Sajnos sokszor előfordul, hogy az ijedtség vagy az információhiány miatt akkor is orvost hívunk, ha az nem indokolt. Ritkábban ugyan, de a fordítottja is megtörténik: ha a tünetek indokolnák, mégsem kerül a beteg időben orvos elé. Nem mindig egyszerű eldönteni, hogy azonnali beavatkozásra van-e szükség, vagy ráér a vizsgálat egy kicsivel később is. Összegyűjtöttük, hogy milyen esetekben kell késlekedés nélkül orvoshoz fordulni.
Régen túl van a tinédzserkoron, mégis jelennek meg mitesszerek, pattanások az arcán, hátán? A felnőttkori aknék nemcsak bosszantóak, hanem több betegség első jelei, kísérői is lehetnek, így nem árt utánanézni a lehetséges okoknak.
Biztosan érezte már, milyen jól tud esni egy jóízű nevetés. Egy szívből jövő kacagás után szinte még a könnyünk is kicsordul, majd kellemes fáradtság, oldottság fog el, és a feldobottság érzése még sokáig velünk marad. Tényleg van igazolható kedvező élettani hatása a nevetésnek?
A gelotológia nevű tudomány a nevetés biológiai hátterével, egészségre tett hatásaival foglalkozik. A nevetés ugyanis befolyásolja a szervezet működését, több területen is jótékony hatást gyakorol rá. A nevetés külső hatásra válaszoló fizikai reakció, de több is egyszerű reflexnél: az arcizmok mozgása agyi folyamatokra, az amygdalára, vagyis az agynak az érzelmi reakcióban központi szerepet játszó részére, benne az ún. örömközpontra is hatással van.
A gyerekek naponta akár több százszor is elnevetik magukat. Sajnos, felnőttkorban már sokkal kevesebbszer élünk ezzel a sajátos örömforrással, a kacagás természetes frissítő, kedélyjavító, sőt, gyógyító lehetőségével. Ez utóbbi jelzőt nem is találhatjuk túlzásnak, ha áttekintjük a nevetés legfontosabb élettani hatásait.
A jóízű nevetés tágítja az ereket, serkenti a vérkeringést, jó hatással van a szívműködésre, hozzájárul a magas vérnyomás rendezéséhez is. A rekeszizom mozgásával megmozgatja a belső szerveket, fokozza azok vérellátását.
A tartós jó kedély, a pozitív gondolkodás önmagában is segít megőrizni az egészséget, a nevetés pedig különösen erősíti az immunrendszert: növeli a fertőzést okozó kórokozókkal szembeni védelmet biztosító ölősejtek, a T-limfociták számát, fokozza a szervezet ellenálló képességét.
A nevetés csökkenti a testben lévő stresszhormonok, a kortizol, az epinefrin és a dopac szintjét, viszont serkenti az ún. „boldogsághormon”, vagyis az endorfin termelődését. Ezek a nevetés kiváltotta hormonális változások enyhíthetik az alvászavarokat is, és hatással vannak az inzulintermelődésre, befolyásolják a vércukorszintet is.
A stresszhormonok csökkentése enyhíti a tartós stressz okozta belső feszültséget, a védekező testtartásba merevült izmok ellazulnak, egy kiadós nevetés után az érintett kissé fáradtnak, de kellemesen oldottnak, nyugodtabbnak, energikusabbnak érzi magát.
A nevetés annyira jó hatású, hogy antidepresszáns terápiaként is használható: segít leküzdeni a nyomasztó érzéseket, a szorongást és a depressziót. Ha humoros oldaláról közelítünk meg egy kellemetlen körülményt, negatív szituációt, az sokat segít annak elviselésében, mivel egyfajta távolságot teremt a helyzet és elszenvedője között.
Bár a jelenség pontos oka nem ismert, de a tapasztalatok szerint a nevetés által kiváltott biokémiai folyamatok fájdalomcsillapító hatásúak, növelik az érintett fájdalomtűrő képességét, fájdalomküszöbét is.
Idős, memóriazavarokkal küzdő emberek körében tapasztalható, hogy milyen jó hatással van rájuk a vidámság, a nevetés, különösen, ha azt társaságban élik át. A jóízű nevetés frissítő, élénkítő hatású az agyműködésre, javítja a betegek általános és pszichés, mentális állapotát egyaránt.
A pozitív fizikai és pszichés hatások mellett a nevetésnek közösségi ereje is van: javítja az emberi kapcsolatokat, segíti a kommunikációt, megkönnyíti a családi és munkahelyi ellentétek elsimítását. A humor, a jókedv nemcsak derűsebbé, hanem nyitottabbá, rugalmasabbá is teszi az embereket.
Háttér:http://www.helpguide.org/life/humor_laughter_health.htmhttps://tudomanyplaza.hu/a-nevetes-biologiaja/A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.A szalmonellózis tipikus nyári betegség, szinte nem is múlik el nyár anélkül, hogy hírt ne kapnánk heveny gyomor- és bélhurutot, hasmenést kiváltó, a Salmonella-baktériumok által okozott fertőzésről. Mit érdemes tudni róla, hogyan kerülhető el?
Kutatások szerint egy-egy hosszabb nyári vakáció alatt a legtöbb ember hízik néhány kilót. Az sem ritka, hogy egy két-három hétig tartó nyaralás során akár 3-4 kiló plusz is felszalad. Nem meglepő, hiszen ilyenkor sokan elengedik magukat a táplálkozás terén is egy kicsit: több édességet, több egyszerű szénhidrátban, és zsírban gazdag ételt esznek, esetleg több alkoholt isznak és kevesebbet mozognak. De mit tegyünk, hogy ne hízzunk meg a nyaralás alatt? Milyen trükkökkel marad élvezetes a vakáció anélkül, hogy felszednénk pár kilót? Összegyűjtöttünk pár tippet.
