Bár ez a szám soknak tűnhet, nem kell aggódni, hiszen csak egy töredéke a testünkben található sejtek számának, melyet 10-50 trillió közöttire becsülnek. Az elpusztult sejteket szervezetünk pótolja, egy felnőtt esetében ez naponta mintegy 300 milliárd új sejtet jelent!

A jelenség hátterében a - tudományos szóval - sejtciklus fogalma áll: kevés kivételtől eltekintve a szervezetünket, szerveinket alkotó sejtek időről-időre megújulnak. Elpusztulnak, s helyettük újak és újak keletkeznek. Ez persze, nem hirtelen és nem egyszerre történik: nem fordulhat elő, hogy másnap reggel új emberként ébredünk.

Mint mindenhol, itt is a kivétel erősíti a szabályt: vannak olyan sejtjeink is, amelyekre érdemes nagyon odafigyelni, vigyázni rájuk, mert sajnos csak egy van belőlük. Azaz, ha egyszer odavesznek, nincs helyettük utánpótlás. Ilyenek például az idegsejtek. Nagyon meg kell fontolni tehát, hogy egy-egy buli alkalmával miből és főleg, mennyit fogyasztunk.

Hogy milyen hosszú egy-egy sejtciklus, az még nem teljesen ismert, de azt tudjuk, hogy egy szerv teljes megújulása évet, éveket igényel.

Jó a kérdés, hogy mindezek dacára miért öregszünk? Miért következik be a halál akkor is, ha semmilyen külső erő nem sietteti azt? Ennek titkát kromoszómáink őrzik. Kutatások szerint, az élethossz összefüggésben lehet ezen molekulák végszakaszainak folyamatos rövidülésével, ami pedig talán az állandó sejtosztódás következménye. A kromoszómát alkotó DNS-láncokon dolgozó úgynevezett telomeráz-enzimek azok, amelyek ezeken a végszakaszokon végeznek átalakításokat.

Az intenzív sejtosztódás azonban, azon túl, hogy a folytonos megújulást szolgálja, sajnos, a rákos daganatok melegágya: pont a szinte folyamatos osztódás az, amiben ha bármilyen apró baki történik (legyen az egy károsító tényező, mint a dohányfüst által okozott apró génmutáció), kicsúszik a kontroll alól, és elindul a fékezhetetlen sejtburjánzás.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Általános nézet, hogy a fogmosás legfontosabb szerepe az, hogy eltávolítsuk az étkezések során fogaink közt megbújó ételmaradékot. Természetesen ez is fontos, de a fogmosás elsődleges célja mégsem ez. Akkor mi?

Nos, a fogmosás valódi célja azoknak a baciknak az elűzése, melyek igen aktívan vesznek részt a fogainkon kialakuló, későbbiekben azt károsító plakkok képződésében. 

Gyermekkorunkból biztosan ismerősen cseng, a szüleinktől untig hallgatott intelmek egyike a „gyere azonnal, és moss fogat” kezdetű litánia. Ez – ellentétben esetleg sok más, felmenőink által előszeretettel prédikált hasonlóval – nem egy haszontalan jó tanács.

Éppen ellenkezőleg: a fogaink épségének megőrzéséhez vezető út a napi fogmosásokkal van kikövezve. (Természetesen, vannak egyéb tényezők is, amelyek befolyásolhatják fogaink egészségét – ne becsüljük például alá a genetika erejét.)

A fogmosás tehát a bacik eltávolításával ezen plakkok kialakulását hivatott megakadályozni: a plakkok a fogon, illetve a fognyakon helyezkednek el, melyek miatt később szuvas üregek, és fognyak problémák jöhetnek létre. (Persze a fogmosás segíthet az ételmaradékok eltávolításában is, de erre a célra vannak hasznosabb módszerek, pl. a fogselyem használata.)

A plakkos baktériumok zömében olyan élelmiszerekkel jutnak be a szájüregbe, amelyek nagyobb mennyiségben tartalmaznak cukrokat, keményítőt – emiatt kell tehát ezeket minden étkezés után, de legalábbis napi két alkalommal fogmosással eltávolítani.

A fogakon létrejöhetnek úgynevezett meszes (kalcifikált) plakkok is: ha ezeket észleljük, jobb, ha minél hamarabb felkeressük fogorvosunkat, aki a legmodernebb technikákat bevetve, hipp-hopp, eltávolítja azokat. Erre átlagosan 6-9 havonta lehet szükség.

A fentiek alapján tehát nem igaz az a régi mondás, miszerint este lefekvés előtt elég egy almát elrágcsálni, s az megtisztítja fogunkat. Sőt! Még az is lehet, hogy egy édesebb fajta, gyümölcscukorral teli almafalatkával több kárt okozunk, mint hasznot.

 A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Igaz ugyan, hogy egy rendszeres edzésesekkel teli aktív periódus után izmaink leépüléséhez körülbelül kétszer annyi idő szükséges, mint amennyi idő alatt véres verejtékkel felépítettük őket, de ezt mégsem érdemes kockáztatni. A hirtelen leállás nemcsak elhízáshoz, hanem mentális ellustuláshoz is vezethet, ami után sokkal nehezebb az újrakezdés.

Kocka has, szálkás vádli, kemény fenék, dagadó bicepszek. Ki ne akarna ilyen, vagy ehhez hasonló fizikummal rendelkezni? Kemény munkával, kitartással és megfelelő étrenddel sokat tehetünk a fent említett testkép kialakításáért. Szerencsére a testünk is segítségünkre van abban, hogy viszonylag hamar sikerélményünk legyen: nevezetesen, hogy új izomszövetet viszonylag könnyű felépíteni. Edzőtermi kínszenvedéseink elég hamar vizualizálható izomcsoportokat eredményeznek. Ha nem is olyan Schwarzeneggeres formában, de a rendszeres testmozgások, edzőgyakorlatok komoly nyomot hagynak testünkön.

Az edzések azonban nem csupán külalakunk formálására alkalmasak. Segítségükkel javulni fog állóképességünk, sőt a fizikai erőnlét mellett szellemileg is frissebbnek érezzük majd magunkat. Nem véletlenül illesztették be gyermekeink órarendjébe is a napi szintű testnevelés órákat!

A rendszeres mozgással a fiatalok a számítógép alkotta virtuális világból vissza-visszacsöppenhetnek a valóságba, és nagyobb eséllyel szeretik meg a mozgás örömét, a különböző sportokat, és akár egy életre szólóan elköteleződhetnek a rendszeres testedzés jótékony hatása mellett.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Az emberi bőr, amellett, hogy immunrendszerünk legelső védelmi vonalát képezi, hőszigetelésben is fontos szerepet játszik, és a fizikai erőbehatások ellen is védelmet nyújt. Ha speciális nagyítóval vizsgálnánk meg, megdöbbennénk, hogy mennyi baktérium hemzseg a felszínén.

Szám szerint bőrünk minden 2,5 cm2-én 32 millió baktérium lakik. Ezektől azonban nem kell tartanunk, mert normál, egészséges körülmények között legnagyobb részük ártalmatlan. Betegséget egészséges körülmények között nem okoznak. Ezek az úgynevezett normál flóra tagjai, és amellett, hogy meglepő módon védelmet is nyújtanak, részt vesznek testünk karbantartásában is. Átlagos – nem túlzásba vitt – napi tisztálkodásnak tekinthetjük a zuhanyzást, a kádban fürdést, és persze a többszöri kézmosásokat. Ezek során a baktériumok egy részét ugyan eltávolítjuk, de ez a relatív hiány gyorsan pótlódik.

A sebészek által jól ismert bemosakodási procedúrával a fertőtlenítő szerek teljesen kiirtják a baktériumokat a kezelt felületről. Az ilyen mértékű fertőtlenítés a hétköznapi életben veszélyes lehet. Ha valaki túlzásba esik az otthonában végzett bőrtisztítások tekintetében, könnyedén megbomolhat a bőre egyensúlya, és különböző bőrtünetek, irritációk alakulhatnak ki. A rendszeres kézmosás azonban roppant fontos a betegségek megelőzése szempontjából. 

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Talán nincs még egy olyan része a testnek, ami ennyire szem előtt lenne a mindennapok során, mégis szinte senki nem tudja, hogy mi a pontos megnevezése. Szóval mi a neve ennek a bemélyedésnek?

A válasz: