedig boszorkányok, tündérek elől kell megőrizni. Minek köszönheti az alma, hogy a magyar néphagyomány ilyen becsben tartja? Bár az örök élet titkát nem hordozza, de tény, hogy az almának egy sor olyan összetevője van, amely az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen, segíti egészsége megőrzésében, visszanyerésében. Ha a gazda portáján állt egy-két bőtermő almafa, már volt miből a gyerekeknek sütni, betegnek reszelni, levest főzni, süteménybe tölteni, bort, ecetet erjeszteni. A magyar népi gyógyászat az almát a betegdiéták alapjának, a hasmenés, sőt a vérhas legjobb ellenszerének tartotta, köszvény ellen is javasolta. Sokáig élt az a hiedelem is, hogy vérszegény, vashiányos betegnek olyan almát kell enni, amelybe korábban vasszögeket vertek.

Ezek sem voltak alaptalanok, hiszen az alma könnyen emészthető, vízoldékony rostjai és a benne lévő gyümölcssavak jó hatással vannak a bélrendszerre, rendezik a székletet, segítik a méregtelenítést, csökkentik a vesekő és húgysavképződést, a gazdag vitamin- és ásványi anyagtartalma pedig szögek nélkül is roboráló hatású, még vasat is tartalmaz.

Értisztító, koleszterincsökkentő

A kínai orvoslás szerint az alma erősíti a szívet és a tüdőt, csökkenti a nyáktermelődést és növeli a testnedvek mennyiségét. A modern nyugati orvoslás kutatásai is megerősítették ezt a tapasztalatot: az almában lévő pektin csökkenti a koleszterinszintet, segít az inzulinszint szabályozásában, a káliumtartalma pedig a vérnyomás normalizálásához járul hozzá. Ráadásul az alma a súlycsökkentő diéták egyik alaptápláléka lehet, hiszen a méregtelenítést segíti, a rosttartalma anélkül telít, hogy számottevő energiát tartalmazna, viszont biztosítja a létfontosságú C- és A-vitaminokból és ásványi anyagokból a napi szükséglet jelentős részét. Így elmondhatjuk, hogy az alma a szív- és érrendszeri betegségeknek szinte minden rizikófaktora ellen bevethető.

Jótékony mellékhatások

Az egyik kutatás azt is kimutatta, hogy az alma rendszeres fogyasztása csökkenti az asztma kialakulásának kockázatát, mások pedig arra figyeltek fel, hogy a naponta almát evők bőre egészségesebb, a bosszantó bőrhibák, mitesszerek, pattanások náluk kevésbé fordulnak elő. A benne lévő almasav jó hatással van a szervezet kiválasztó, méregtelenítő szerveire, a vesére és a májra. Ha gyors frissítő, élénkítő, a koncentrációkészséget javító üdítőre van szükség, az alma frissen préselt leve ajánlható. Az aszalt almachips pedig nemcsak finom, hanem nagyon egészséges rágcsálni való, a friss gyümölcsnek szinte minden jó tulajdonságával rendelkezik. A vegyszermentes almának a héját is megszáríthatjuk, ebből bélhurutok elleni teát lehet főzni.

Depresszió ellen

Akármilyen hihetetlen, egy szép alma hozzásegíthet még a lelki egyensúly visszanyeréséhez is. Legalábbis egy francia életmód-, boldogságkutató, M. Carayon depresszió ellen ajánlja az alma tudatos befogadását. A gyakorlat nagyon egyszerű: tegyen maga elé egy szép, egészséges gyümölcsöt, érzékelje színeit, viaszos fényét, alakját. Simítsa végig feszes héját, szívja be az üde almaillatot, figyelje meg a halk roppanó hangot is, amint beleharap. Tudatosan élje át a nyelvén elömlő ízt, figyeljen minden falatra. Ez a kis tréning a jelen megélését segíti, az érzékszervek segítségével segíthet kikapaszkodni a hangulati válságból.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

A múlt hét óta Európában harmadikként Magyarországon is korlátozzák az élelmiszerekben található transzzsírsav mennyiségét. Ön tudja, milyen ételekkel kell vigyáznia?

A rendelet értelmében tilos olyan élelmiszert forgalomba hozni, amely összes zsírtartalmának 100 grammjában a transzzsírsavak mennyisége meghaladja a 2 grammot. A jogszabály egy éves türelmi időt ad azoknál az előre csomagolt élelmiszereknél, amelyeket még a jogszabály életbe lépése előtt gyártottak.

Mik azok a transzzsírsavak?

A legújabb táplálkozástudományi kutatások a zsírsavak egyik speciális fajtájának, a transzzsírsavaknak különösen veszélyes egészségkárosító hatásokat tulajdonítanak. Ezeket ugyanis az emberi szervezet nehezebben dolgozza fel, ezért lerakódnak az érfalakon, károsítják az erek rugalmasságát, érelmeszesedést, hosszabb távon agyi és szívinfarktust is okozhatnak, sőt a kutatások összefüggést találtak a transzszsírsavak fogyasztása és az anyagcserezavarok, illetve egyes daganatos megbetegedések kialakulása között is.

Hol találkozhatunk velük?

A transzzsírsavak a természetben csak egyes, állati eredetű zsiradékokban (például a vajban) és csak nagyon kis mennyiségben találhatóak meg. Annál több keletkezik viszont az élelmiszeriparban, elsősorban akkor, amikor a növényi olajokat az ún. hidrogénezéssel igyekeznek könnyebben kezelhetővé, hőállóbbá, tartósabbá, kenhetőbbé stb. tenni. A magas hőfokon végzett művelet során a nyers olajokban lévő egészséges, telítetlen zsírsavak egy része átalakul telített illetve speciális szerkezetű transzzsírsavakká. Régebben a margarinok gyártásakor is keletkezett transzzsírsav, de azóta jelentősen módosítottak a technológián, így a ma kapható margarinok ártalmatlanok. Tartani lehet azonban transz-típusú zsírsavaktól az ún. kényelmi termékekben, levesporokban, tartós süteményekben, kakaós bevonómasszát tartalmazó kekszekben, édességekben, a vajas pattogatott kukoricában, az olajban sütött gyorséttermi és nagyüzemi előállítású ételekben. Ráadásul nem megfelelő konyhatechnológiával a saját konyhánkban is előállíthatunk ilyen egészségkárosító zsírsavakat, például ha a sütőolajat túlhevítjük, vagy többször is felhasználjuk magas hőfokú sütésre. Így nem csoda, hogy egy öt évvel ezelőtti felmérés szerint Magyarországon naponta 6-8 gramm transzzsírsav kerül a szervezetünkbe, ami többszöröse a megengedettnek.

Hatósági lépések

Kutatások szerint napi öt gramm transzzsírsav már közel negyedével növeli a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját! Ezért az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt ajánlja, hogy napi két grammnál ne legyen több a mesterséges transzzsírok napi bevitele. Az OÉTI közzétette egyes élelmiszeripari termékek transzzsírsav tartalmát. Ez a lista segíthet, hogy ne lépjük át ezt a határt. Pontos mérésre persze a fogyasztóknak nincs lehetőségük, ezért általános jó tanácsként érdemes figyelni arra, hogy minél kevesebb tartósított süteményt, kekszet, bevonómasszás csokikrémet, olajban sült krumplit és rántott húsokat, pattogatott kukoricát együnk, és minél több friss vagy feldolgozatlan alapanyagból készített, ellenőrzött minőségű élelmiszert fogyasszunk. A vásárlás során érdemes megnézni a termék címkéjét: ha a transzzsírsav mennyisége még nem is szerepel rajta, azt azonban fel kell tüntetni, hogy hidrogénezett növényi olajat tartalmaz-e. Az OÉTI bevezetett egy logót is azon termékek számára, amelyek garantáltan nem, vagy csak ártalmatlan mennyiségű káros zsírsavat tartalmaznak. Ha ezt a logót, zöld peremű körben elhelyezett narancssárga trapéz és csepp ábrát, felül OÉTI, alul TFA Control, a trapézban Transzzsír-Kontroll felirattal látják a terméken, az a készítmény nyugodtan fogyasztható.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Magyarország riasztó adatokkal szerepel azon a térképen, amely a világ országainak rákstatisztikáit hasonlítja össze. A legdöbbenetesebb, hogy a százezer főre számított rákbetegség okozta halálozásban dobogósok vagyunk: csak Mongólia van nálunk is rosszabb helyzetben.

A rákot gyakran tekintik a jólét betegségének, és valóban, számos gazdag országban ez a vezető halálok. Ugyanakkor a rákos haláleseteknek mintegy 70 százaléka az alacsony és közepes jövedelmű országokban történik, és az előrejelzések szerint a rák előfordulási gyakorisága a következő két évtizedben a legkevésbé fejlett országokban a duplájára fog nőni. Nemrégiben jelent meg az interneten a világ minden részére kiterjedő interaktív térkép http://globalcancermap.com/, amelyet böngészve döbbenetes adatokat találhatunk arról, hogy a daganatos megbetegedések mennyire sújtják a szegényebb országokat, köztük Magyarországot is. Van olyan rákfajta, amelyben világelsők vagyunk!

Lesújtó halálozási adatok

Rögtön az első, összesített adat elgondolkodtató: százezer lakosból Magyarországon átlagosan évente 282,9-nél diagnosztizálnak új daganatos megbetegedést. Mondhatnánk, hogy ezzel még a középmezőnybe tartozunk, hiszen például USA, Franciaország, Írország és Ausztrália területén ez az adat meghaladja a 300-at. Azonban egyáltalán nem mindegy, hogy a rákbetegek milyen arányban remélhetnek gyógyulást: míg a felsorolt fejlett országokban az éves rákhalálozás az újonnan diagnosztizáltaknak csupán a harmada, Magyarországon több mint a fele, százezer lakosból évente 166,1-et érint! Ebből a szempontból Azerbajdzsánnál, Uruguaynál is rosszabb helyzetben vagyunk, egyedül Mongóliában rosszabb a helyzet: ott 242,2 új diagnózis és 185,2 haláleset jut százezer emberre.

A szegény országokban több a női daganat

Az összesített adatok után néhány daganatfajta gyakorisági és halálozási adatát külön is megkereshetjük az interaktív térképen. A mellrák világszerte a nők leggyakoribb rákbetegsége. Az évente diagnosztizált új emlődaganatok számában a legfejlettebb országok vezetnek – nyilván a magasan szervezett szűrővizsgálatoknak köszönhetően. Éppen ezek teszik lehetővé, hogy korai, jól kezelhető stádiumban felismerjék a betegséget, és így a halálozási arány jóval kedvezőbb legyen. Kanadában például (százezer nőre vetítve) 83,2 esetben találnak emlődaganatot, a halálozás pedig 15,6. A legmagasabb arányú halálozás néhány különösen szegény országban van, például Afrikában, Latin-Amerikában és a Karib-térségben, ahol szűrővizsgálatok hiányában többnyire csak előrehaladott állapotban ismerik fel az elváltozást. (A szakértők felvetik a genetika szerepét is ebben, mivel az afrikai származású nőkben többször alakul ki az emlőrák agresszívabb formája.) Nigériában például 38,7 a diagnosztizált esetek aránya, míg a halálozás 22,8.

Magyarország adatai szerint a középmezőnyben foglal helyet: 56,8 új esetet találnak évente százezer lakosra számítva, és 18,6 a halálozási arány.

Hasonló a tapasztalat a méhnyakrákkal kapcsolatban is. Korábban a nők körében gyakori daganatos halálok volt például az Egyesült Államokban, míg mostanra a rákmegelőző állapotokat azonosítani képes teszteknek illetve a humán papillomavírus (HPV) elleni vakcinának köszönhetően a halálozási statisztika sokat javult. Az alacsonyabb jövedelmű országokban viszont, ahol a szűrővizsgálat ritka, továbbra is gyakori, halálos daganatfajta a méhnyakrák. Zambiában például 52,8 esetet találnak százezer nőre számítva, és 38,6-ot veszítenek el emiatt évente

Magyarországon 16,6 az új méhnyakrákos esetek és 5,6 az emiatti halálozás aránya.

Májrák: főbűnös a hepatitis, az alkohol és az aflatoxin

A májrákos esetek 85 százaléka a fejlődő országokban fordul elő. Az ázsiai országokban, például Mongóliában a sok (százezerből 94,4!) májrákos eset miatt az alkoholfogyasztás és a hepatitis B és C esetek nagy száma okolható. Nyugat-Afrikában (25,5) pedig az élelmiszereket szennyező, rákkeltő vegyületekben, így például a földimogyoróban lévő aflatoxinban keresik a májrák-esetek okát.

A magyarországi adatok viszonylag alacsonynak mondhatók, 3,7 új eset százezer lakosra számítva.

Tragikus világelsőség

A tüdőrák több embert öl meg világszerte, mint bármely más rákos megbetegedés. Első számú oka a dohányzás, ami nem azonnal fejti ki a hatását: akár harminc év is eltelhet a füstölés elkezdése és a tüdőrák kialakulása között. Így fordulhat elő, hogy ma is magas a tüdőrák előfordulása olyan országokban, mint például az Egyesült Államok, ahol az utóbbi években jelentősen csökkent a dohányzás. A fejlődő országokban, például Indonéziában éppen ellenkezőleg, egyre növekszik a dohányzók aránya, szakértők ezekben a térségekben a tüdőrákos esetek jelentős emelkedését prognosztizálják. Magyarországon egészen a legutóbbi időkig nem ért el jelentős eredményeket a dohányzás elleni kampány, sőt, a nők körében is egyre több cigaretta fogy. Új tüdőrák esetet évente százezer lakosból 52-nél diagnosztizálnak, 46 pedig az emiatti halálozás aránya. Ez azt jelenti, hogy évente egy nagyobb falu lakosságának megfelelő embert veszítünk el tüdőrákban. Mindkét adatban világelsők vagyunk: a felismert esetek számában az Amerikai Egyesült Államok és Lengyelország, Szerbia ugyan valamennyire közelíti a magyar adatot, de ott – talán a korábbi felismerés vagy a kezelés hatékonyabb volta miatt – a halálozás jóval kisebb arányú.

A prosztatarákot is a szűrés csökkentheti

A férfiak körében a második leggyakoribb rák világszerte a prosztata daganatos betegsége. Ezt a leggyakrabban a gazdag országokban diagnosztizálják a hatékony szűrésnek és a PSA teszteknek köszönhetően, viszont a legtöbb áldozatot az afrikaiak illetve az afro-amerikaiak körében szedi. Ők ugyanis genetikailag különösen fogékonyak a betegségre. Magyarországon sem ritka ez a rákfajta: százezer férfi közül 32,3-at érint, és 12,8-nak okozza a halálát évente.

Kelet-Ázsia átka

A gyomorrák a negyedik leggyakoribb daganatos betegség világszerte. Előfordulási gyakorisága különösen magas Kelet-Ázsiában. Ennek okát az ottani étkezési szokásokban, a sóval és ecettel tartósított élelmiszerekben keresik. A fejlődő országokban gyakran előforduló H. pylori baktérium-fertőzés is lehet a magas előfordulási arány hátterében. Ez a rákfajta Magyarországon nem kirívóan gyakori, de nem is ritka: százezer ember közül 10,4-nél fedezik fel évente, és 8,3 az emiatti halálozás aránya.

A legfontosabb adat

Végül érdemes böngészni egy kicsit ezen az interaktív térképen olyan szempontból is, hogy az adott térségben egy ma született gyermeknek összességében milyen életkilátásai vannak. A várható élettartam Japánban a legnagyobb, 83 év, és a legfejlettebb, leggazdagabb országokban alig marad el ettől: Kanadában, Franciaországban, Angliában és Ausztráliában 81, az USA-ban, Németországban, Ausztriában például 80 év adatik meg átlagosan. Közép-Európa ettől jócskán elmarad, Lengyelországban 76, Szlovákiában 75, Magyarországon 74 évre számíthatunk. Délebbre és keletebbre ez az adat többnyire romlik, a legrosszabbak a kilátásai annak, aki az életét Afrika középső vagy déli részén éli le. Itt, egyes országokban (elsősorban a szegénység, az éhezés, a rossz orvosi ellátottság és a nagy gyermekhalandóság miatt) például Kongóban, Mozambikban és a Közép-Afrikai Köztársaság területén az 50 évet sem éri el a születéskor várható élettartam.

 A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Melyik egészségesebb életforma: a szingli-lét vagy a házasság? Lehet egyáltalán összefüggés a családi és az egészségi állapot között? Ha igen, férfiak vagy nők esetében befolyásolja inkább a jó közérzetet, a megbetegedések kockázatát?

Ez az egyik legrégibb társasági vitatéma. Pro és kontra akad példa örök tini férfiakra, kortalan bombázó szingli nőkre, na és persze testileg-lelkileg korán megöregedett feleségekre, vagy éppen az „elsárkányosodott” nejüktől szenvedő férjekre. Ugyanakkor ennek kapcsán lehet könnyes szemmel visszaemlékezni is a dédszülőkre, akik hatvan évi boldogság után egy napon mentek el... (A személyes indulatok torzító és az idő megszépítő hatását persze érdemes levonni ezekből a történetekből.) Nemcsak magánemberek kedvelik ezt a témát, érvelve saját álláspontjuk mellett, hanem jó hírű egyetemi kutatások is folynak arról, hogy a házasság illetve a tartós párkapcsolat mennyiben szolgálja az egészség megőrzését.

Védő és ártó kapcsolatok

Több kutatás egybehangzóan arra az eredményre jutott, hogy a boldog házasságnak egészségvédő hatása van. Egy harminc évre és tízezer férfira kiterjedő izraeli vizsgálat kimutatta például, hogy a kiegyensúlyozott házasságban élő férfiakat sokkal kevéssé fenyegetik az agyi katasztrófák, mint az egyedül vagy rossz kapcsolatban élő társaikat. A különbség 64 százalék volt!

Brit kutatók kilencezer köztisztviselő (férfi és nő) körében vizsgálódva a szívroham gyakorisága és a párkapcsolat minősége között fedeztek fel hasonló összefüggést: a 12 éves utánkövetés idején a rossz kapcsolatban élők között 34 százalékkal többször fordult elő szívprobléma.

A már kialakult betegségek esetében is érződik a jó kapcsolat védő hatása. Amerikában 127 ezer vastagbélrákos esetét vizsgálták meg, és megdöbbentő eredményről számoltak be: a házasságban élő betegek 14 százalékkal nagyobb arányban gyógyultak fel súlyos betegségükből, mint egyedülálló sorstársaik!

A kutatók az okokat keresve kiemelik a stresszhatás jelentőségét: egy feszültséggel teli kapcsolat emeli a vérnyomást, rontja az immunrendszer hatékonyságát, a visszatérő stressz így elősegítheti a szív- és más súlyos betegségek kialakulását, illetve nehezíti a felépülést. Egy jó kapcsolatban viszont sokkal kevesebb a magánéleti stressz, könnyebben kezelhető a külvilágból érkező feszültség is. Másrészt ha a házastársak figyelnek egymásra, akkor sokkal korábbi stádiumban képesek felfedezni a betegséget, amikor az még jóval hatékonyabban kezelhető. Nagyon fontos az is, hogy a beteg mennyi segítséget kap a párjától a kezelés idején.

Egészségvédő hatása tehát nem magának a házasságnak (és különösen nem az anyakönyvi kivonatnak) van, hanem csak a boldog, kiegyensúlyozott, és a stresszeket okosan kezelő, tartós, jó kapcsolatnak.

Mitől jó egy házasság?

Sokan, sokféleképpen próbálták már megfogalmazni, milyen a jó házasság és mitől az. Volt olyan felmérés, amely - több ezer, magát boldognak mondott párra kiterjedő vizsgálat alapján - számokban próbálta definiálni a jó házasság mikéntjét. Szerintük kell hetente hat csókolózás, két szeretkezés, két komolyabb beszélgetés, öt „szeretlek”, havi három éttermi vacsora, évi két közös utazás, kikapcsolódás, a mindennapokban pedig sok-sok egymásra figyelés, még több kompromisszum – ha mindez megvan, akkor a pár akár megengedhet magának heti egy veszekedést is. Hogy ez mennyire használható recept, ki-ki próbálja ki maga, ártani semmiképpen sem árthat!

Kísérletezni mindenképpen érdemes, hiszen életmódkutatók, szociológusok a hosszú élet egyik titkának tartják, ha sikerül egy igazán jó, harmonikus, támogató kapcsolatot kialakítani, és hosszú távra megőrizni.

A házasság feltételezett jó hatása persze erősen korlátozott: csak azoknál működik, akik a házasságkötéskor egészségesek voltak, és nem vonatkozik a természetes öregkori hanyatlásra sem.

Kellemetlen mellékhatás

Rossz hírünk is van, a boldog házasságnak van egy bosszantó, és az egészségre káros mellékhatása is: a házasélet nyugalma, kényelme, az érzelmi biztonság tudata gyakran jár súlygyarapodással. Több kutatás adatai bizonyítják, hogy a boldog házasságban élők hajlamosabbak a hízásra. Érdekesség, hogy ez elsősorban a férfiakra igaz, a nőkre pedig, épp ellenkezőleg, inkább egy stresszes, rossz házasság, vagy egy válás feszültsége hat ugyanígy.

 A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Ősidők óta minden férfi arra vágyik, hogy a szexben fáradhatatlannak bizonyuljon. Ezzel a vággyal persze egyidős az elégedetlenség is – eleink kifogyhatatlan kreativitással találtak rá olykor a legelképesztőbb dolgokra, hogy javítsanak teljesítményükön…

Mióta a világ világ, keresik az emberek, mivel lehetne az életkor, a megszokás, a stressz és ezernyi más ok miatt kihunyó szenvedélyt felszítani, a férfiak teljesítőképességét, a nők orgazmuskészségét növelni. Már az ókori  kelet két erotikus tankönyve, a Káma Szutra és az Illatos Kert is foglalkozik a férfiak merevedési gondjaival, és azóta a megoldást keresve számos növényi, állati eredetű élelmiszernek, fűszernek  tulajdonítottak vágyserkentő, teljesítményfokozó hatást. A feljegyzések szerint nem egyszer egészen döbbenetes, sőt undort keltő szert is fogyasztottak e cél érdekében.

Aphrodité lábnyomában

A  szerelmi vágykeltőket afrodiziákumoknak nevezzük. Nevüket az ókori görög mitológiából,  Aphrodité, a szépség és a szerelem istennője után kapták, aki egyike az egyetemes mondakincs legsikeresebb csábítóinak: férje, a bumfordi kovácsisten mellett számos isteni és földi szeretőjén gyakorolhatta trükkjeit. A monda szerint  Aphrodité a tengerből született, egy kagylóból lépett elő. Valószínűleg ennek a  mondának köszönhető, hogy a tenger gyümölcseit, a kagylókat, a puhatestűeket, sőt a kagylók porrá tört héját is vágykeltő hatásúnak tartották évszázadokon át. Casanova például, aki híres volt a maga korában a szexuális teljesítményéről, képességeit az osztrigának tulajdonította, ezért legalább negyven darabot fogyasztott belőle naponta.

Más afrodiziákumok is fűződnek a szerelem istennőjéhez: a szárazföldön amerre járt Aphrodité, a monda szerint fűszeres illatú virágok (a menta, a mirtusz, a lótusz ) és gyümölcsök, például a legendás gránátalma termett a lába nyomán.  Ezek máig az erotikus hangulat kedvelt illatainak, kellékeinek számítanak.

Asszociatív formák

Vannak olyan növényi és állati eredetű afrodiziákumok is, amelyek valószínűleg a péniszre emlékeztető formájukkal keveredtek a csáberő gyanújába. Ilyen például a mandragóra, a gyömbér, a ginzenggyökér, a répa, a perui maca gyökér. Ezek közül a ginzenget a keleti orvoslásban életgyökérnek, fiatalító hatásúnak tartják, és máig természetes afrodiziákumként ismerik izomlazító, a vérkeringést serkentő hatása miatt.

Nagyon pechesek voltak évszázadokon keresztül azok az állatok, amelyeknek szarvát, agyarát potencianövelőnek hitték:  például az orrszarvút és az elefántot majdnem teljesen sikerült kipusztítani az orvvadászoknak, hogy agyartrófeáikat megszerezzék, és porrá törve, aranyárban  kínálják azoknak, akik a férfiasságukat akarták megfiatalítani velük.

Veszélyes nünüke

A csodaszernek kikiáltott szerek egy része orvosi szempontból szimplán hatástalan, másoknak lehet az általános erőnlétre, benne a potenciára is kedvező tulajdonsága, például magas vitamin- vagy ásványi anyagtartalma, immunerősítő, a vérkeringést frissítő, illetve hangulatjavító hatása miatt.  Akad azonban számos olyan ajzószer is , amely kifejezetten veszélyt jelent a fogyasztóira. Ilyen például az egyik legrégibb és leghatásosabbnak tartott serkentőszer, a nünükék családjába tartozó kőrisbogár kitinpáncélja, amelyet egyes helyeken, például Mexikóban szinte napjainkig alkalmaznak.  Az ebben lévő kantaridin ugyanis valóban kifejt bizonyos hatást a húgy- és ivarszervekre, de aki erre számít, az súlyos, életveszélyes mellékhatásokat (hólyag-, here- és vastagbélgyulladást) is kockáztat. Ebből az anyagból  30 mg már halálos adag egy felnőtt ember számára!

A hippik ajzószere

Nyugat-Afrika őserdejének benszülöttei a törzsi rituáléikhoz használták a „szerelemfa”, a johimbe (Pausinystalia johimbe) fa kérgének főzetét, mert ez hosszan tartó merevedést eredményezett, amire például  a napokig tartó férfiavató szertartásokon nagy szükségük volt. Európai telepesek a fa kérgét a XIX. század végén eljuttatták Európába, ahol egy hatékony alkaloidát, a  yohimbint vonták ki belőle. Azt tapasztalták, hogy ez a szer valóban afrodiziákum: megnöveli az erekciók és orgazmusok számát. Elsősorban a pszichés eredetű potenciazavarok esetén bizonyult hatásosnak, azonban a szervi eredetű impotencián nem tudott segíteni. A yohimbéhidrokloridból gyártott „szerelemdrazsék” igen népszerűek voltak, a hatvanas évek hippikolóniái pedig visszatértek az eredeti formához, és a fa kérgének főzetét fogyasztották. Ezt a szert máig felhasználják  potencianövelő készítményekben, azonban jó tudni, hogy sem természetes, sem alkaloida formájában nem ártalmatlan: a tartós erekció mellett görcsöket, szívműködési zavarokat, hallucinációkat, túladagolva légzésbénulást is okozhat. Kimutatták azt is, hogy akadályozza a szervezet természetes méregtelenítő rendszerét, így fogyasztása idején a szervezet védtelenebb bizonyos méreganyagokkal szemben.

Potencianövelők a konyhában

Nem kell messzire, egzotikus tájakra menni, az Európában mindennaposan használt élelmiszerek, fűszerek között is szép számmal vannak olyanok, amelyeknek több-kevesebb alappal potencianövelő hatást tulajdonítanak. Ilyen a tej, a vörösbor, a méz, a tojás, a csokoládé, a mogyoró, a kaviár, a legkülönbözőbb csírák és magok (az élet kezdetei), egyes belsőségek, a fűszerek közül pedig felsorolni is nehéz: a petrezselyem, a zeller, a koriander, a sáfrány, a fahéj, a szegfűszeg, a szerecsendió, a gyömbér, a hagymafélék.  Ezekben az a legjobb, hogy bár tudományosan nem sikerült egyértelműen bizonyítani a vágyserkentő, merevedést javító hatásukat, mégis bátran kísérletezhetünk velük. Annyi biztos, hogy egy vidám beszélgetés közbeni közös főzőcskézés, majd egy jól sikerült, tartalmas, fűszeres vacsora, egy-két pohár bor egészen jó indítása lehet egy kellemes éjszakának...

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.