Igaz, hogy butábbak vagyunk az általunk megalkotott gépeknél, vagy pont fordítva, behozhatatlan előnnyel rendelkezünk? Sokan és régóta foglalkoznak az agy kapacitásának kutatásával. Bár pontos adataink nincsenek, úgy tűnik, egyelőre mi vagyunk a nyerők gigabyte-ok terén!

Ha intelligenciáról van szó, sok tényezőt kell számításba vennünk: tanulási-, probléma megoldó-, elemzőképesség, kreativitás, kifejező készség, stb. Ezek nehezen számszerűsíthető dolgok, ezért a címben szereplő kérdés megítéléshez inkább az adatok, információk elraktározásának képességét vesszük górcső alá.

A jelenlegi elképzelések szerint az emberi agy adattárolásában kb. ezer milliárd neuron vesz részt. Minden neuron közelítőleg ezer másik neuronnal áll összeköttetésben, ami több mint 1 trillió kapcsolatot jelent. Ez exponenciálisan növeli a tárolókapacitást, akár közelítőleg 2,5 millió gigabyte-ra.

Összehasonlításul: egy átlagos asztali számítógép kb. ezer gigabyte-ot, a nagyobb enciklopédiák pedig nagyjából ennek az ötvenszeresét tárolják. Ha egy neuron csak egyetlen adat tárolásában venne részt, akkor csak néhány gigabyte tárolókapacitással bírnánk, hasonlóan egy iPad vagy egy USB-meghajtóéhoz.

Legalább ennyire fontos a működési sebesség. Ennek mérésére szolgál az ún. MIPS (millió utasítás per szekundum). A legerősebb processzorok ma kb. 40 ezer MIPS-re képesek – az agyunk több mint 100 millióra!

Szóval nincs szégyenkeznivalónk a memóriánk miatt!

A cikk a Budai Egészségközpont munkatársainak közreműködésével készült.