Sajnos, egyetlen nyár sem múlik el olyan baleset nélkül, amely eséllyel pályázhatna a Darwin-díjra is: amikor egy jókedvű fiatal társaság egy tagja, feltehetően ittasan, fejest ugrik egy ismeretlen mélységű vízbe.

A következmény lehet azonnali halál, vagy olyan gerincvelői sérülés, amely egy felelőtlen perc miatt az egész további életében tolószékbe kényszeríti, bénaságra ítéli a fiatalt. Európában évente több ezer ember bénul meg. Az esetek hátterében betegség és közlekedési baleset, sportsérülés is előfordul. Évente több száz olyan balesetet is feljegyeznek, amelyek tragikumát fokozza, hogy teljes mértékben elkerülhetőek lennének, hiszen egy amúgy teljesen egészséges fiatal meggondolatlan ötletének, egyszeri rossz helyzetértékelésének következményei. Ezek azok a strandbalesetek, amikor valaki, általában alkoholtól túláradó jókedvében,  vagy „bátorságpróbából”, a társak által felheccelve úgy ugrik fejest, hogy fogalma sincs arról, milyen mély a víz, és milyen tárgyak vannak esetleg benne. Történt már ilyen végzetes ugrás mosásra váró, leürített strandmedencébe, hídról a  folyóba, hulladékkal, autóronccsal teli bányatóba, régi móló maradványára, csónakból egy nem látható zátonyra, tengerparton a dagály által eltakart sziklára...

Jó tudni, hogy fejesugráskor a fej, illetve a nyaki gerincvelő idegpályáinak sérüléséhez nem szükséges a víz fenekéig érni, hanem (túl nagy magasságból, nem megfelelően kivitelezett ugrással) a víz felszínének felületi feszültsége is elegendő hozzá. Bármi volt is a kiváltó ok, az alkohol, a gondatlanság vagy a „butaság bátorsága”, a következmények nagyon hasonlóak: olyan gerincvelő sérülés, amely – ha az illető túléli – teljes vagy részleges bénaságot okoz.

Derékba tört élet

Az ortopédovosok azt tanácsolják a szülőknek, hogy gyermekeik figyelmét időben hívják fel az ismeretlen vizek, a vakmerősködés veszélyeire, egy esetleges elszenvedett gerincvelői sérülés egész életre kiható súlyos következményeire. Az összes paraplegiának, vagyis bénulásos esetnek néhány százalékát adják ezek a fürdőzés közben elszenvedett, különösen súlyos nyaki-gerincvelői sérülések, amelyek után -  mivel a gerincvelő közvetíti az agy jelzéseit a végtagok felé,  és így a sérülés esetén ezek a jelek nem jutnak el az izmokhoz -  a sérültek egyáltalán nem, vagy csak részben tudják mozgatni a végtagjaikat, teljes további életükben tolószékben ülésre kényszerülnek.

A baleset tragédia nemcsak a fiatal, hanem az egész családja számára, hiszen egy csapásra teljesen megváltoztatja az egész életüket, testi-lelki, szociális körülményeiket, lehetőségeiket. Az érintett személy az egyik pillanatról a másikra szinte teljes függőségbe kerül, élethosszig mások segítségére szorul.­

A sérültek jellemzően fiatal férfiak, átlagos életkoruk 28 év. Az esetekben közös, hogy a többnyire baráti körben elfogyasztott túlzott mennyiségű alkohol okozta  a gondatlanságukat, a normális veszélyérzetük  kikapcsolását.

Ésszel a vízbe!

Bármennyire is magától értetődőnek tűnnek  a következő tanácsok, a szakértők mégis azt javasolják, hogy a szülők a lehető leghamarabb figyelmeztessék gyerekeiket ezekre: 

• Soha ne ugorj be ismeretlen vízbe!
• Az ugrás előtt ellenőrizd a vízmélységet, akár tó, folyó, medence vagy tenger vizébe ugranál! 
• Túl sekély vízbe ne ugorj!
• A haveri körben, heccből kezdeményezett bátorságpróbákba ne menj bele!
• Fürdés közben ne fogyassz alkoholt!

 
Der Spiegel/Gesundheit nyomán

Miközben egy pillanatig sem vonjuk kétségbe az UV-sugárzás veszélyeit, nem szabad elfelejteni, hogy maga a sugárzás hasznos, sőt elengedhetetlen szervezetünk számára!

Az elmúlt évtizedekben rengeteget hallhattunk a napozás, az UV-sugárzás veszélyeiről. Nem véletlenül, hiszen naponta érkeztek a hírek a földünket az ultraibolya sugárzástól védő ózonréteg elvékonyodásáról, ezzel egy időben a rosszindulatú bőrrák, a melanóma eseteinek megszaporodásáról.  Ugyanakkor a régi bölcs mondás szerint „nem szabadna a fürdővízzel együtt kiönteni a gyereket is”,hiszen megfelelő elővigyázatossággal, néhány egyszerű szabály betartása mellett nem kell lemondani a napfény áldásairól, a mértéktartó napozásról. A napsugarak ugyanis – ha gondoskodunk arról, hogy kárt ne okozzanak – sokat használhatnak, erősítik az emberi szervezet védelmi rendszerét, hozzájuttatnak a csontépítésben nélkülözhetetlen D-vitaminhoz, és több betegség esetében serkenthetik a gyógyulást.

Bársonyos, aranyos színű bőr

A napozás hatása nemcsak az, hogy divatos aranybarna színt kap a napsütötte bőr, hanem több elhúzódó bőrhiba, bőrbetegség esetén is jót tehet. Így például az erősen zsíros, mitesszeres, pattanásos, illetve a száraz, szeborreás bőrt a mértéktartó napoztatás tisztítja, fertőtleníti, erősíti, hámosítja.  A sugarak hatására ugyanis a bőrben lévő hajszálerek megtelnek vérrel, ezáltal javul a bőr (és közvetve az egész szervezet) anyagcseréje, oxigénellátása. A bőr tisztulásához hozzájárul az is, hogy a mikroorganizmusok, köztük a gyulladást okozó baktériumok nagy része az ibolyántúli sugarak hatására elpusztul.

Sokan szenvednek a testszerte foltokban megjelenő pikkelysömörtől, a pszoriázistól is. Leggyakrabban a végtagokon fordul elő, a bőr megvastagodásával, majd pikkelyes hámlásával, helyi gyulladásával jár. A hajas fejbőr pszoriázisa is gyakori, ilyenkor a beteg hajszálain nagy mennyiségben tapadnak meg a hámló, korpaszerű bőrpikkelyecskék. A napozás jót tesz, de ajánlatos a pszoriázisos bőrt csak délelőtt 10 óra előtt, vagy délután 17 óra után napoztatni. Az óvatosságra ebben az esetben fokozott szükség van, mivel a pszoriázisos betegek az UV-szűrő, fényvédő szereket is csak vigyázva használhatják, mert ezek tovább irritálhatják a sérült bőrfelületet.

Elegendő D-vitamin

A csontritkulás megelőzéséhez szintén jó hatású az okos napfürdőzés. A csontképzéshez ugyanis elengedhetetlen szükség van D-vitaminra, amely az ibolyántúli sugárzás egyik fajtája, az UV-B sugárzás hatására keletkezik a bőrben. A napfény biztosítja a szervezetünk számára elegendő mennyiségű D-vitamin mintegy 80 százalékát! A D-vitaminra a legtöbb szervünk megfelelő működéséhez szükség van, tartósan alacsony szintje több súlyos betegség veszélyét növeli. Nemcsak a csontritkulás kialakulásában, a kalcium felszívódási zavaraiban a fő bűnös a D-vitamin hiánya, hanem többek között  hozzájárulhat például a vastagbélrák, emlő - és prosztata daganatok, a szív-, érrendszeri betegségek, a meddőség, az asztma, az időskori szemészeti elváltozások kialakulásához is. A kutatások szerint a megfelelő D-vitamin szint bizonyos védelmet nyújt egyes fertőzések, például az influenza vagy a H1N1 vírus ellen is.

Alacsonyabb vérnyomás

Már évtizedekkel ezelőtt felfigyeltek a kutatók arra, hogy nyáron általában alacsonyabb vérnyomásértékeket mérnek, mint télen. Egy kutatócsoport nemrégiben összefüggést talált az erek tágulása, a vérnyomás csökkenése és a napfény hatása között. Kutatásaik szerint ugyanis az erek tágulása  nagyrészt az ereket bélelő sejtek által termelt nitrogén-monoxid gáznak köszönhető, márpedig ez a gáz napsütés hatására nagy mennyiségben keletkezhet a bőrben is, bejuthat a vérkeringésbe és tágíthatja a koszorúereket, csökkentheti a vérnyomást.

Lelkileg is feltöltődve

Nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is hat ránk a napsütés. A természetes fény ugyanis a legjobb hangulatjavító, jótékony hatású depresszió, ideges feszültség esetén. A „fényterápia” azon alapszik, hogy a fény hatására szerotonin hormon termelődik a  szervezetünkben. Ezt a hormont a köznyelv leginkább „boldogsághormonként” ismeri, és tény, hogy ha nem is boldoggá, de frissebbé, élénkebbé válunk tőle. Ezzel szemben éjszaka illetve a fényhiányos időszakban a szervezet melatonin termelése nő meg, amely az alvásszükségletet növeli. A tapasztalat jóval megelőzte a jelenség okainak feltárását: már évszázadokkal ezelőtt, amikor a hormonokról még semmit nem tudott az orvostudomány, a kedélybeteg (kellően tehetős) embereknek délvidéki utazást javasolt kezelőorvosuk. Azt is régen megfigyelték, hogy ahol kisebb a napsütéses órák száma (például Skandináviában) ott több a depressziós ember, és az is régóta ismert, hogy a hosszú téli éjszakák, borongós, fényhiányos napok idején legtöbben aluszékonyabbak, fáradékonyabbak, lehangoltabbak, enerváltabbak, mint nyáron,  ami aztán február-márciusra a tavaszi fáradtságban tetőzhet.

Kerülje el a napégést!

Fontos tudni, hogy nem maga a napfény okozza a bőrrákot, hanem az óvatlan napozás, az esetleg többször is ismétlődő leégés. A bőr „nem felejt”, az okozott ártalmak évek során mintegy összeadódnak. Viszont, ha betartunk néhány egyszerű szabályt, nyugodtan élvezhetjük a napozás áldásait! A legfontosabb, hogy a déli órákat, 11-15 óra között tanácsosabb lehetőség szerint árnyékban tölteni. Fokozza a leégés veszélyét a vízről, üvegről, homokról visszaverődő fény is, és fényvédelemre gondolni kell akkor is, ha vízben vagyunk vagy a napot vékony felhőréteg takarja el. A bőr UV-védelméről magas faktorszámú készítményekkel kell gondoskodni, és egy jó napszemüveg se maradjon otthon, mert több súlyos, látásromlást okozó szembetegség rizikóját növeli a napozás. Különösen vigyázni kell a gyerekekre és a fehér bőrű, szőke vagy vörös hajúakra mivel az ő bőrük sokkal védtelenebb.

A napfény egészséges hatásai a mértéktartó napozással, a leggyilkosabb sugarak elkerülésével is érvényesülhetnek, és még csak egzotikus nyaralás sem kell hozzá. Egy parkban, erkélyen vagy akár a buszra várakozás perceit kihasználva is megfürdetheti az arcát a nap sugaraiban, és érezni fogja, ahogy kívül a bőrét, belül a lelkét is jótékonyan átjárja, átmelegíti.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Blogunk legnépszerűbb bejegyzései közé tartoznak azok az írások, amelyek az egészséggel kapcsolatos közkeletű hitekkel és tévhitekkel foglalkoznak. Ezekből egy infografika-sorozatot tervezünk, melynek az első darabja már el is készült, íme:

A testnedveket általában gusztustalannak tartjuk, így a nyál sem tartozik a bevett társasági témák közé. Pedig testünk egészséges működésének nélkülözhetetlen tartozékáról van szó!

A szájüreget rendben tartja

A fültő, az állkapocs és a nyelv alatti mirigyek illetve a szájüregi nyálkahártya sok apró nyálmirigye naponta egy-két liternyi folyadékot, nyálat termel, amely a gyomorba jut. Az egyik fontos szerepe a szájüreg nyálkahártyájának nedvesen tartása: segíti egyensúlyban tartani a szervezet vízháztartását. A kezdődő szájszárazság jelzi, ha vízpótlásra van szükség, vagyis a szomjúság érzését továbbítja az agyba. A folyamatosan termelődő nyál állandóan tisztítja a szájüreget, nem engedi, hogy a mikroorganizmusok tartósan letelepedjenek, a baktériumölő összetevői segítségével hatékony fertőtlenítő is. A szájban lévő apró sérülések sokkal gyorsabban gyógyulnak, mint a külső bőrfelület sebei. Nem véletlenül nyalogatják az állatok is a sebeiket: ösztöneik diktálják, mivel a nyál sebgyógyulást serkentő fehérjéket is tartalmaz.

Az emésztést előkészíti

Nyáltermelődés nélkül semmi örömünk nem lenne az evésben sem, ugyanis egyáltalán nem éreznénk az ízeket sem. Ahhoz, hogy ízek eljussanak az ízlelő bimbókig, az kell, hogy a nyálban lévő víz kioldja azokat a táplálékból.

A szájüregben kezdődik a táplálék feldolgozása, az emésztéshez való előkészítése is: a darabolás, őrlés során az étel darabkáiból nyállal keveredve formálódnak falatok, válnak eléggé puhává, pépessé, csúszóssá ahhoz, hogy a nyeléssel elindulhassanak lefelé a tápcsatornán. Ráadásul a tulajdonképpeni emésztés is elkezdődik már a szájban, hiszen a keményítő lebontásához szükséges amiláz enzimeket a nyál tartalmazza.

Diagnosztikai elem is lehet

Egész kutatócsoportok foglalkoznak a nyál diagnosztikai lehetőségeinek feltárásával, mert kiderült, hogy a nyál a szervezet egészségi állapotára, genetikai állományára, sőt az egyén pillanatnyi stressz-szintjére nézve is rengeteg információt rejthet, és sokkal könnyebb a mintaanyaghoz hozzáférni, mint például a laboratóriumi vérvizsgálatok esetén. A nyál vizsgálatával például helyettesíteni lehetne a vérvizsgálatot egyes szívbetegségek kockázatával kapcsolatban, mivel a nyálból is kimutatható az a (CRP) fehérje, amelynek szintje megemelkedik ilyenkor.

Az már a bűnügyi filmekből is jól ismert, hogy a nyál kis mennyisége is tökéletesen azonosítható DNS-mintát ad, egyes kutatók szerint pedig az illető életmódjára, származására, népcsoportjára is következtetni lehet belőle. Mivel pedig a stresszre a szervezet többek között fokozott nyálelválasztással, emelkedett enzimtermeléssel reagál, így a nyál segítségével a stressz szintje is mérhetővé válik.

Védi, építi a fogakat

A nyál nemcsak folyamatosan mossa a fogakat, hanem javítgatja, építgeti is: a nyálban lévő fehérjék megkötnek bizonyos mennyiségű kalciumionokat, és ezek kiegészítik a fogzománc hidroxiapatit kristályrácsának mikroszkopikus kimaródásait, sérüléseit, a nyálmolekulák pedig mintegy védőbevonatot alkotnak a fogakon. Erre a folyamatra tanácsos időt hagyni, ezért is ajánlják a fogorvosok, hogy ne közvetlenül étkezés után mossanak fogat, hanem legalább egy félórával később. A savas ételek elfogyasztásakor a fogzománc kicsit „felpuhul”, sérülékenyebb lesz, bizonyos időnek el kell telni, mire – a nyál közreműködésével - helyreáll a korábbi állapot. Ugyanakkor ez a nyálkás védőbevonat az alapja a fogak és az íny egészségét veszélyeztető plakkoknak, fogkőlerakódásnak is, úgyhogy a napi legalább kétszeri fogmosásra szükség van.

A beszédet is olajozottabbá teszi

Utoljára még egy, szintén nem elhanyagolható funkcióját is meg kell említeni a nyálnak: a beszédet is segíti. Bár a „fröcsögés” szó a nyelvünkben épp a feleslegesen bőséges nyáltermelődéssel kísért indulatokra utal, a kiegyensúlyozott nyálképződésre az artikulált hangadáshoz mindenképpen szükség van.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

A bőrünk tükrözi az egészségi állapotunkat. Szerencsére ez visszafelé is igaz: a bőr állapota jól befolyásolható házilagos, egyszerű módszerekkel, például azzal, hogy mit eszünk. 

Víz, víz, tiszta víz!

Az egészséges, rugalmas, sima bőr alapja a megfelelő vízháztartás. A vízhiányos bőr petyhüdt, finoman ráncos, fakó, míg a hidratált bőr egészségesebb színű, simább, van tartása, rugalmassága. Legalább napi két liternyi folyadék beviteléről kell gondoskodni ehhez. Legjobb, ha ez tiszta ásványvíz, de gyógytea, gyümölcslé, leves, tej is hozzájárulhat a naponta szükséges mennyiséghez. Az alkohol és a feketekávé hiába folyadék, a vízhajtó hatása miatt épp ellenkező hatást vált ki, a bőrt is dehidrálja, petyhüdtebbé teszi. A színvonalasabb kávézókban épp ezért egy pohár ásványvizet is felszolgálnak a kávéhoz, ellensúlyozva ezt a hatást. A teakedvelők számára a legjobb választás a zöld tea: antioxidánsokban, polifenolokban, vitaminokban, fontos nyomelemekben gazdag, egyes kutatók szerint csökkenti a bőrrák kialakulásának kockázatát, ezenkívül még üdítően finom is. A zöld tea használt, még nedves filterjét pár perces szemborogatásként is használhatjuk.

E, mint egészség

A bőr egészségéhez, fiatalságának megőrzéséhez a sokoldalú E-vitaminra is szükség van. A búzacsíra ennek gazdag forrása, de általában a növényi olajok, a csonthéjas gyümölcsök, a sötétzöld levélzöldségek (spenót, káposzta, brokkoli, mangold), a teljes kiőrlésű gabonafélék, a tojás, a tej is tartalmazzák. Egy pohár búzacsírával gazdagított joghurt reggelire például gyakorlatilag tartalmazza a napi szükségletet, és ha van rá idő, ezt a keveréket pakolásként, külsőleg is érdemes a bőr szépítésére használni: elsimítja a ráncokat és selymes tapintásúvá teszi a bőrt.

Színes ételek

Nagyon leegyszerűsített, ám könnyen megjegyezhető és igaz tétel, hogy minél színesebbek a friss zöldség- és gyümölcsfélék, annál egészségesebbek a bőr és általában az egészséges szervezet számára. Az élénk narancssárga sütőtök, a citrusfélék, a sárgarépa, a sárgadinnye, a mélyvörös cékla, ribizli, málna, eper, gránátalma egyaránt tele van az A-vitamin elővitaminjának számító béta-karotinnal, C- és E-vitaminnal, fontos nyomelemekkel, ásványi anyagokkal, jófajta természetes gyümölcssavakkal, amelyek mind hozzájárulnak a bőr simaságához, üde színéhez, aknémentességhez, a ráncok enyhítéséhez.

Halat, mi jó falat

Az alacsony zsírtartalmú, viszont fehérjében és omega-3 zsírsavban gazdag halak kozmetikai szempontból is jó választásnak bizonyulnak, sok hasznos összetevőt tartalmaznak a bőr, a haj és a körmök számára is, de a szervezet általános egészségének megőrzését is segítik.  Gyulladáscsökkentő, antioxidáns hatásuk miatt az aknés bőr tisztulásához is hozzájárulnak. Aki a hal ízét netán nem szereti, az jó, ha tudja, hogy a halolajhoz hasonlóan jótékony, telítetlen zsírsavakban gazdag esszenciális olajat tartalmaz a lenmag, az olíva és a dió, mogyoró is. A telített zsírokat - amelyeket elsősorban a disznóhús  és általában a vörös húsok, a túlhevített olajokban sütött ételek, a tartós sütőipari termékek tartalmaznak -, tanácsosabb kerülni, és nemcsak a bőr egészségének szempontjából, hanem a szív és az érrendszer védelmében is.

A római nők titka

A mediterrán étrend egészséges, szív- és érbarát voltáról sokat hallhatunk, talán kevésbé ismert, hogy a bőr szépségéhez is hozzásegíthet. Ennek egyik titka a sok zöldség, zöldfűszer, fokhagyma, másik pedig a kedvelt, vitaminban dús olíva, maga a bogyó és a belőle préselt olaj, amely külsőleg és belsőleg alkalmazva is bőrbarát: táplálja, lágyítja, tisztítja a bőrt. A feljegyzések szerint az ókori rómaiak olívaolajat masszíroztak az arcbőrükbe, hogy sima, telt és ragyogó legyen.

Minden piacon kapható „kozmetikumok”

Ahhoz, hogy bőrbarát, egészséges étrendet állítsunk össze, nem feltétlenül kell egzotikus különlegességekre vadásznunk. A minden piacon kapható, olcsó zöldség-gyümölcsfélék  ugyanúgy részei lehetnek a szépítő táplálkozásnak, különösen ha valami rossz konyhatechnológiával nem rontjuk el azokat. Például a krumpli sok hasznos vitamint és bőrbarát ásványi anyagot tartalmaz, többek között például C-vitamint, rezet, cinket, káliumot,  és ha zsír nélkül, egészben, sütőben sütjük, akkor semmi akadálya ezek hasznosulásának. (Olajban, hasábburgonyaként sütve, alaposan sózva azonban kifejezetten ellenjavallt, hiszen  a rengeteg pluszkalória felesleges zsírrétegekhez vezethet, ráadásul a telített zsírok aknét is kiválthatnak.) Reszelt burgonya, pár csepp mézzel vagy joghurttal pakolásnak is kiváló.

A banán is többfajta (A-, B-, C-, E-) vitaminnak forrása, amelyek lassítják a bőr öregedését.

A legjobb és (nem mellesleg) legfinomabb bőrbarát gyümölcsöket nyár elején találjuk: epret, szamócát, ribizlit, málnát, szedret, később az áfonyát. Az ezekből készített joghurtos turmix (belefér egy-két evőkanál vitalizáló búzacsíra és gyulladásellenes méz is) igazi elixír, a maradékot pedig bőrfiatalító, hidratáló, feszesítő, tápláló maszkként fel is kenhetjük az arcunkra. 

A hatás nem marad el, a lágyabb, feszesebb, simább, üdébb bőr hamarosan látható lesz.

Egyedül annak kell óvatosan kezelni ezeket a szépség-recepteket, akik netán allergiások valamire: például az eperre, az aprómagvas gyümölcsökre, mogyoróra, esetleg a mézzel is vigyázniuk kell pollenallergiájuk miatt.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.