Fiatal sportolók legtökéletesebben edzett, kidolgozott izmaival is előfordulhat baleset. Még inkább igaz ez idősebb korban, edzetlenül végzett terhelés, vagy túlterhelés kapcsán. De vajon mit tehetünk, ha megsérül a bicepszünk? Hogyan kezelhető az ily módon kialakult deformitás?

A vállat az alkarral összekötő, a könyök hajlításáról és forgatásáról gondoskodó bicepszizom a felkar elülső részén helyezkedik el, mindkét vége inakkal kapcsolódik a csontokhoz. A bicepsz felső végénél lévő ín a váll körül kettéválik egy hosszú és egy rövid fejre. A hosszú fej a vállízületen keresztül halad és az ízület vápájának felső szélén, a rövid fej pedig a lapocka egyik csontnyúlványán tapad. A sérülések leggyakrabban a tapadási pontokon fenyegetik a bicepsz inait. Sorrendben leggyakoribb a hosszú fej sérülése, ezt követi az izom másik végének a könyöktájon való tapadásának sérülése. Legritkábban, csak kifejezetten nagy erőbehatásokra sérül a rövid fej.

Mitől sérülhet meg a bicepszünk?

A sérülés, szakadás létrejöhet egyszeri, nagy erőbehatásra, vagy hirtelen túlterhelés nyomán és -főleg az idősekre jellemző- degeneratív elváltozások, gyulladások következtében, illetve sorozatos mikrosérülések (ú.n. túlterhelés) következtében is. A sérülés általában gyakoribb negyven év feletti sportolók esetében. Testépítőknél, rendszeres, intenzív izomfejlesztésnél nő a kockázata. A sérülés gyakoriságát az anabolikus szteroidok használata tovább növeli.

A leggyakoribb, hosszú izomfej inának a szakadása esetén hirtelen, erős fájdalom jelentkezik a vállízület közelében, az izom ereje jelentősen csökken, és az izom domborulata lejjebb kerül, egy csomót) képezve a felkaron (ezt főleg külföldi irodalomban Popeye-deformitásként is emlegetik). Ha a bicepsz hosszú fej ina szakad le, akkor ez az izomcsomó, „izomhas” a könyök irányába csúszik le, a közös alsó ín leszakadása esetén pedig felfelé, a váll irányába ugrik fel. Nyomásra fájdalommal reagál, duzzanat és vérömleny kialakulása kísérheti.  A bajt már a szakadás előtt jelezheti terhelés közbeni váll- vagy könyökfájdalom.

Az izom alakjának torzulását eredményezheti szakadás nélkül a bicepsz-ín túlerőltetése, gyulladása is. A jelenség több, mint a testépítők szépséghibája, hiszen a felkar ereje, teljesítménye akár harmadával is csökkenhet, a könyök is kevésbé hajlik és behajlítása fájdalommal jár.

A diagnózis a sérült beszámolója, panaszai és fizikális vizsgálat, a bicepsz tapintása alapján felállítható, amiben – részleges szakadás esetén – ultrahangos vagy MRI képalkotó vizsgálat segíthet.

Így kezelheti a sérült bicepszét

Ha a bicepszsérülés gyanúja felmerül, a kart fel kell kötni, a terhelést nem javasoljuk. Amennyiben erős fájdalmat érzünk, azt csillapítani kell. A duzzanatot illetve az esetleges vérömlenyt enyhíthetjük borogatással, jegeléssel. Minél előbb szakorvoshoz kell fordulni a sérüléssel (baleseti sebészetre vagy ortopédiára), mivel csak szakszerű vizsgálat dönthet arról, hogy elegendő-e konzervatív kezelés vagy műtéttel kell helyreállítani az izom működését. A konzervatív kezelés pihentetéssel, nem-szteroid gyulladáscsökkentőkkel, fizikoterápiával (iontophoresis, soft-lézer alkalmazásával), gyógytornával történhet.

Fiatalok és sportolók esetében, illetve a könyök-oldali ín szakadása esetén célszerűbb a műtét elvégzése, mivel egyébként jelentős izomerő gyengülés és funkciócsökkenés következhet be. Az idő fontos tényező, mivel a bicepszizom hajlamos a zsugorodásra, így minél hamarabb állítják helyre, annál teljesebb lehet a gyógyulás. Amennyiben az izom vállízületi közeli, hosszú fej ina szakadt le, akkor dönthetünk konzervatív kezelés mellett is. Ilyenkor a későbbi negatív hatás általában csak egy minimális erőgyengülés és kozmetikai (aszimmetria) lesz.

Nyolc tipp, hogyan kerülheti el a bicepsz sérülését

• Kerülje a túlzott, egyoldalú terhelést! A bicepsz túlterhelése miatt gyulladás alakulhat ki, ami sérülékenyebbé teszi az izmot, ínszakadáshoz vezethet.
• Ha könyök- vagy válltájéki fájdalom jelentkezik, kímélje az izmait a nagyobb megterheléstől, például nehéz tárgyak felemelésétől. Ha néhány napi kímélet, pihentetés ezt nem javítja, akkor forduljon szakorvoshoz!
• Legyen óvatos, ha új, intenzív edzésprogramba vagy megterhelő tevékenységbe kezd, hagyjon időt annak fokozatos bevezetésére. Minél idősebb, annál többet!
• Hallgasson testére! Ha izomfájdalmat érez egy tevékenység, például egy edzőtermi gyakorlat közben, álljon le vele, ne hagyja figyelmen kívül a jelzést!
• Bánjon csínján a fájdalomcsillapítókkal, gyulladásgátlókkal! Ezek enyhítik a panaszokat, a gyulladást, de a kiváltó sérülést nem szüntetik meg.
• Semmiképpen ne szedjen anabolikus szteroidokat, testtömeg növelőket! A szteroidok rengeteg, anyagcserére, szív- érrendszerre és a hormonális rendszerre gyakorolt negatív mellékhatásokon kívül fokozzák is az izomsérülés kockázatát is.
• Sporttevékenység előtt sohasem maradhat el az alapos bemelegítés, edzés végeztével pedig időt kell szánni a levezető, nyújtó gyakorlatokra is.
• Ha az izomfájdalom hosszabban, hetekig elhúzódik, vagy funkciókiesést, az izomerő gyengülését tapasztalja, ne várja meg a nagyobb bajt, például az ínszakadást, hanem mielőbb forduljon orvoshoz.