Igaz ugyan, hogy egy rendszeres edzésesekkel teli aktív periódus után izmaink leépüléséhez körülbelül kétszer annyi idő szükséges, mint amennyi idő alatt véres verejtékkel felépítettük őket, de ezt mégsem érdemes kockáztatni. A hirtelen leállás nemcsak elhízáshoz, hanem mentális ellustuláshoz is vezethet, ami után sokkal nehezebb az újrakezdés.

Kocka has, szálkás vádli, kemény fenék, dagadó bicepszek. Ki ne akarna ilyen, vagy ehhez hasonló fizikummal rendelkezni? Kemény munkával, kitartással és megfelelő étrenddel sokat tehetünk a fent említett testkép kialakításáért. Szerencsére a testünk is segítségünkre van abban, hogy viszonylag hamar sikerélményünk legyen: nevezetesen, hogy új izomszövetet viszonylag könnyű felépíteni. Edzőtermi kínszenvedéseink elég hamar vizualizálható izomcsoportokat eredményeznek. Ha nem is olyan Schwarzeneggeres formában, de a rendszeres testmozgások, edzőgyakorlatok komoly nyomot hagynak testünkön.

Az edzések azonban nem csupán külalakunk formálására alkalmasak. Segítségükkel javulni fog állóképességünk, sőt a fizikai erőnlét mellett szellemileg is frissebbnek érezzük majd magunkat. Nem véletlenül illesztették be gyermekeink órarendjébe is a napi szintű testnevelés órákat!

A rendszeres mozgással a fiatalok a számítógép alkotta virtuális világból vissza-visszacsöppenhetnek a valóságba, és nagyobb eséllyel szeretik meg a mozgás örömét, a különböző sportokat, és akár egy életre szólóan elköteleződhetnek a rendszeres testedzés jótékony hatása mellett.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Az emberi bőr, amellett, hogy immunrendszerünk legelső védelmi vonalát képezi, hőszigetelésben is fontos szerepet játszik, és a fizikai erőbehatások ellen is védelmet nyújt. Ha speciális nagyítóval vizsgálnánk meg, megdöbbennénk, hogy mennyi baktérium hemzseg a felszínén.

Szám szerint bőrünk minden 2,5 cm2-én 32 millió baktérium lakik. Ezektől azonban nem kell tartanunk, mert normál, egészséges körülmények között legnagyobb részük ártalmatlan. Betegséget egészséges körülmények között nem okoznak. Ezek az úgynevezett normál flóra tagjai, és amellett, hogy meglepő módon védelmet is nyújtanak, részt vesznek testünk karbantartásában is. Átlagos – nem túlzásba vitt – napi tisztálkodásnak tekinthetjük a zuhanyzást, a kádban fürdést, és persze a többszöri kézmosásokat. Ezek során a baktériumok egy részét ugyan eltávolítjuk, de ez a relatív hiány gyorsan pótlódik.

A sebészek által jól ismert bemosakodási procedúrával a fertőtlenítő szerek teljesen kiirtják a baktériumokat a kezelt felületről. Az ilyen mértékű fertőtlenítés a hétköznapi életben veszélyes lehet. Ha valaki túlzásba esik az otthonában végzett bőrtisztítások tekintetében, könnyedén megbomolhat a bőre egyensúlya, és különböző bőrtünetek, irritációk alakulhatnak ki. A rendszeres kézmosás azonban roppant fontos a betegségek megelőzése szempontjából. 

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Talán nincs még egy olyan része a testnek, ami ennyire szem előtt lenne a mindennapok során, mégis szinte senki nem tudja, hogy mi a pontos megnevezése. Szóval mi a neve ennek a bemélyedésnek?

A válasz:

A horrorfilmek jól ismert jelenete, ahogyan a családi sírboltból éjfél körül lassan kimászik egy szakállas fickó, hosszú körmökkel, hogy tetteivel sokkolja a környék, és persze a filmet nézők idegrendszerét. Hogy is van az, hogy legyen valaki bármilyen makulátlanul megborotválva, halála után mégis szőrösebbnek tűnik, mint azelőtt?

Annak az egyébként igen elterjedt tévhitnek, miszerint a halál után nőhet a körmünk, hajunk, férfiaknak pedig az arcszőrzete, egy viszonylag egyszerű, logikus magyarázata van: a halál beálltakor a szív megszűnik dobogni. Nincs több légvétel, nincs több folyadék-, tápanyag-, energia-bevitel. Lassan megindulnak a lebomló folyamatok, a bőr kiszárad és visszahúzódik. Minthogy a hajhagymák, illetve szőrtüszők test szerte a bőrben találhatók, azzal, ahogyan lehúzódik róluk a száradó bőr, valóban hosszabbnak tűnnek. De, a kulcsszó: tűnnek. Hiszen, a halál után nincs többé energia és tápanyagbevitel. A megszűnő keringés révén pedig sem ezek, sem pedig az éltető oxigén nem tud eljutni a sejtekhez. Ebből következően pedig, egyszerűen nem lehet növekedést generálni.

Elméletileg van arra esély, hogy a vég után még nagyon rövid ideig fennmaradjanak olyan sejtfunkciók, melyek révén icike-picike szőrzetnövekedés mégis létrejöhet. Mindennek azonban olyannyira minimális a mértéke, hogy az a felvetett kérdés szempontjából gyakorlatilag teljesen elhanyagolható.

Hasonló mechanizmussal magyarázható a körmök növekedése is: az ujjbegyről visszahúzódó bőrterület engedi a növekedés látszatát kelteni.

Hogy mégis sokan bedőlnek ennek a tévhitnek, annak a halál amúgy is nagyfokú misztikussága lehet a hátterében. Hiszen, a régebbi korokban kevesen voltak járatosak a biológiában. Egyszerűbb volt a szemnek hinni, s aztán ezt meggyőződésként tovább hangoztatni…

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Ha megvágjunk az ujjunkat, a seb előbb-utóbb begyógyul, a csontjaink is összeforrnak, sőt, a dohányzás abbahagyása után még a tüdő is többé-kevésbé regenerálódik. Ha viszont a fogunk lesz lyukas vagy más okból sérül a zománc, akkor azt mesterségesen kell pótolni. Vajon miért nem képesek megjavítani magukat a fogaink?

Önnek hány foga van? És ezek közül hány saját? Ebben a kérdésben nagyon sokat számít az életkor, a genetika és a saját felelősség.

Valószínűleg, Ön minél fiatalabb, illetve minél kedvezőbb genetikai adottságokat örökölt felmenőitől, vagy élete során nagyobb figyelmet szentelt fogai épségének megőrzésére – annál nagyobb ez a szám.

Sajnos sokan vannak közöttünk, akik igen jól ismerik a fogfúró jellegzetes hangját. Ők azok, akik a fentebb említett paramétereknek nem minden pontban tesznek eleget.

Tudniillik, az egyetlen testrészünk, mely nem javítja meg magát, az a fogunk. Legyen az egy apró sérülés a zománcon, egy kezdődő szuvasodás, sajnos nincs visszaút. Ennek az az oka, hogy a fogunkat külső részét felépítő zománc nem élőszövet, így nem képes önmagát újra és újra megalkotni, mint szervezetünk sok más sejtje és szövete.

Szerencsére az orvostudomány, s ezen belül a fogászat igen fejlett technológiákkal képes fogaink látszólagos épségét, vitalitását megalkotni és megőrizni.

Persze, azért mi is sokat tehetünk fogaink épségének megőrzésért. Azt kevesen tudják, hogy már az anyaméhben fejlődő magzat környezetében is vannak olyan tényezők, melyek befolyásolhatják a később megszülető gyermek fogainak állapotát: a várandós kismama megfelelő fluor és kalcium-ellátottsága, valamint a helyes és változatos étrend mind-mind elengedhetetlenek ebből a szempontból (is). A születést követően természetesen nem érdemes a kis csecsemőt cukrozott teával itatni. Így el tudjuk kerülni, hogy ehhez hozzászokjon, és kisdedként, kamaszként folyton édességgel tömje magát. Gyermekeinknek meg kell tanítanunk a helyes fogmosási technikát, a rendszeres fogorvoshoz járást, és ki kell alakítanunk bennük a szájhigiéniára való fokozott igényt is.

Így talán elérhetjük náluk azt, hogy felnőttként se kelljen szégyenkezniük, ha szájuk mosolyra görbül.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.