Az emberi bőr, amellett, hogy immunrendszerünk legelső védelmi vonalát képezi, hőszigetelésben is fontos szerepet játszik, és a fizikai erőbehatások ellen is védelmet nyújt. Ha speciális nagyítóval vizsgálnánk meg, megdöbbennénk, hogy mennyi baktérium hemzseg a felszínén.

Szám szerint bőrünk minden 2,5 cm2-én 32 millió baktérium lakik. Ezektől azonban nem kell tartanunk, mert normál, egészséges körülmények között legnagyobb részük ártalmatlan. Betegséget egészséges körülmények között nem okoznak. Ezek az úgynevezett normál flóra tagjai, és amellett, hogy meglepő módon védelmet is nyújtanak, részt vesznek testünk karbantartásában is. Átlagos – nem túlzásba vitt – napi tisztálkodásnak tekinthetjük a zuhanyzást, a kádban fürdést, és persze a többszöri kézmosásokat. Ezek során a baktériumok egy részét ugyan eltávolítjuk, de ez a relatív hiány gyorsan pótlódik.

A sebészek által jól ismert bemosakodási procedúrával a fertőtlenítő szerek teljesen kiirtják a baktériumokat a kezelt felületről. Az ilyen mértékű fertőtlenítés a hétköznapi életben veszélyes lehet. Ha valaki túlzásba esik az otthonában végzett bőrtisztítások tekintetében, könnyedén megbomolhat a bőre egyensúlya, és különböző bőrtünetek, irritációk alakulhatnak ki. A rendszeres kézmosás azonban roppant fontos a betegségek megelőzése szempontjából. 

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Talán nincs még egy olyan része a testnek, ami ennyire szem előtt lenne a mindennapok során, mégis szinte senki nem tudja, hogy mi a pontos megnevezése. Szóval mi a neve ennek a bemélyedésnek?

A válasz:

A horrorfilmek jól ismert jelenete, ahogyan a családi sírboltból éjfél körül lassan kimászik egy szakállas fickó, hosszú körmökkel, hogy tetteivel sokkolja a környék, és persze a filmet nézők idegrendszerét. Hogy is van az, hogy legyen valaki bármilyen makulátlanul megborotválva, halála után mégis szőrösebbnek tűnik, mint azelőtt?

Annak az egyébként igen elterjedt tévhitnek, miszerint a halál után nőhet a körmünk, hajunk, férfiaknak pedig az arcszőrzete, egy viszonylag egyszerű, logikus magyarázata van: a halál beálltakor a szív megszűnik dobogni. Nincs több légvétel, nincs több folyadék-, tápanyag-, energia-bevitel. Lassan megindulnak a lebomló folyamatok, a bőr kiszárad és visszahúzódik. Minthogy a hajhagymák, illetve szőrtüszők test szerte a bőrben találhatók, azzal, ahogyan lehúzódik róluk a száradó bőr, valóban hosszabbnak tűnnek. De, a kulcsszó: tűnnek. Hiszen, a halál után nincs többé energia és tápanyagbevitel. A megszűnő keringés révén pedig sem ezek, sem pedig az éltető oxigén nem tud eljutni a sejtekhez. Ebből következően pedig, egyszerűen nem lehet növekedést generálni.

Elméletileg van arra esély, hogy a vég után még nagyon rövid ideig fennmaradjanak olyan sejtfunkciók, melyek révén icike-picike szőrzetnövekedés mégis létrejöhet. Mindennek azonban olyannyira minimális a mértéke, hogy az a felvetett kérdés szempontjából gyakorlatilag teljesen elhanyagolható.

Hasonló mechanizmussal magyarázható a körmök növekedése is: az ujjbegyről visszahúzódó bőrterület engedi a növekedés látszatát kelteni.

Hogy mégis sokan bedőlnek ennek a tévhitnek, annak a halál amúgy is nagyfokú misztikussága lehet a hátterében. Hiszen, a régebbi korokban kevesen voltak járatosak a biológiában. Egyszerűbb volt a szemnek hinni, s aztán ezt meggyőződésként tovább hangoztatni…

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Ha megvágjunk az ujjunkat, a seb előbb-utóbb begyógyul, a csontjaink is összeforrnak, sőt, a dohányzás abbahagyása után még a tüdő is többé-kevésbé regenerálódik. Ha viszont a fogunk lesz lyukas vagy más okból sérül a zománc, akkor azt mesterségesen kell pótolni. Vajon miért nem képesek megjavítani magukat a fogaink?

Önnek hány foga van? És ezek közül hány saját? Ebben a kérdésben nagyon sokat számít az életkor, a genetika és a saját felelősség.

Valószínűleg, Ön minél fiatalabb, illetve minél kedvezőbb genetikai adottságokat örökölt felmenőitől, vagy élete során nagyobb figyelmet szentelt fogai épségének megőrzésére – annál nagyobb ez a szám.

Sajnos sokan vannak közöttünk, akik igen jól ismerik a fogfúró jellegzetes hangját. Ők azok, akik a fentebb említett paramétereknek nem minden pontban tesznek eleget.

Tudniillik, az egyetlen testrészünk, mely nem javítja meg magát, az a fogunk. Legyen az egy apró sérülés a zománcon, egy kezdődő szuvasodás, sajnos nincs visszaút. Ennek az az oka, hogy a fogunkat külső részét felépítő zománc nem élőszövet, így nem képes önmagát újra és újra megalkotni, mint szervezetünk sok más sejtje és szövete.

Szerencsére az orvostudomány, s ezen belül a fogászat igen fejlett technológiákkal képes fogaink látszólagos épségét, vitalitását megalkotni és megőrizni.

Persze, azért mi is sokat tehetünk fogaink épségének megőrzésért. Azt kevesen tudják, hogy már az anyaméhben fejlődő magzat környezetében is vannak olyan tényezők, melyek befolyásolhatják a később megszülető gyermek fogainak állapotát: a várandós kismama megfelelő fluor és kalcium-ellátottsága, valamint a helyes és változatos étrend mind-mind elengedhetetlenek ebből a szempontból (is). A születést követően természetesen nem érdemes a kis csecsemőt cukrozott teával itatni. Így el tudjuk kerülni, hogy ehhez hozzászokjon, és kisdedként, kamaszként folyton édességgel tömje magát. Gyermekeinknek meg kell tanítanunk a helyes fogmosási technikát, a rendszeres fogorvoshoz járást, és ki kell alakítanunk bennük a szájhigiéniára való fokozott igényt is.

Így talán elérhetjük náluk azt, hogy felnőttként se kelljen szégyenkezniük, ha szájuk mosolyra görbül.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Eddig még valószínűleg nem tettük meg, gondoljunk csak bele: szóval mozog a lábunk, tehát a lábfej, a lábikra izmai nyilván kellenek és ott van a combunk na meg persze a törzsünk sem marad ki, a karjainkkal is kalimpálunk… tehát biztos jó sok izom kell a járáshoz. De mennyi is?

Anatómiai tanulmányok alapján elmondhatjuk, hogy egyetlen lépés megtételéhez kb. 200 különböző izom összehangolt működése szükséges. És akkor még nem beszéltünk arról az idegrendszeri struktúráról, ami ennek a bonyolult rendszernek a megbízhatóságáért felel.

Korábban már írtunk arról, hogy a lábunkban mintegy 52 csont található. Önmagában ez is elég lenyűgöző tény, amit felülmúl a csontokon eredő és tapadó izmok még ettől is nagyobb száma. Hogy miért is van szükség ilyen sokra? Például, hogy a legegyenetlenebb talajon se bukjunk orra, hanem apró billenések nélkül, nyílegyenesen és tűpontosan haladhassunk célunk felé. Azaz az állás és a járás abszolút biztonságosságához.

Hatalmas munka ez, nemcsak az izmoknak, a csontoknak, és az ízületeknek, hanem az idegrendszerünknek is. Ez utóbbi esetében, jelentős szerepet játszik a belső fül egyensúlyérzékelő szerve, a motoros agykéreg, illetve a kisagy azon területei, melyek a koordináció kialakításában vesznek részt.

Ha ezek közül bármi károsodik, a járás biztossága és biztonságossága azonnal sérül. Ez a változás megfigyelhető az alkoholos befolyásoltság miatti koordinációs zavaroknál, vagy akár egy bokaficam esetében is.

Az izmok megfelelő terhelhetőségéhez megfelelő vérellátásra is szükség van! A testünk érhálózatán keresztül folyamatos ellátást kapunk oxigénből és a működéshez elengedhetetlen tápanyagokból. Ennek hiánya esetén az izmok működése zavart szenved, és akár fájdalom is kialakulhat. Ilyen pl. az úgynevezett „kirakatnézegető betegség”: a lábszárizmok vérellátásáért felelős artéria szűkülete séta közben meg-megállásra készteti a beteget.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.