Bár ez a szám soknak tűnhet, nem kell aggódni, hiszen csak egy töredéke a testünkben található sejtek számának, melyet 10-50 trillió közöttire becsülnek. Az elpusztult sejteket szervezetünk pótolja, egy felnőtt esetében ez naponta mintegy 300 milliárd új sejtet jelent!

A jelenség hátterében a - tudományos szóval - sejtciklus fogalma áll: kevés kivételtől eltekintve a szervezetünket, szerveinket alkotó sejtek időről-időre megújulnak. Elpusztulnak, s helyettük újak és újak keletkeznek. Ez persze, nem hirtelen és nem egyszerre történik: nem fordulhat elő, hogy másnap reggel új emberként ébredünk.

Mint mindenhol, itt is a kivétel erősíti a szabályt: vannak olyan sejtjeink is, amelyekre érdemes nagyon odafigyelni, vigyázni rájuk, mert sajnos csak egy van belőlük. Azaz, ha egyszer odavesznek, nincs helyettük utánpótlás. Ilyenek például az idegsejtek. Nagyon meg kell fontolni tehát, hogy egy-egy buli alkalmával miből és főleg, mennyit fogyasztunk.

Hogy milyen hosszú egy-egy sejtciklus, az még nem teljesen ismert, de azt tudjuk, hogy egy szerv teljes megújulása évet, éveket igényel.

Jó a kérdés, hogy mindezek dacára miért öregszünk? Miért következik be a halál akkor is, ha semmilyen külső erő nem sietteti azt? Ennek titkát kromoszómáink őrzik. Kutatások szerint, az élethossz összefüggésben lehet ezen molekulák végszakaszainak folyamatos rövidülésével, ami pedig talán az állandó sejtosztódás következménye. A kromoszómát alkotó DNS-láncokon dolgozó úgynevezett telomeráz-enzimek azok, amelyek ezeken a végszakaszokon végeznek átalakításokat.

Az intenzív sejtosztódás azonban, azon túl, hogy a folytonos megújulást szolgálja, sajnos, a rákos daganatok melegágya: pont a szinte folyamatos osztódás az, amiben ha bármilyen apró baki történik (legyen az egy károsító tényező, mint a dohányfüst által okozott apró génmutáció), kicsúszik a kontroll alól, és elindul a fékezhetetlen sejtburjánzás.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.