Útikalauz anatómiába

Teniszpálya a hasunkban?

2013.01.08. 16:56

Az energiaigényünk fedezésére szolgáló anyagok feldolgozása a tápcsatornában megy végbe. A tápcsatorna nem más, mint egy hosszú cső, amely a szájüreggel kezdődik és a végbéllel végződik. Az emésztés rendkívül bonyolult folyamatát most néhány egészen meglepő adattal érzékeltetjük.

taptalaj.png

A csatorna első állomása maga a szájüreg, ahol a nyálunk által már elkezdődik a tápanyagok bontása. A nyál nemcsak az előemésztésben, hanem a síkosításban is fontos szerepet játszik. Életünk során annyi nyálat termelünk, hogy azzal két úszómedencét is meg lehetne tölteni!



Szakállamra mondom!

szakall.jpg

A szakáll a történelem során a legtöbb esetben a rang, a bölcsesség jelképe volt, olyannyira, hogy az ókori Egyiptomban az egyetlen női fáraót is szakállal ábrázolták. Manapság a nyugati típusú társadalmakban jelentése átalakult. A hosszú, dús szakáll, ami régebben az erő és a férfiasság jelképe volt, mára inkább a gondozatlanság érzetét kelti, szerepét mintha a borosta vette volna át, amellyel leginkább a filmvilág szívtiprói hódítanak. De mi is pontosan a szakáll?

Miből is áll ez a változatos megítélés alá eső képződmény, amely a férfiak arcát díszíti? A bőrfelszínen látható szőrszál egy elszarusodott, élettelen képlet. A szőrszál a bőrben található hámszövetből és kötőszövetből álló bonyolult képletben, a szőrtüszőben (follikulus) ül, amely nagyon is élő.

Az emberi bőr mindenütt szőröket növeszt, kivéve az ajkakat, tenyereket és talpakat. A szőrök és a haj növekedését a szervezetben sok tényező befolyásolja, növekedése több fázisú ciklus szerint történik.
A napszakok és évszakok is hatással vannak a haj és egyéb szőrzet növekedésére, bár nem olyan kifejezett mértékben, mint az emlősállatok esetében. Kutya, macska tulajdonosok jól ismert és sok takarítással járó jelenségként tapasztalják kedvenceiknél a szezonális szőrzetváltást. A téli hónapokra a bundás állatok sokkal tömöttebb szőrt növesztenek a hidegre való felkészülésként. Ebben a hosszabb sötétebb nappalok játszanak szerepet, sötétség hatására növekszik az agyban a melatonin termelése, amely fokozza a szőrnövekedést.

A haj és szőrnövekedést számos más hormon is befolyásolja, a pajzsmirigyhormonok, a kortizol, a prolaktin, és nem utolsó sorban az androgének, vagyis a férfi nemi hormonok. Ez utóbbiak serkentik a szőrtüszőket, de a test különböző részein eltérő módon. Leginkább a szakáll területén levő szőrtüszők érzékenyek a serkentő hatásra, kevésbé a hónaljon lévők. Paradox módon, az androgének egyes területeken a hajnövekedést gátolják azoknál, akik genetikailag hajlamosak kopaszodásra. Ezt a jelenséget észlelhetjük az úgynevezett férfias típusú kopaszodásnál.
Az emberi szakáll növekedésében a szezonális ingadozás ellentétes az emlős állatok szőrzetével kapcsolatos megfigyelésekkel. Télen a szakáll alacsonyabb növekedést mutat, mint nyáron, ez azzal magyarázható, hogy a tesztoszteron, azaz a férfi nemi hormon szint nyáron magasabb, mint télen. Legalábbis egy francia férfiaknál végzett kutatás ezt mutatta.

Ez utóbbi jó hír lehet a férfiak többségének. Végre itt a tél, nem kell annyit borotválkozni!

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.



Szívroham – mindig fáj?

szivroham2.jpg

Közkeletű vélekedés, hogy a szívroham mindig éles fájdalommal jár. De vajon tényleg így van? Több kutatás igazolta azt az érdekes tényt, hogy a két nem tagjai egy akutan lezajló szívroham tüneteit sokszor egészen másképpen képesek megélni: míg a férfiak szinte minden esetben erőteljes feszítő jellegű mellkasi fájdalmat éreznek, erősen verejtékeznek, és szaporán lélegeznek – addig a nők több esetben inkább csak hányingerről és bizonytalan mellkasi panaszról panaszkodnak. 



Okosabb vagy, mint egy számítógép?

Igaz, hogy butábbak vagyunk az általunk megalkotott gépeknél, vagy pont fordítva, behozhatatlan előnnyel rendelkezünk? Sokan és régóta foglalkoznak az agy kapacitásának kutatásával. Bár pontos adataink nincsenek, úgy tűnik, egyelőre mi vagyunk a nyerők gigabyte-ok terén!

agy_kapacitas.jpg



Utazások Anatómiába

anatomia.jpg

Ismerem, mint a tenyeremet - gyakran mondjuk ezt, ha valamiről azt gondoljuk, hogy nagyon jól ismerjük. De vajon tényleg ismerjük a tenyerünket? És a talpunkat? És mi a helyzet a belső szerveinkkel? Van fogalmunk arról, hogy mi hol van bennünk és hogyan működik?



süti beállítások módosítása