A népességi adatokat megjelenítő „korfák” csúcsa érzékelhetően féloldalas: a legidősebbek között jóval több a nő, mint a férfi. Magyarországon legalább hét évvel magasabb a nők várható élettartama, mint a férfiaké. Mi okozhatja ezt a különbséget?

A statisztikák alapján világszerte jelentős különbség mutatkozik a férfiak és a nők várható élettartama között: függetlenül a körülményektől, a nők átlagban mintegy négy évvel hosszabb életre számíthatnak, mint az „erősebb nem” tagjai. Több betegségről is tudjuk, hogy a nőket kevésbé érinti. Az örökölhető kórok között is van több olyan – például a vérzékenység –, aminek genetikai anyagát a nők hordozhatják, tovább is adhatják, de csak a fiú utódaikon jelenik meg a betegség. Több teória született arról, vajon mi okozza a nők számára ezt a biológiai előnyt, ami az állatvilágban sem ismeretlen.

A férfiak élete keményebb?

Logikus feltételezés lenne, hogy a férfiak és a nők életvitelében mutatkozó különbség okozza a várható élettartambeli eltérést, hiszen a férfiak ősidők óta veszélyesebb életet éltek, vadásztak, harcoltak, kemény fizikai munkát végeztek. Az életmódból fakadó különbség erősen függ a körülményektől, az adott korszaktól és ország politikai helyzetétől, ipari és egészségügyi fejlettségétől, a férfiak és a nők foglalkoztatásának jogi és egyéb feltételeitől, jellegzetes szokásoktól, függőségektől, számos más tényezőtől. A XIX. században például az Európa-szerte arató gyermekágyi láz, a tüdőbaj, valamint az ebben a korban még inkább a férfiakat, mint a polgári lakosság egészét érintő háborúk befolyásolták a halálozási adatokat. Később a férfiak körében jobban elterjedt alkoholizmus és a dohányzás mélyítette el a különbséget, de sajnos, ezekben a függőségekben a nők mára már csaknem utol is érték a férfiakat.

A nők egészségtudatosabbak

A nők – talán a havonta jelentkező menstruációs ciklus miatt is – hagyományosan jobban figyelnek magukra, testükre, egészségükre, már csak a szépségápolás miatt is gondosabban őrzik egészségüket. Többször találkoznak orvossal is, ha máskor nem, legalább a várandósság, szülések során, általában fogékonyabbak az egészséggel, megfelelő életmóddal kapcsolatos ismeretekre, információkra.

Ugyanakkor az emberi életviteli tényezők nem adnak magyarázatot arra, hogy miért jelentkezik az állatvilágban (például az emberszabású majmoknál) is a két nem között a várható élettartam különbsége.

Fotó: katemangostar / Freepik

Ajándékévek a hormonoktól

A legvalószínűbb elmélet a hormonális különbségekben keresi a nők hosszabb életének titkát. A női szervezet fontos hormonja a menstruációs ciklust is irányító ösztrogén, a férfi szervezetben pedig a férfias fizikumért, külsőért, más nemi jellegzetességekért, köztük az evolúciós szerephez tartozó „harcra kész” viselkedésért is felelős tesztoszteron dominál. Több kutatás szerint az ösztrogén bizonyos fokig védi az egészséget, felvértezi a női szervezetet például a kórokozók, fertőzések, egyes betegségek ellen. (A női ciklusnak, a menstruációnak magának is van egészségvédő hatása: serkenti a vérkeringést, emeli a pulzust.) A tesztoszteron viszont inkább gyengíti a szervezet védelmi rendszerét.

A gének játéka is lehet

A nőknek két X kromoszómájuk van, a férfiaknak egy X és egy Y. Felvetődött az a magyarázat is a nők hosszabb várható élettartamára, hogy az XX kromoszóma mintegy tartalék géneket biztosít, így ellenállóbbá teszi a női szervezetet. Egérkísérletekkel is alátámasztották azt az elméletet, hogy a második X kromoszóma biztosítja a hosszabb életet eredményező biológiai előnyt, míg az Y kromoszóma a túlélés szempontjából kevésbé fontosnak bizonyult.

A különböző elméletek nem adnak kizárólagos magyarázatot a nők kedvezőbb várható élettartamára, de a legvalószínűbb, hogy ezeknek a tényezőknek együttes hatása lehet a háttérben. A férfiak mindenesetre egészségtudatosabb életmóddal sokat tehetnek azért, hogy ezt a biológiai hátrányukat minimálisra csökkentsék, és esélyt adjanak maguknak a lehető leghosszabb életre.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.