A népességi adatokat megjelenítő „korfák” csúcsa érzékelhetően féloldalas: a legidősebbek között jóval több a nő, mint a férfi. Magyarországon legalább hét évvel magasabb a nők várható élettartama, mint a férfiaké. Mi okozhatja ezt a különbséget?

Az évenkénti laboratóriumi vizsgálat egészségtelen koleszterinértékeket mutat? Jó lenne mielőbb tenni ellene, hiszen hosszabb távon súlyos következményei lehetnek. Néhány tippet gyűjtöttünk össze, amelyek segítségével rendezheti a vér koleszterinszintjét.

Az emberi test egy csodálatosan működő, összetett rendszer, amiről már nagyon sok mindent tudunk. Hála a tudománynak, sokszor úgy érezzük, hogy már semmi nem tud meglepni minket a testünkkel kapcsolatban. Ez azonban nincs így, a test tele van titkokkal és érdekességekkel. Összegyűjtöttünk húsz érdekes, kevesek által ismert tényt testünk működéséről. 

Amikor belefekszünk a frissen felhúzott, illatos ágyneműbe, nemigen gondolunk arra, hogy az ágyunk még ekkor sem steril: a matrac számtalan szabad szemmel nem vagy csak alig látható élőlény, atka otthona lehet és nem ritka a nagyobb, agresszív vérszívó rovarok előfordulása sem.

Néhány évtizede, ha szerettünk egy sorozatot, ki kellett várnunk azt a napot, amikor leadták a tévében. A következő részig legalább egy hét eltelt, és bármennyire is érdekelt a folytatás, nem tudtuk hamarabb megnézni. Manapság viszont egészen máshogy nézünk sorozatokat. Egyre inkább elterjed az úgynevezett binge watching, vagyis a sorozatok darálása, amikor egymás után, szünet nélkül nézünk meg több részt. A streamingszolgáltatók is rájöttek arra, hogy az emberek nem akarnak napokat várni az új részekre, ezért egyre gyakoribb, hogy az egyes évadokat egyben teszik elérhetővé. De mit tesz az aggyal a binge watching?

Bármilyen meglepő, de a sorozatok darálása egyáltalán nem olyan ártalmatlan szórakozás, mint azt elsőre gondolnánk. Ha rákattanunk egy sorozatra, és az összes szabadidőnkben az új részeket nézzük, az komoly hatással lehet a szervezetünkre, fizikai és mentális állapotunkra. 

Az egyik hatás, a krónikus fáradtság megjelenése nyilvánvaló. A legtöbben a munka és a családi élet után, este, éjszaka kezdenek bele a kedvenc sorozatukba. Az alvástól, a pihenéstől veszik el az időt. És bár jól tudják, hogy le kéne feküdni időben, hiszen holnap korán kell kelni, nem tudják megállni, hogy ne indítsanak el még egy részt. 

A sorozatok azt az illúziót keltik, ellentétben mondjuk a kétórás nagyjátékfilmekkel, hogy nem rabolnak sok időt, hiszen mit számít az a fél óra vagy 45 perc. Pedig a kipihentség szempontjából nagyon is sokat számít, hogy például éjfél előtt vagy után kerülünk ágyba. Aki rákattan egy sorozatra, napokig, hetekig is kialvatlan lehet. A felmérések szerint kevesen vannak, akik kibírják, hogy egyszerre csak egy részt nézzenek meg: az egyik legnagyobb streamingszolgáltató, a Netflix adatai szerint előfizetőik 61 százaléka 2-6 részt darál le egyben, ha leül a kedvenc sorozata elé.

De mi történik ilyenkor az aggyal?

Amikor elkezdünk darálni egy sorozatot, az agyunk dopamint termel. Nincs ebben semmi különös, ez történik mindig, ha valami olyan tevékenységbe kezdünk, ami kellemes a számunkra. A dopamin egy természetes, belső jutalom a testünknek, ami arra ingerel, hogy tovább folytassuk az örömszerző tevékenységet, legyen az az evés, a sportolás, a szex vagy a sorozatnézés. Ezért, mivel újabb adag dopaminra vágyunk, belekezdünk egy újabb részbe. 

Így alakul ki a függőségünk a sorozatoktól, ami lényegét tekintve nem sokban különbözik a drog-, vagy a szexfüggéstől. A test nem tesz különbséget az élvezetben. Függhetünk bármely olyan tevékenységtől vagy anyagtól, amelynek következtében az agyunk dopamint termel. 

De nem csak a dopamintermelés ösztönöz arra, hogy még több sorozatot nézzünk. Amikor elmerülünk egy másik világban, legyen az egy hosszú regény olvasása, vagy egy sorozat, akkor az agyunk a fantáziavilágban szerzett élményeinket is valós emlékekként rögzíti. Ugyanazok az agyi területek aktiválódnak ilyenkor, mint amelyek a valódi életünkben ért élményeink hatására. Ezek után nem meglepő, hogy elkezdünk kötődni kedvenc hőseinkhez, ahogy a valódi életben a barátainkhoz, ismerőseinkhez. Álmodunk velük, napközben is gondolunk rájuk, foglalkoztatnak minket a problémáik.

A sorozatok többsége ráadásul úgy van megcsinálva, hogy egyes részek nyitott kérdésekkel, drámai helyzetekkel, úgynevezett cliffhangerekkel zárulnak. Ezek, mivel nem tudjuk, hogy mi fog történni a kedvenceinkkel, akut stresszhelyzet elé állítják szervezetünket. A stresszhormonok hatására normál esetben cselekednünk kell, például elfutni vagy valahogy megvédeni magunkat. Itt viszont nem tehetünk más, mint hogy elindítunk még egy részt.

Összefüggés a depresszióval

Egy-egy hosszabb sorozat befejeztével a nézők a gyászhoz hasonló érzésekről számolnak be. Nehezen engedik el a kedvenc hőseiket, úgy érzik, mintha valóban elvesztettek volna valakit. Még ennél is aggasztóbb, hogy az amerikai Toledo Egyetem kutatása szerint összefüggés van a binge watching és a depresszió között. Kutatásukban 406 felnőttet kérdeztek meg, akik közül meglepően sokan, 35 százaléknyian állították magukról, hogy szoktak sorozatokat darálni. Miután kikérdezték a résztvevőket a mentális problémáikról, kiderült, hogy a sorozatnézők között jóval magasabb a depresszióval küzdők aránya.

Mindez persze további kutatásokat igényel, hiszen egyelőre nem tudni, hogy ezek az emberek azért küzdenek depresszióval, szorongásos tünetekkel, mert jellemző rájuk a binge watching, vagy fordítva, a sorozatok darálásával a már meglévő depressziójukat, neurózisukat próbálják enyhíteni, a figyelmüket elterelni.

Egy viszont biztos: a binge watching komolyan hatással van az agyunkra. Ezért érdemes minél inkább megacélozva az akaratunkat, tudatosan törekedni arra, hogy egyszerre csak egy-két részt, és ne egy egész évadot nézzünk végig.

Fotók: Freepik

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.