Mindannyiunk számára ismerős szituáció, mikor egy általános vizsgálat során az orvos fonendoszkópját többször mellkasunkra majd hátunkra helyezi és mély ki- és belégzésre kér minket. Tisztában vagyunk azzal, hogy ilyenkor a vizsgálat tárgya a szívverésünk és a légzésünk, de vajon pontosan hogyan…

A súlyos esetekben légzési nehézségeket és tüdőgyulladást kiváltó koronavírussal szemben még mindig a lélegeztetőgép funkcionál életmentő eszközként. Sajnos arra nem alkalmas, hogy meggyógyítsa a betegeket, de segíti a légzést addig, amíg (szerencsés esetben) fel nem épül. Hogyan működik, milyen…

A légszomj olyan tünet, ami a légvétel akadályoztatása miatt lép fel. Kellemetlen érzés, fulladás-szerű állapottal szokás jellemezni. A tünet kóros állapot hiányában is felléphet, például erős fizikai aktivitás során – de jelen cikkünkben a kóros elváltozás következtében kialakuló légszomj…

Közkeletű vélekedés, hogy az asztmás betegeknek, főleg a gyerekeknek, egyáltalán nem ajánlott mozogni, sportolni, mivel a mozgással emelkedik a légzés erőssége és ez asztmát válthat ki. Az igazság az, hogy ma már biztonsággal állítható ennek az ellenkezője. A testmozgás, ezen belül is kiemelten az…

Egy átlagos lélegzetvételkor mintegy fél liter levegőt szívunk be a tüdőnkbe. Ha viszont kicsit nagyobbat sóhajtunk és veszünk egy mély lélegzetet, teljesen megtölthetjük tüdőnket levegővel. Ez összesen körülbelül 5 litert jelent. Ha ezután minden erőnket összeszedjük, és kifújjuk a levegőt olyan…