Egyre többen döntenek úgy, hogy elhagyják étrendjükből a húsféléket, vagy még szigorúbban, az összes állati eredetű terméket. A döntés hátterében lehet lelkiismereti ok, az állatok védelme, de sokan egészségi okokból választják a húsmentes táplálkozást. A vegetáriánus irányzatok mindegyikéről elmondható, hogy nemcsak valamiről való lemondást, hanem egyéb életviteli szabályokat, teljes életmód- és táplálkozási reformot is jelentenek.

A valláshoz, filozófiai irányzatokhoz kötődő hústilalom, a „vegetabilis”, azaz növényi alapú étrend az ókortól kezdve jelen van az emberiség életében, több híres görög bölcs is ezt tartotta maga számára kötelezőnek. Az első európai vegetáriánus körök, egyesületek mintegy két évszázada jöttek létre, és az elmúlt évtizedekben rohamosan nő a követőik száma.

Korlátok, irányzatok

Az idők során többféle vegetáriánus irányzat alakult ki, közös vonásuk a tőkehúsok és az azokból készült húskészítmények elutasítása:

• A legszigorúbb irányzat a vegánok csoportja, akik semmiféle húst és állati eredetű terméket nem fogyasztanak, még a tejpor vagy a zselatin felhasználását is tiltják.

• A nyers növényi koszton élő vegetáriánusok legfeljebb a 40 fok alatti hőmérsékleten történő aszalást, szárítást alkalmazzák, a hőkezelés más módjait nem.

• Jóval megengedőbb a laktovegetáriánus és az ovolakto-vegetáriánus irányzat: az előbbi követői a növényi táplálékon kívül csak tejet és tejterméket fogyasztanak, az utóbbié pedig tojást is.

• Szemi- vagy félvegetáriánusok azok, akik nemcsak tejet, tojást, vajat, hanem alkalmanként halat és baromfit is az asztalukra tesznek. 
  

Érvek a növényi étrend mellett

A növényi táplálékok alacsonyabb zsírtartalmúak (energiatartalmuk azonban nem feltétlenül kisebb, mint az állati eredetűeké, gondoljunk csak a gabonafélékre), az emésztést segítő rostokban, fontos ásványi anyagokban (például a keringési betegségektől védő hatású káliumban és magnéziumban) és antioxidánsokban, E- és C-vitaminokban gazdagok. Sok növényi táplálék, például az olajos magvak és a csonthéjasok tartalmaznak a szervezet számára nélkülözhetetlen, többszörösen telítetlen esszenciális zsírsavakat is.

Emiatt a vegetáriánus táplálkozás csökkenti az egyes krónikus, nem fertőző megbetegedések gyakoriságát (magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek, epe-, vesekövesség, cukorbetegség, egyes rákfajták). Kedvező hatású a több növényi eredetű fehérje (például hüvelyesek) fogyasztása, az alacsonyabb energia-, zsír- és koleszterinbevitel, az értékesebb zsírsavösszetétel, magas vitamin- és élelmirost-bevitel és a megfelelő szintű ásványi anyagbevitel.

A növényi eredetű táplálékokkal kizárhatók azok a kockázatok, amelyek a nagyüzemi hústermelésből származó hús fogyasztásához kapcsolódnak (például az állatok húsában lévő gyógyszermaradványok, antibiotikumok, növekedést serkentő hormonok, a génmódosított takarmány, a feldolgozás során használt vegyszerek).

A vegetáriánus étrend előnyeit tudományos kutatások is alátámasztják. Nemrégiben egy amerikai kutatás például arra az eredményre jutott, hogy a vegetáriánus étrend – különösen az, amely halat is tartalmaz -, jelentősen csökkenti a vastagbélrák kockázatát. A hétéves kutatás során nem dohányzó és alkoholt nem fogyasztó amerikaiak étrendjét vizsgálták, akik nem, csak nagyon kevés húst fogyasztottak. A 77.659 fős mintából 490 vastagbélrákos esetet regisztráltak. A kutatók arra az eredményre világítottak rá, hogy a teljesen vegetáriánus étrendet folytatóknak 20 százalékkal kevesebb az esélyük a vastagbélrákra, mint a húst – akár csak kis mennyiségben is - fogyasztóknak. Azoknak, akik havonta legalább egyszer esznek halat is, ennél is jobb esélyeik vannak, 43 százalékkal kevesebb náluk a vastagbélrákkal regisztráltak száma, mint a húsevőknél. A béldaganat kialakulásának fő kockázati tényezője ugyanis a sok alkohol, a vörös és a feldolgozott húsok fogyasztása, valamint a dohányzás és a túlsúly, különösen a hasi elhízás. Fontos tudni azt is, hogy ha valaki sok tésztát eszik, az is vezethet vastagbél daganathoz, mivel rostban szegény élelmiszer. Ezért fontos a táplálkozásunk során a megfelelő rost - teljes őrlésű gabona, zabkorpa, zöldség, gyümölcs - bevitele, változatos ételkészítési technológiával. A vegetáriánusok étkezési szokásai tehát jóval kevesebb esélyt adnak a betegség kialakulásának.

Ugyanakkor az amerikai kísérlet nem jelent egyértelmű bizonyítékot a vegetáriánusság daganat megelőző hatására, hiszen lehet a háttérben az is, hogy a vegetáriánusok általában is többet foglalkoznak testük, lelkük karbantartásával is, például edzéssel, stresszoldással stb., amelyeknek szintén nagy szerepük van a daganatos betegségek elkerülésében. Mindegyik vegetáriánus irányzat hívei nagyon ügyelnek arra is, hogy a felhasznált élelmiszerek minél természetesebb, lehetőleg bio eredetűek és adalékanyagoktól, tartósítószerektől mentesek legyenek. Általában jellemző, hogy tartózkodnak a káros szenvedélyektől, dohányzástól, alkoholtól, és több mozgást visznek az életükbe.

Vega veszélyek

Ugyanakkor tisztában kell lenni a vegetáriánus táplálkozás lehetséges hátrányaival is. A növényi eredetű élelmiszerek kisebb kalóriaértékűek, ezért ügyelni kell, hogy az étrend biztosan fedezze az energiaszükségletet.Vannak olyan létfontosságú aminosavak, amelyek a növényi fehérjékkel nehezebben biztosíthatóak, márpedig a tartósan fehérjehiányos táplálkozás következtében vérszegénység, gyengeség, étvágytalanság és testsúlyveszteség jelentkezhet. Ezért fontos, hogy a növényi eredetű táplálék megfelelő mennyiségben tartalmazzon hüvelyeseket, például szóját.

A növényi eredetű ételek tudatos párosítása, egymással való, tápértékben mutatkozó kiegészítése, teljes értékűvé tétele a komplettálás. Ezzel érhető el, hogy az egyes nyersanyagok jól emészthetőek legyenek együtt, és egymást aminosav-összetételükben is kiegészítsék. Jó párosítás például a rizst vagy a gabonaféléket hüvelyessel, a lencsét burgonyával, a kukoricát zöldbabbal, a babot paradicsommal fogyasztani egy étkezésen belül.

A vegyes étrend szükséges vitaminokat is pótolni!

• A húsmentes táplálkozás egyik nagy veszélye a vashiány, mivel a vas felszívódásához jó minőségű fehérjékre van szükség.

• Számolni kell esetlegesen cinkhiánnyal és a csak húsban található B12 vitamin nem megfelelő bevitelével is, ami szintén vérszegénységet alakíthat ki.

• A növények kevés kalciumot tartalmaznak, és belőlük annak hasznosulása is rosszabb.

• Szigorú vegán étrend mellett ezért gyakran tapasztaltak kalciumhiányt is, ami többek között például a csontfejlődés zavarát okozhatja.

• A D-vitamint például a halmájolaj, a máj, a tojás és a tejtermékek tartalmaznak, így ha ezek fogyasztását is kerülik, akkor a D-vitamin pótlására is mindenképpen oda kell figyelni.

 A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Mivel a „láb mindig kéznél van”, vagyis komolyabb felszerelés nélkül, nagyjából bármikor lehetőséget biztosít a mozgásra, sokan választják a futást legfőbb sportolási formának. Akár alkalmilag, akár rendszeresen fut valaki, vagy éppen egy versenyre készül, nagyon fontos, hogy megfelelően táplálkozzon.

A futóknak magas szénhidráttartalmú, mérsékelt fehérje- és alacsony zsírtartalmú étrend ajánlott, és természetesen a megfelelő folyadékbevitel is kiemelten fontos. Nincs szükség speciális diétára, és nem kell nap mint nap ugyanazt enni, sőt, a változatossággal könnyebben is biztosítható a kiegyensúlyozott étrend. Mindössze néhány alapelvet érdemes betartani. Nézzük!

A szénhidrát nagyon lényeges

Az elfogyasztott táplálék mintegy 60-70 százaléka legyen szénhidrát, mivel a szénhidrátból lesz a szervezet „üzemanyaga”, a glikogén, mely az izmok számára nagyon fontos, erőt ad a kitartó igénybevételhez. Ha valaki szénhidrátszegényen táplálkozik, nem csodálkozhat, ha fáradtnak és lassúnak érzi magát.

Szénhidrátból ideális mennyiség az ajánlások szerint, hogy aki 1-2 órát fut naponta, az fogyasszon testsúlykilogrammonként 6-7 gramm szénhidrátot. Aki több mint két órát fut naponta, emelje meg arányosan az így kiszámított napi szénhidrát-bevitel mennyiségét.

A szénhidrát egészséges forrásai a rostban gazdag - lassan felszívódó szénhidrátok -, a teljes őrlésű gabonákból készült kenyér és péksütemények, a lehetőleg barna rizs és a zöldségfélék. A gyümölcsök is fontos részét képezik a jól összeállított étrendnek, viszont a finomított, hozzáadott cukrot, általában az ún. üres kalóriákat tanácsosabb kerülni.

A nélkülözhetetlen protein

A fehérjék görög eredetű protein nevének jelentése „elsődleges fontosságú”. Valóban rendkívül lényeges a szervezet számára, hiszen sok funkciójuk mellett például a  fehérjék segítik az izmok munkáját, erősödését. Aki rendszeresen fut, testsúly-kilogrammonként 1,2-1,4 gramm fehérjét fogyasszon minden nap, hogy az izmai erejét fenntartsa. Jó fehérjeforrás a hús (lehetőség szerint sovány hús), a hal, a tojás, a tej, a tofu, a bab, a szójabab, a diófélék és az olajos magvak. A tejtermékek közül ajánlatos a zsírszegény tejet választani, és  a hozzáadott cukrot nem tartalmazó készítményeket, például joghurtot, kefirt. Az ajánlások szerint a futók táplálékbevitelének mintegy egyhatoda legyen fehérje.

Vigyen magával innivalót!

A bőséges folyadékbevitel mindenképpen az egészséges táplálkozás része. Aki sokat mozog, annak még inkább figyelnie kell erre, a kiszáradás megelőzése érdekében. A fokozott igénybevétel ugyanis megizzasztja, a verejtékezés által a testtömegéből is veszít. Az ivással nem pótolt veszteség, ha csupán mindössze két százaléka is a testtömegnek, súlyosan csökkenti az állóképességet. Tanácsos két órával edzés előtt 2-3 nagy pohár folyadékot inni. Ez a folyadék lehet ivóvíz, izotóniás sportital, vagy frissen préselt, illetve 100 százalékos gyümölcslé.

Aki futni megy, vigyen magával folyadékot, és legalább negyedóránként kortyoljon belőle, ne várja meg a szomjúságérzet jelentkezését.

Különösen erős aktivitást követően, például hosszú futás után jó szolgálatot tehetnek az izotóniás italok, mert ezek nemcsak a folyadékot, hanem az izzadás során elveszített sókat is pótolják.

Zsír, de milyen?

Futóknak, sportolóknak ajánlatos a zsírbevitelt csökkenteni. Ez elsősorban arra vonatkozik, hogy a konyhatechnológia minimális megváltoztatásával is meg lehet spórolni a felesleges zsírfogyasztást: zsírban fürdő húsok helyett párolás, csőben sütés, grillezés stb. javasolt. Vannak azonban olyan, ún. esszenciális, többszörösen telítetlen zsírsavak, amelyeket a táplálékból kell biztosítani, mert a szervezetünkben nem termelődnek. Szerencsére sok, amúgy is egészséges, vitamindús élelmiszer tartalmazza ezeket, így például a hal, a tenger gyümölcsei, az olajos magvak és a csonthéjasok, dió, mandula, mogyoró, lenmag, tökmag, napraforgó, stb. kifejezetten ajánlott, még a salátákat, krémleveseket is lehet ezekkel dúsítani.

Fűszerek, kiegészítők

Az általános egészségőrző ajánlások természetesen a sportolókra is vonatkoznak, így például nekik is érdemes vigyázni a felesleges só bevitelre. Ha csak lehet, jobb a friss alapélelmiszerekből saját készítésű ételeket fogyasztani, így lehet a legjobban kontrollálni az összetevők arányát és minőségét. Az ún. kényelmi termékek, leves porok, konzervek, késztermékek, tartós édességek, sütemények stb. általában a kívánatosnál több sót tartalmaznak, mellette pedig sokféle vegyi anyag, adalék, tartósítószer, színezőanyag is lehet bennük.

Számos, speciálisan sportolóknak kifejlesztett étrend kiegészítő van forgalomban, amelyek a teljesítmény (legális) fokozását ígérik. Ezekkel mindenképpen jobb csínján bánni, mert laikusok nehezen tudják ellenőrizni ezek összetételét és hatását. Ráadásul nem is szükségesek, hiszen a kiegyensúlyozott, jól összeállított étrend tartalmaz mindent, ami a fizikai aktivitáshoz kell.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Számtalan tévhit forog a köztudatban a helyes táplálkozásról, nincsen könnyű dolguk azoknak, akik szeretnének mindent megtenni egészségük megőrzéséért. Ezúttal az édességekkel, nassolnivalókkal kapcsolatos hiedelmekből válogattunk össze egy csokorral.

1. A cukor fogszuvasodást okoz

Önmagában a cukor nem tud kárt tenni. Csak akkor lyukad ki a fog, ha három dolog „összedolgozik”: a baktériumok, a szénhidrátok és az idő múlása. A cukor nem károsítja a fogakat, ha valaki gondot fordít az alapos szájhigiéniára. Érdekesség, hogy rosszabb hatásúak például a keményítőben  gazdag ételek, például a sült krumpli. A keményítő egy hosszú láncú glükóz, vagyis maga is cukor. Míg a tiszta cukrot a nyál többnyire lemossa a fogakról, a keményítő származékok gyakran rájuk tapadnak, és ott táplálják a szuvasodásért felelős baktériumokat. 

2. Csokitól csúnya lesz a bőr

Ebben szemernyi igazság sincs! A bőr fajtája és minősége nagymértékben genetikailag meghatározott. Fő ellenségei a dohányzás és az erős nap. A pattanások megjelenése pedig szinte mindig hormonális okokra vezethető vissza.

3. A fruktóz nem képez zsírt

Jó lenne! Sajnos, a legújabb kutatások éppen ennek az ellenkezőjét mutatják: úgy tűnik, a gyümölcscukor még a kristálycukornál is jobban segíti a zsíros lerakódások kialakulását.  Még tisztázatlan, hogy milyen módon, de különösen a férfiak vérzsír szintjét rontja a fruktóz. Úgy tűnik, a női hormonok bizonyos védelmet jelentenek e téren.

4. A cukor a kalciumot rombolja

A lassan százéves tévhit alapja egy félreértelmezett japán tanulmány, melynek a híre bejárta a világot. A kalcium felszívódását (több egyéb körülmény mellett) az is rontja, ha sok oxálsavban gazdag ételt fogyasztunk. Ilyen a spenót, cékla, mángold, zeller, rebarbara, kakaó és a csokoládé is. Ezek az ételek azonban más tekintetben egészségesek, tehát nem szabad őket elhagyni, csak kiegyensúlyozott táplálkozásra kell törekedni.

5. A cukor pusztítja a szervezetben a vitaminokat

Nagyon régi tévhit! Abból fakad, hogy a szervezetben folyó biokémiai átalakulásban, a glükóz  feldolgozásában a B1-vitamin komoly szerepet játszik.

6. A cukor hiperaktívvá tesz

Egy, a 70-es és 80-as években folyó kutatás alapozta meg ezt a vélelmet. Azóta már számos más vizsgálat folyt a tárgyban, melyek megcáfolták az állítást. A legtöbb szakértő most úgy gondolja, hogy a hiperaktivitás kialakulása az agy rendellenes anyagcseréjének következménye.

7. Az édességeket kis adagokban kell enni

A fogorvosok pontosan az ellenkezőjének örülnének! Ugyanis minden édes, cukros étel fogyasztása után savas, a fogszuvasodásnak kedvező közeg alakul ki a szájban. Ha ez egyszer-kétszer történik napjában, és utána fogat is mosnak a gyerekek, az sokkal jobb, mintha gyakori édesség majszolással szinte folyamatossá teszik a szájban  a savas hatást. 

8. Az édesítőszer káros

Régen tartja magát, hogy a mesterséges édesítőszerek rákot okozhatnak. A tévhit alapjául egérkísérletek szolgálnak, amelyekben az állatok között valóban előfordult daganatos megbetegedés, csakhogy ezek olyan hatalmas mennyiségben kaptak édesítőszereket, ami emberi fogyasztás során elképzelhetetlen. A WHO osztályozza a édesítőszereket biztonságosságuk szerint.

Az is tévhit, hogy az édesítőszer hizlal. Ez a feltételezés alaptalan, hiszen az édesítőszerek energiamentesek, és nem befolyásolják, nem zavarják meg az inzulinszintet.

Sajnos, a fogyasztók az édesítőket és a cukorpótlókat gyakran összekeverik. Az utóbbiak ugyanis már tartalmazhatnak annyi kalóriát, mint a szokásos cukor. Ám, mivel ezek az anyagok nem számítanak cukornak az élelmiszer-jogszabályok szerint, a velük édesített termékeken gyakran látható a csalóka "cukormentes" felirat.

9. A szárított gyümölcsök és a méz egészséges édességek

A cukor nem egészséges, ez köztudott. Márpedig a méz 78 százaléka, a szárított gyümölcsöknek pedig kb. 45 százaléka cukor. Az aszalt gyümölcs is elősegíti a fogszuvasodást, különösen azért, mert gyakran erősen rátapad a fogakra. Tehát sok szempontból egészségtelenek, óvatosan kell velük bánni, és fogyasztásuk után (ha nem is azonnal) fogat kell mosni. Nem gondolhatjuk azt, hogy ezek fogyasztása nem jár egészségügyi kockázattal, és csak hasznára van a szervezetnek! Bár az vitathatatlan, hogy az egészség szempontjából sokkal előnyösebb ilyesmit fogyasztani, mint például cukorkát.

10. Az agy élelmiszere a „diákcsemege”

A diákcsemege - vagyis a szárított gyümölcsök és olajos magvak keveréke - senkit nem tesz okosabbá.  Butítani sem butít, de azért fontos fogyasztásakor a mértékletesség! Ugyanis finom, „eteti” magát, és ugyan ásványi anyagokban, nyomelemekben és bizonyos vitaminokban gazdagok viszont rendkívül táplálóak is: 10 deka 500 -700 kalóriát tartalmaz! A diófélékről és olajos magvakról önmagukban is azt tartják, hogy serkentik az agyat, de egyelőre ezt semmiféle tudományos tény nem támasztja alá.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Hihetetlenül sok féligazság, sőt, olykor káros tévhit befolyásolja az étrendünket. Még azokét is – vagy az övékét csak igazán – akik figyelnek arra, hogy egészségesen étkezzenek. Néhány közismert  táplálkozással kapcsolatos hiedelmet gyűjtöttünk össze.

Az olívaolaj az igazi

Az olívaolaj egészséges, nem kétséges. Azonban a repceolaj legalább ilyen egészséges, mert a legfontosabb omega-3 zsírsavakat tartalmazza, nem is beszélve a dió-, len- és szójaolajokról. A mediterrán konyha népszerűbbé válásával azonban az olívaolajnak kétségtelenül jobb a marketingje.

A kávé vízhajtó hatású

Ebből annyi az igazság, hogy maga az elfogyasztott kávé hamarabb kiürül a szervezetből, mint például egy csésze gyógytea. A szervezet azonban kávé hatására sem választ ki több folyadékot – ezt vizsgálatok igazolják. 

A margarin kevesebb kalóriát tartalmaz, mint a vaj

Mindkettő zsírtartalma körülbelül 80 százalék, így 10 deka mindkettőből  kb. 750 kalóriát tartalmaz. A Light, vagy Diet jelzésű margarin az alacsonyabb zsírtartalmú változat, de érdemes vásárláskor ellenőrizni a dobozok feliratán a zsír- és kalóriatartalmat.

Ha valaki szeretne fogyni, többször egyen keveset

Nem jó tipp! A szénhidrátokban gazdag ételek ösztönzik az inzulintermelést. Ez gátolja a zsírégetést, és biztosítja a zsírsejtek fejlődését. Ajánlott a három főétkezés, köztük pár órás szünettel, amikor az inzulintermelés is szünetel, így elősegíti a zsírégetést. Ha mégis beiktat „kisétkezést”, az szénhidrátszegény legyen, például zsírszegény tejtermékek vagy zöldségfélék, kevesebb cukrot tartalmazó gyümölcsök.

Aki a krétaiak táplálkozási szokásait követi, hosszú életű lesz

Való igaz, a krétaiak közt nem ritkán még 100 éves emberek is jó egészségnek örvendenek. Ez annak köszönhető, hogy a hagyományos krétai étrend sok gyümölcsöt és zöldséget, hüvelyeseket, friss halat és az olajbogyóból nyert olajat, valamint kenyeret tartalmaz. Ezt érdemes – lenne- követni.  Az egészséges életmód azonban már a mediterrán országokban sem jellemző, napjainkban már a krétai gyerekek egyharmada is túlsúlyos.

A gyerekeknek sok fejessalátát kell enniük

A saláta egészséges, de nem tartalmaz semmi mást, mint amit önállóan fogyasztott gyümölcsök és zöldségfélék formájában juttathatnak a szervezetükbe. A sárgarépa és sárgadinnye például magas béta-karotin tartalma miatt ajánlott, sokkal több található bennük mint a salátában. A brokkoli, édeskömény és karfiol több C-vitamint tartalmaz. Csak a folsav az, amelyből a fejessaláta más zöldfélékhez képest kiemelten sokat, minden 10 dekájában 75 mikrogrammot tartalmaz, kétszer annyit, mint például a  paradicsom. Ugyanakkor a kereskedelemben kapható fejes saláta nitráttartalma gyakran magas, ezért, ha igazán egészséges salátát szeretnénk, tanácsos – akár balkonládába – saját kezűleg ültetni.

A friss tej egészségesebb, mint az UHT tej

Tényleg magasabb a  friss tej vitamintartalma, de olyan elenyésző mértékben, hogy azt nem is érdemes megemlíteni.

Az alumínium edények károsítják az egészséget

Az alumínium edények biztonságosságát több szervezet, köztük a WHO is szavatolja. Az alumínium egyébként egy nyomelem, ami nagyon kis mennyiségben a szervezetben is megtalálható. A savas ételek, mint például az almaszósz, a savanyú káposzta, vagy a paradicsomleves képes oldani egyes alumínium edények felszínét. Bár az sem okoz problémát, ha egy új alumínium edényben készített savas étel miatt némi kioldott alumíniumot is elfogyasztunk, mert ez kiürül a szervezetből, mégis, a teljes biztonság érdekében tanácsos a savas ételeket zománcozott edényekben készíteni.

Gombás ételt nem szabad melegíteni

A gomba sok vizet tartalmaz, és átlagosan több fehérjét, mint a tej és tejtermékek, így a romlandó élelmiszerek közé tartozik. Ha túl hosszú ideig van a fehérje szobahőmérsékleten, bomlásnak indul, és ennek során káros anyagok keletkezhetnek. Ha azonban valaki egy gombás ételt a hűtőben tárol, más a helyzet. Ott nyugodtan eltartható még egy napig, és semmi bajt nem okozhat, ha fogyasztás előtt jól felmelegítik. 

Az oxigéndús ásványvíz  vitalizál

Sokkal jobban járunk a légzőgyakorlatokkal, vagy akár azzal, ha veszünk egy mély levegőt. A jelenlegi ismereteink szerint ugyanis ilyen formában nem juttatható oxigén a szervezetbe: a gyomor és a bél falain keresztül csak nagyon kis mennyiségű oxigén szívódik fel és kerül a vérbe.

A barna kenyér egészségesebb, mint a fehér

Ha a barna kenyér – az általánosan elterjedt szokás szerint – az elkészítéséhez használt malátától és karamelltől barna, ha ezt esszük, gyakorlatilag ugyanazt a fehér lisztből készült terméket fogyasztjuk, mint a fehér kenyér esetében. Ezekben alacsony a vitaminok, ásványi anyagok és rostok mennyisége. A teljes kiőrlésű kenyér az, ami egészségesebb, ezt érdemes keresni.

Fitokemikáliák védenek a rák és szívroham ellen, csökkentik az öregedést

Lehet, hogy ebben az esetben még korai az öröm. Fitokemikáliáknak azokat a bioaktív vegyületeket nevezzük, melyek a növényekben találhatóak. Fitokemikáliák például a flavonoidok, a glükozinolátok és a fitoösztrogének. Csodálatosan jótékony hatásukat a magas vérnyomásra, a koleszterinszintre és a sejtekre ugyan bizonyították már, de egyelőre csak laboratóriumi körülmények közt, illetve állatok vonatkozásában.  Előnyös hatásuk tagadhatatlan, de még nem igazán ismert a hatásmechanizmusuk.

Nem szabad gyümölcsre vizet inni

Aki gyümölcs fogyasztása után közvetlenül vizet iszik, annak fájni fog a hasa - mondják. Ez igaz lehet, csak éppen nem az a probléma közvetlen oka, hogy a gyümölcs a vízre rosszul reagál, hiszen a gyümölcsök nem dagadnak meg a gyomorban folyadék hozzáadása után sem.

Az esetleges bajokért nem a gyümölcs, hanem a mikroorganizmusok a felelősek!  Ha ugyanis mosatlan gyümölcsöt eszünk, az esetlegesen rajta lévő baktériumokkal a gyomorsav  veszi fel a harcot. Ha azonban egyidejűleg sok folyadék jut a gyomorba, akkor a sav hígul, és így már nem képes ártalmatlanítani őket. Ezért mindig meg kell mosni gyümölcsöt, hogy csökkentsük a rajta lévő kórokozók mennyiségét – és még vizet is ihatunk rá nyugodtan. Azoknak azonban, akik egyenesen a bokrokról és fákról szüretelve ettek gyümölcsöt, tényleg ajánlatos egy fél órát várni, mielőtt innának valamit.

A spenót segít a vashiányon

Réges-régi tévhitről van szó, ami nagy valószínűséggel egy korábbi kutatás publikálásakor történt elírás eredménye. Vitathatatlan, hogy összehasonlítva más zöldségekkel a spenót még eredeti értéken is sok vasat tartalmaz. Csakhogy, rengeteg oxálsavat is, ami viszont éppen a vas felszívódását gátolja a szervezetben.

A sertés gyakorlatilag egyenlő a zsírral

Ez a régi időkben jellemző lehetett, de az új sertésfajták esetében a zsírarány csökkent, a hús és az izomtömeg nőtt. Például húsz évvel ezelőtt, a sertéshús közel 12 százaléka zsír volt, ma már átlagosan csak 2,4 százalék.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Még egy kávé, aztán futás  a buszhoz, egy félórás útra a városba. Jó ötlet? Nem igazán, hiszen a kávé vízhajtó hatású, így lehet, hogy útközben bajba kerülünk, sürgősen vécét kell keresnünk. És mi van, ha hosszabban vissza kell tartani?

Ha valakinek vécére kell mennie, nehezen tudja ezt titkolni: árulkodó a görcsös testtartás, az összeszorított combok, topogás egyik lábról a másikra, ahogy szorítva próbálja visszatartani, és csak az jár a fejében, hogy mielőbb találjon egy csendes helyet. Ha mindez nem lenne elég kellemetlen, sokan ráadásul még veszélyt is sejtenek ebben a helyzetben. Félnek attól, hogy a túlterhelt hólyag, a vizelet visszatartása nem okoz-e valami egyéb bajt is, például, ha nem sikerül időben teljesen kiüríteni a hólyagot, akkor a vizeletmaradékban baktériumok szaporodhatnak el, amelyek húgyhólyagfertőzést okoznak. A szakértők kevésbé aggódnak emiatt. Ez ugyanis valóban megtörténhet, de nem azért, mert valaki a vizeletét hosszasan visszatartja. A húgyhólyag csak korlátozottan befolyásolható akarattal, egy bizonyos ponton mindenképpen bekövetkezik egy csillapíthatatlan vizelési inger. Egyszerűbben szólva: szinte biztos, hogy előbb történik meg a „baleset”, az akaratlan vizeletvesztés, mintsem hogy a vizelet visszatartása egészségi károsodást okozna.

Miért járnak a nők gyakrabban vécére?

Hogy az ember egyáltalán képes kontroll alatt tudja tartani a hólyagját, az hossz, kemény tanulási folyamat eredménye. Újszülötteknél a vizeletürítés reflexszerűen történik, a csecsemők még nem tudatosan pisilnek. Nem kevés fáradtság árán tanulják meg a hólyag záróizmait kezelni. A folyamat alapja egy láncreakció, a táguló hólyag falában lévő szenzorok továbbítják a gerincvelőn keresztül az agyba a vizelési ingert.

A hólyag működése feletti kontroll azonban korlátozott: egy telítettségi ponton túl a reflex veszi át az irányítást az akarat ellenében. Kivételes, hogy valaki a vizeletet sokáig vissza tudja tartani, sokkal gyakoribb az ún. hiperaktív hólyag. Ilyenkor a hólyagfalban lévő receptorok túl érzékenyek, hasonlóan ahhoz a termosztáthoz, ami már nyáron is bekapcsolja a fűtést. A nők szervezete erre egyébként is hajlamosabb, náluk alacsonyabb az ingerküszöb.

Mivel a nők hasüregének egy részét a méh foglalja el, a nők hólyagja kisebb, csak 200-400 ml folyadékot képes befogadni, szemben a férfiakéval, akiké 350-550 ml folyadékot is képes tárolni.

Ez ad okot időnként családi veszekedésekre hosszú autóutak során: „Mi? Már megint meg kell állni?” Terhesség idején a helyzet még rosszabb, mert ilyenkor a magzat is nyomja a hólyagot.

A folyadék útja a testben

Amit megiszunk, ugyanazon az útvonalon halad, mint a szilárd táplálék, a nyelőcsövön át a gyomorba, onnan a belekbe kerül. Innen a folyadék útja kettéválik: egy része továbbhalad a  végbél felé, útközben a bélfalon keresztül felszívódik. Amennyire szükség van, az a vér részévé válik, a keringésbe jut. A véráramon keresztül végül a vesébe jut, amely folyamatosan szűri ki a káros anyagokat a vérből, majd a felesleges folyadékot és a káros anyagokat a húgyvezetéken át a hólyagba vezeti. Innen már rövid az út a vécécsészéig...

Az állandó vizelési inger idegesítő lehet, de van egy pozitív oldala is: azok a nők, akiknek gyakran kell pisilniük, valószínűleg védettebbek a súlyosabb hólyaghuruttól, fertőzésektől.  Ennek egyszerű oka van: a húgyúti fertőzések úgy jönnek létre, hogy a kórokozók (például a kólibaktériumok)  kívülről bejutnak a húgycsőbe, ott elszaporodnak és eljutnak a hólyagig. A vécézés segíthet ez ellen, mert a vizelet a kórokozók egy részét kimossa a szervezetből.  Mivel a baktériumok szex során is gyakran kerülhetnek a húgycsőbe, ezért a szakértők a fertőzésekre fogékony nőknek azt ajánlják, hogy közösülés után mielőbb menjenek vécézni - bár azt még nem kutatták, hogy mennyire hatékony ez a módszer.

Agyat is befolyásolja?

Egyes holland kutatók azt is állítják, hogy az az állapot, amikor sürgősen vécére kell mennünk, esélyeket is rejthet magában. Száz diákkal végeztek el egy kis kísérletet: a csoport felét arra kérték, hogy igyon meg öt pohár vizet. Háromnegyed óra múlva dönteniük kellett egy kérdésben: akarnak-e azonnal megkapni egy kisebb pénzösszeget, vagy inkább később szeretnének egy nagyobbat. Kiderült, hogy a tele hólyagú résztvevők megfontoltabbak voltak, inkább várni akartak, míg a többiek hajlamosabbak voltak az elhamarkodott döntésre. Ez alapján úgy tűnik, a tele hólyag önkontrollra tanít: lehet, hogy szerencsésebb, ha mielőtt mondjuk a részvényeinek a sorsáról döntene, megiszik egy korsó vizet és vár egy kicsit, hogy megfontoltabban, nagyobb tudatossággal hozhassa meg a döntését? Hogy ez az elmélet működik-e, azt mindenkinek magának kell megtapasztalnia. Attól azonban ezek szerint nem kell tartania, hogy a vizelet visszatartásával kárt tudna okozni a szervezetének.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.