Nem is éhes, mégis a lábai szinte maguktól indulnak a hűtőszekrény felé? Ha ideges, feszült, mindig tart a keze ügyében egy kis csokit vagy egyéb rágcsálnivalót? Gyakran fordul elő, hogy „megjutalmazza magát” egy kis nassolnivalóval? Ha így van, ön is a stresszevők, érzelmi evők táborába tartozik. Mi ez a jelenség és mit tehetünk ellene?
Összegyűjtöttünk pár tippet iskolakezdésre, hogy milyen reggelivel indítsuk el gyermekünket az iskolába, és mi kerüljön az uzsonnásdobozba.
Sajnos sokszor előfordul, hogy az ijedtség vagy az információhiány miatt akkor is orvost hívunk, ha az nem indokolt. Ritkábban ugyan, de a fordítottja is megtörténik: ha a tünetek indokolnák, mégsem kerül a beteg időben orvos elé. Nem mindig egyszerű eldönteni, hogy azonnali beavatkozásra van-e szükség, vagy ráér a vizsgálat egy kicsivel később is. Összegyűjtöttük, hogy milyen esetekben kell késlekedés nélkül orvoshoz fordulni.
Régen túl van a tinédzserkoron, mégis jelennek meg mitesszerek, pattanások az arcán, hátán? A felnőttkori aknék nemcsak bosszantóak, hanem több betegség első jelei, kísérői is lehetnek, így nem árt utánanézni a lehetséges okoknak.
Biztosan érezte már, milyen jól tud esni egy jóízű nevetés. Egy szívből jövő kacagás után szinte még a könnyünk is kicsordul, majd kellemes fáradtság, oldottság fog el, és a feldobottság érzése még sokáig velünk marad. Tényleg van igazolható kedvező élettani hatása a nevetésnek?
A gelotológia nevű tudomány a nevetés biológiai hátterével, egészségre tett hatásaival foglalkozik. A nevetés ugyanis befolyásolja a szervezet működését, több területen is jótékony hatást gyakorol rá. A nevetés külső hatásra válaszoló fizikai reakció, de több is egyszerű reflexnél: az arcizmok mozgása agyi folyamatokra, az amygdalára, vagyis az agynak az érzelmi reakcióban központi szerepet játszó részére, benne az ún. örömközpontra is hatással van.
A gyerekek naponta akár több százszor is elnevetik magukat. Sajnos, felnőttkorban már sokkal kevesebbszer élünk ezzel a sajátos örömforrással, a kacagás természetes frissítő, kedélyjavító, sőt, gyógyító lehetőségével. Ez utóbbi jelzőt nem is találhatjuk túlzásnak, ha áttekintjük a nevetés legfontosabb élettani hatásait.
A jóízű nevetés tágítja az ereket, serkenti a vérkeringést, jó hatással van a szívműködésre, hozzájárul a magas vérnyomás rendezéséhez is. A rekeszizom mozgásával megmozgatja a belső szerveket, fokozza azok vérellátását.
A tartós jó kedély, a pozitív gondolkodás önmagában is segít megőrizni az egészséget, a nevetés pedig különösen erősíti az immunrendszert: növeli a fertőzést okozó kórokozókkal szembeni védelmet biztosító ölősejtek, a T-limfociták számát, fokozza a szervezet ellenálló képességét.
A nevetés csökkenti a testben lévő stresszhormonok, a kortizol, az epinefrin és a dopac szintjét, viszont serkenti az ún. „boldogsághormon”, vagyis az endorfin termelődését. Ezek a nevetés kiváltotta hormonális változások enyhíthetik az alvászavarokat is, és hatással vannak az inzulintermelődésre, befolyásolják a vércukorszintet is.
A stresszhormonok csökkentése enyhíti a tartós stressz okozta belső feszültséget, a védekező testtartásba merevült izmok ellazulnak, egy kiadós nevetés után az érintett kissé fáradtnak, de kellemesen oldottnak, nyugodtabbnak, energikusabbnak érzi magát.
A nevetés annyira jó hatású, hogy antidepresszáns terápiaként is használható: segít leküzdeni a nyomasztó érzéseket, a szorongást és a depressziót. Ha humoros oldaláról közelítünk meg egy kellemetlen körülményt, negatív szituációt, az sokat segít annak elviselésében, mivel egyfajta távolságot teremt a helyzet és elszenvedője között.
Bár a jelenség pontos oka nem ismert, de a tapasztalatok szerint a nevetés által kiváltott biokémiai folyamatok fájdalomcsillapító hatásúak, növelik az érintett fájdalomtűrő képességét, fájdalomküszöbét is.
Idős, memóriazavarokkal küzdő emberek körében tapasztalható, hogy milyen jó hatással van rájuk a vidámság, a nevetés, különösen, ha azt társaságban élik át. A jóízű nevetés frissítő, élénkítő hatású az agyműködésre, javítja a betegek általános és pszichés, mentális állapotát egyaránt.
A pozitív fizikai és pszichés hatások mellett a nevetésnek közösségi ereje is van: javítja az emberi kapcsolatokat, segíti a kommunikációt, megkönnyíti a családi és munkahelyi ellentétek elsimítását. A humor, a jókedv nemcsak derűsebbé, hanem nyitottabbá, rugalmasabbá is teszi az embereket.
Háttér:http://www.helpguide.org/life/humor_laughter_health.htmhttps://tudomanyplaza.hu/a-nevetes-biologiaja/A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.