Számtalan tévhit forog a köztudatban a helyes táplálkozásról, nincsen könnyű dolguk azoknak, akik szeretnének mindent megtenni egészségük megőrzéséért. Ezúttal az édességekkel, nassolnivalókkal kapcsolatos hiedelmekből válogattunk össze egy csokorral.

1. A cukor fogszuvasodást okoz

Önmagában a cukor nem tud kárt tenni. Csak akkor lyukad ki a fog, ha három dolog „összedolgozik”: a baktériumok, a szénhidrátok és az idő múlása. A cukor nem károsítja a fogakat, ha valaki gondot fordít az alapos szájhigiéniára. Érdekesség, hogy rosszabb hatásúak például a keményítőben  gazdag ételek, például a sült krumpli. A keményítő egy hosszú láncú glükóz, vagyis maga is cukor. Míg a tiszta cukrot a nyál többnyire lemossa a fogakról, a keményítő származékok gyakran rájuk tapadnak, és ott táplálják a szuvasodásért felelős baktériumokat. 

2. Csokitól csúnya lesz a bőr

Ebben szemernyi igazság sincs! A bőr fajtája és minősége nagymértékben genetikailag meghatározott. Fő ellenségei a dohányzás és az erős nap. A pattanások megjelenése pedig szinte mindig hormonális okokra vezethető vissza.

3. A fruktóz nem képez zsírt

Jó lenne! Sajnos, a legújabb kutatások éppen ennek az ellenkezőjét mutatják: úgy tűnik, a gyümölcscukor még a kristálycukornál is jobban segíti a zsíros lerakódások kialakulását.  Még tisztázatlan, hogy milyen módon, de különösen a férfiak vérzsír szintjét rontja a fruktóz. Úgy tűnik, a női hormonok bizonyos védelmet jelentenek e téren.

4. A cukor a kalciumot rombolja

A lassan százéves tévhit alapja egy félreértelmezett japán tanulmány, melynek a híre bejárta a világot. A kalcium felszívódását (több egyéb körülmény mellett) az is rontja, ha sok oxálsavban gazdag ételt fogyasztunk. Ilyen a spenót, cékla, mángold, zeller, rebarbara, kakaó és a csokoládé is. Ezek az ételek azonban más tekintetben egészségesek, tehát nem szabad őket elhagyni, csak kiegyensúlyozott táplálkozásra kell törekedni.

5. A cukor pusztítja a szervezetben a vitaminokat

Nagyon régi tévhit! Abból fakad, hogy a szervezetben folyó biokémiai átalakulásban, a glükóz  feldolgozásában a B1-vitamin komoly szerepet játszik.

6. A cukor hiperaktívvá tesz

Egy, a 70-es és 80-as években folyó kutatás alapozta meg ezt a vélelmet. Azóta már számos más vizsgálat folyt a tárgyban, melyek megcáfolták az állítást. A legtöbb szakértő most úgy gondolja, hogy a hiperaktivitás kialakulása az agy rendellenes anyagcseréjének következménye.

7. Az édességeket kis adagokban kell enni

A fogorvosok pontosan az ellenkezőjének örülnének! Ugyanis minden édes, cukros étel fogyasztása után savas, a fogszuvasodásnak kedvező közeg alakul ki a szájban. Ha ez egyszer-kétszer történik napjában, és utána fogat is mosnak a gyerekek, az sokkal jobb, mintha gyakori édesség majszolással szinte folyamatossá teszik a szájban  a savas hatást. 

8. Az édesítőszer káros

Régen tartja magát, hogy a mesterséges édesítőszerek rákot okozhatnak. A tévhit alapjául egérkísérletek szolgálnak, amelyekben az állatok között valóban előfordult daganatos megbetegedés, csakhogy ezek olyan hatalmas mennyiségben kaptak édesítőszereket, ami emberi fogyasztás során elképzelhetetlen. A WHO osztályozza a édesítőszereket biztonságosságuk szerint.

Az is tévhit, hogy az édesítőszer hizlal. Ez a feltételezés alaptalan, hiszen az édesítőszerek energiamentesek, és nem befolyásolják, nem zavarják meg az inzulinszintet.

Sajnos, a fogyasztók az édesítőket és a cukorpótlókat gyakran összekeverik. Az utóbbiak ugyanis már tartalmazhatnak annyi kalóriát, mint a szokásos cukor. Ám, mivel ezek az anyagok nem számítanak cukornak az élelmiszer-jogszabályok szerint, a velük édesített termékeken gyakran látható a csalóka "cukormentes" felirat.

9. A szárított gyümölcsök és a méz egészséges édességek

A cukor nem egészséges, ez köztudott. Márpedig a méz 78 százaléka, a szárított gyümölcsöknek pedig kb. 45 százaléka cukor. Az aszalt gyümölcs is elősegíti a fogszuvasodást, különösen azért, mert gyakran erősen rátapad a fogakra. Tehát sok szempontból egészségtelenek, óvatosan kell velük bánni, és fogyasztásuk után (ha nem is azonnal) fogat kell mosni. Nem gondolhatjuk azt, hogy ezek fogyasztása nem jár egészségügyi kockázattal, és csak hasznára van a szervezetnek! Bár az vitathatatlan, hogy az egészség szempontjából sokkal előnyösebb ilyesmit fogyasztani, mint például cukorkát.

10. Az agy élelmiszere a „diákcsemege”

A diákcsemege - vagyis a szárított gyümölcsök és olajos magvak keveréke - senkit nem tesz okosabbá.  Butítani sem butít, de azért fontos fogyasztásakor a mértékletesség! Ugyanis finom, „eteti” magát, és ugyan ásványi anyagokban, nyomelemekben és bizonyos vitaminokban gazdagok viszont rendkívül táplálóak is: 10 deka 500 -700 kalóriát tartalmaz! A diófélékről és olajos magvakról önmagukban is azt tartják, hogy serkentik az agyat, de egyelőre ezt semmiféle tudományos tény nem támasztja alá.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Hihetetlenül sok féligazság, sőt, olykor káros tévhit befolyásolja az étrendünket. Még azokét is – vagy az övékét csak igazán – akik figyelnek arra, hogy egészségesen étkezzenek. Néhány közismert  táplálkozással kapcsolatos hiedelmet gyűjtöttünk össze.

Az olívaolaj az igazi

Az olívaolaj egészséges, nem kétséges. Azonban a repceolaj legalább ilyen egészséges, mert a legfontosabb omega-3 zsírsavakat tartalmazza, nem is beszélve a dió-, len- és szójaolajokról. A mediterrán konyha népszerűbbé válásával azonban az olívaolajnak kétségtelenül jobb a marketingje.

A kávé vízhajtó hatású

Ebből annyi az igazság, hogy maga az elfogyasztott kávé hamarabb kiürül a szervezetből, mint például egy csésze gyógytea. A szervezet azonban kávé hatására sem választ ki több folyadékot – ezt vizsgálatok igazolják. 

A margarin kevesebb kalóriát tartalmaz, mint a vaj

Mindkettő zsírtartalma körülbelül 80 százalék, így 10 deka mindkettőből  kb. 750 kalóriát tartalmaz. A Light, vagy Diet jelzésű margarin az alacsonyabb zsírtartalmú változat, de érdemes vásárláskor ellenőrizni a dobozok feliratán a zsír- és kalóriatartalmat.

Ha valaki szeretne fogyni, többször egyen keveset

Nem jó tipp! A szénhidrátokban gazdag ételek ösztönzik az inzulintermelést. Ez gátolja a zsírégetést, és biztosítja a zsírsejtek fejlődését. Ajánlott a három főétkezés, köztük pár órás szünettel, amikor az inzulintermelés is szünetel, így elősegíti a zsírégetést. Ha mégis beiktat „kisétkezést”, az szénhidrátszegény legyen, például zsírszegény tejtermékek vagy zöldségfélék, kevesebb cukrot tartalmazó gyümölcsök.

Aki a krétaiak táplálkozási szokásait követi, hosszú életű lesz

Való igaz, a krétaiak közt nem ritkán még 100 éves emberek is jó egészségnek örvendenek. Ez annak köszönhető, hogy a hagyományos krétai étrend sok gyümölcsöt és zöldséget, hüvelyeseket, friss halat és az olajbogyóból nyert olajat, valamint kenyeret tartalmaz. Ezt érdemes – lenne- követni.  Az egészséges életmód azonban már a mediterrán országokban sem jellemző, napjainkban már a krétai gyerekek egyharmada is túlsúlyos.

A gyerekeknek sok fejessalátát kell enniük

A saláta egészséges, de nem tartalmaz semmi mást, mint amit önállóan fogyasztott gyümölcsök és zöldségfélék formájában juttathatnak a szervezetükbe. A sárgarépa és sárgadinnye például magas béta-karotin tartalma miatt ajánlott, sokkal több található bennük mint a salátában. A brokkoli, édeskömény és karfiol több C-vitamint tartalmaz. Csak a folsav az, amelyből a fejessaláta más zöldfélékhez képest kiemelten sokat, minden 10 dekájában 75 mikrogrammot tartalmaz, kétszer annyit, mint például a  paradicsom. Ugyanakkor a kereskedelemben kapható fejes saláta nitráttartalma gyakran magas, ezért, ha igazán egészséges salátát szeretnénk, tanácsos – akár balkonládába – saját kezűleg ültetni.

A friss tej egészségesebb, mint az UHT tej

Tényleg magasabb a  friss tej vitamintartalma, de olyan elenyésző mértékben, hogy azt nem is érdemes megemlíteni.

Az alumínium edények károsítják az egészséget

Az alumínium edények biztonságosságát több szervezet, köztük a WHO is szavatolja. Az alumínium egyébként egy nyomelem, ami nagyon kis mennyiségben a szervezetben is megtalálható. A savas ételek, mint például az almaszósz, a savanyú káposzta, vagy a paradicsomleves képes oldani egyes alumínium edények felszínét. Bár az sem okoz problémát, ha egy új alumínium edényben készített savas étel miatt némi kioldott alumíniumot is elfogyasztunk, mert ez kiürül a szervezetből, mégis, a teljes biztonság érdekében tanácsos a savas ételeket zománcozott edényekben készíteni.

Gombás ételt nem szabad melegíteni

A gomba sok vizet tartalmaz, és átlagosan több fehérjét, mint a tej és tejtermékek, így a romlandó élelmiszerek közé tartozik. Ha túl hosszú ideig van a fehérje szobahőmérsékleten, bomlásnak indul, és ennek során káros anyagok keletkezhetnek. Ha azonban valaki egy gombás ételt a hűtőben tárol, más a helyzet. Ott nyugodtan eltartható még egy napig, és semmi bajt nem okozhat, ha fogyasztás előtt jól felmelegítik. 

Az oxigéndús ásványvíz  vitalizál

Sokkal jobban járunk a légzőgyakorlatokkal, vagy akár azzal, ha veszünk egy mély levegőt. A jelenlegi ismereteink szerint ugyanis ilyen formában nem juttatható oxigén a szervezetbe: a gyomor és a bél falain keresztül csak nagyon kis mennyiségű oxigén szívódik fel és kerül a vérbe.

A barna kenyér egészségesebb, mint a fehér

Ha a barna kenyér – az általánosan elterjedt szokás szerint – az elkészítéséhez használt malátától és karamelltől barna, ha ezt esszük, gyakorlatilag ugyanazt a fehér lisztből készült terméket fogyasztjuk, mint a fehér kenyér esetében. Ezekben alacsony a vitaminok, ásványi anyagok és rostok mennyisége. A teljes kiőrlésű kenyér az, ami egészségesebb, ezt érdemes keresni.

Fitokemikáliák védenek a rák és szívroham ellen, csökkentik az öregedést

Lehet, hogy ebben az esetben még korai az öröm. Fitokemikáliáknak azokat a bioaktív vegyületeket nevezzük, melyek a növényekben találhatóak. Fitokemikáliák például a flavonoidok, a glükozinolátok és a fitoösztrogének. Csodálatosan jótékony hatásukat a magas vérnyomásra, a koleszterinszintre és a sejtekre ugyan bizonyították már, de egyelőre csak laboratóriumi körülmények közt, illetve állatok vonatkozásában.  Előnyös hatásuk tagadhatatlan, de még nem igazán ismert a hatásmechanizmusuk.

Nem szabad gyümölcsre vizet inni

Aki gyümölcs fogyasztása után közvetlenül vizet iszik, annak fájni fog a hasa - mondják. Ez igaz lehet, csak éppen nem az a probléma közvetlen oka, hogy a gyümölcs a vízre rosszul reagál, hiszen a gyümölcsök nem dagadnak meg a gyomorban folyadék hozzáadása után sem.

Az esetleges bajokért nem a gyümölcs, hanem a mikroorganizmusok a felelősek!  Ha ugyanis mosatlan gyümölcsöt eszünk, az esetlegesen rajta lévő baktériumokkal a gyomorsav  veszi fel a harcot. Ha azonban egyidejűleg sok folyadék jut a gyomorba, akkor a sav hígul, és így már nem képes ártalmatlanítani őket. Ezért mindig meg kell mosni gyümölcsöt, hogy csökkentsük a rajta lévő kórokozók mennyiségét – és még vizet is ihatunk rá nyugodtan. Azoknak azonban, akik egyenesen a bokrokról és fákról szüretelve ettek gyümölcsöt, tényleg ajánlatos egy fél órát várni, mielőtt innának valamit.

A spenót segít a vashiányon

Réges-régi tévhitről van szó, ami nagy valószínűséggel egy korábbi kutatás publikálásakor történt elírás eredménye. Vitathatatlan, hogy összehasonlítva más zöldségekkel a spenót még eredeti értéken is sok vasat tartalmaz. Csakhogy, rengeteg oxálsavat is, ami viszont éppen a vas felszívódását gátolja a szervezetben.

A sertés gyakorlatilag egyenlő a zsírral

Ez a régi időkben jellemző lehetett, de az új sertésfajták esetében a zsírarány csökkent, a hús és az izomtömeg nőtt. Például húsz évvel ezelőtt, a sertéshús közel 12 százaléka zsír volt, ma már átlagosan csak 2,4 százalék.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Még egy kávé, aztán futás  a buszhoz, egy félórás útra a városba. Jó ötlet? Nem igazán, hiszen a kávé vízhajtó hatású, így lehet, hogy útközben bajba kerülünk, sürgősen vécét kell keresnünk. És mi van, ha hosszabban vissza kell tartani?

Ha valakinek vécére kell mennie, nehezen tudja ezt titkolni: árulkodó a görcsös testtartás, az összeszorított combok, topogás egyik lábról a másikra, ahogy szorítva próbálja visszatartani, és csak az jár a fejében, hogy mielőbb találjon egy csendes helyet. Ha mindez nem lenne elég kellemetlen, sokan ráadásul még veszélyt is sejtenek ebben a helyzetben. Félnek attól, hogy a túlterhelt hólyag, a vizelet visszatartása nem okoz-e valami egyéb bajt is, például, ha nem sikerül időben teljesen kiüríteni a hólyagot, akkor a vizeletmaradékban baktériumok szaporodhatnak el, amelyek húgyhólyagfertőzést okoznak. A szakértők kevésbé aggódnak emiatt. Ez ugyanis valóban megtörténhet, de nem azért, mert valaki a vizeletét hosszasan visszatartja. A húgyhólyag csak korlátozottan befolyásolható akarattal, egy bizonyos ponton mindenképpen bekövetkezik egy csillapíthatatlan vizelési inger. Egyszerűbben szólva: szinte biztos, hogy előbb történik meg a „baleset”, az akaratlan vizeletvesztés, mintsem hogy a vizelet visszatartása egészségi károsodást okozna.

Miért járnak a nők gyakrabban vécére?

Hogy az ember egyáltalán képes kontroll alatt tudja tartani a hólyagját, az hossz, kemény tanulási folyamat eredménye. Újszülötteknél a vizeletürítés reflexszerűen történik, a csecsemők még nem tudatosan pisilnek. Nem kevés fáradtság árán tanulják meg a hólyag záróizmait kezelni. A folyamat alapja egy láncreakció, a táguló hólyag falában lévő szenzorok továbbítják a gerincvelőn keresztül az agyba a vizelési ingert.

A hólyag működése feletti kontroll azonban korlátozott: egy telítettségi ponton túl a reflex veszi át az irányítást az akarat ellenében. Kivételes, hogy valaki a vizeletet sokáig vissza tudja tartani, sokkal gyakoribb az ún. hiperaktív hólyag. Ilyenkor a hólyagfalban lévő receptorok túl érzékenyek, hasonlóan ahhoz a termosztáthoz, ami már nyáron is bekapcsolja a fűtést. A nők szervezete erre egyébként is hajlamosabb, náluk alacsonyabb az ingerküszöb.

Mivel a nők hasüregének egy részét a méh foglalja el, a nők hólyagja kisebb, csak 200-400 ml folyadékot képes befogadni, szemben a férfiakéval, akiké 350-550 ml folyadékot is képes tárolni.

Ez ad okot időnként családi veszekedésekre hosszú autóutak során: „Mi? Már megint meg kell állni?” Terhesség idején a helyzet még rosszabb, mert ilyenkor a magzat is nyomja a hólyagot.

A folyadék útja a testben

Amit megiszunk, ugyanazon az útvonalon halad, mint a szilárd táplálék, a nyelőcsövön át a gyomorba, onnan a belekbe kerül. Innen a folyadék útja kettéválik: egy része továbbhalad a  végbél felé, útközben a bélfalon keresztül felszívódik. Amennyire szükség van, az a vér részévé válik, a keringésbe jut. A véráramon keresztül végül a vesébe jut, amely folyamatosan szűri ki a káros anyagokat a vérből, majd a felesleges folyadékot és a káros anyagokat a húgyvezetéken át a hólyagba vezeti. Innen már rövid az út a vécécsészéig...

Az állandó vizelési inger idegesítő lehet, de van egy pozitív oldala is: azok a nők, akiknek gyakran kell pisilniük, valószínűleg védettebbek a súlyosabb hólyaghuruttól, fertőzésektől.  Ennek egyszerű oka van: a húgyúti fertőzések úgy jönnek létre, hogy a kórokozók (például a kólibaktériumok)  kívülről bejutnak a húgycsőbe, ott elszaporodnak és eljutnak a hólyagig. A vécézés segíthet ez ellen, mert a vizelet a kórokozók egy részét kimossa a szervezetből.  Mivel a baktériumok szex során is gyakran kerülhetnek a húgycsőbe, ezért a szakértők a fertőzésekre fogékony nőknek azt ajánlják, hogy közösülés után mielőbb menjenek vécézni - bár azt még nem kutatták, hogy mennyire hatékony ez a módszer.

Agyat is befolyásolja?

Egyes holland kutatók azt is állítják, hogy az az állapot, amikor sürgősen vécére kell mennünk, esélyeket is rejthet magában. Száz diákkal végeztek el egy kis kísérletet: a csoport felét arra kérték, hogy igyon meg öt pohár vizet. Háromnegyed óra múlva dönteniük kellett egy kérdésben: akarnak-e azonnal megkapni egy kisebb pénzösszeget, vagy inkább később szeretnének egy nagyobbat. Kiderült, hogy a tele hólyagú résztvevők megfontoltabbak voltak, inkább várni akartak, míg a többiek hajlamosabbak voltak az elhamarkodott döntésre. Ez alapján úgy tűnik, a tele hólyag önkontrollra tanít: lehet, hogy szerencsésebb, ha mielőtt mondjuk a részvényeinek a sorsáról döntene, megiszik egy korsó vizet és vár egy kicsit, hogy megfontoltabban, nagyobb tudatossággal hozhassa meg a döntését? Hogy ez az elmélet működik-e, azt mindenkinek magának kell megtapasztalnia. Attól azonban ezek szerint nem kell tartania, hogy a vizelet visszatartásával kárt tudna okozni a szervezetének.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Régi szabály, hogy hűvös időben melegen kell öltözni, nehogy megfázzunk. Még maga az elnevezés, a megfázás, meghűlés is erre utal, és nemcsak a magyarban, hanem számos nyelvben, például a németben, spanyolban, hollandban is.

A tudományos kutatások szerint bár van összefüggés, mégsem teljesen egyértelmű a kapcsolat a túl lenge öltözék és a nátha között. Csupán annyi, hogy ha hidegben nem öltözünk fel kellően és fázunk, akkor a szervezetünk másként viselkedik, mint normál állapotban. Az egész test a hideg elleni védekezésre koncentrál, illetve maga is lehűl, így pedig kevésbé tud ellenállni az esetleges fertőzéseknek.

Az átlagos normál testhőmérséklet 36-37 Celsius fok. Az agy hőközpontja erre van ráhangolódva, és igyekszik ezt megtartani. Ha nagy melegben túlságosan felmelegszik a test, a hőközpont utasítására megindul a hőleadás: tágulnak az erek, a pórusok, izzadni kezdünk. Ha viszont hideg van, a vérerek összehúzódnak, mielőtt a test túlságosan lehűlne, minden azt szolgálja, hogy a test ne veszítsen hőmérsékletéből, hanem megtartsa azt. A normál testhőmérséklet megőrzése ugyanis az egész szervezet, de főként két létfontosságú szervünk, a szív és a tüdő megóvásának szempontjából lényeges. A testhőmérséklet csökkenésével az izmok merevebbek lesznek, a vérkeringés, a sejtek közötti kommunikáció és a szervek működése lassul, mondhatnánk, „lefagy” a normálishoz képest. Azt, hogy ez a folyamat hogyan hat az immunrendszerre, jól mutatja a szívmegállás esetén alkalmazott hidegterápia utóhatásainak vizsgálata. Szívmegállást követően, az agykárosodás elkerülése érdekében az orvosok lehűtik a beteg testét 34-32 Celsius fokra. Mivel a testfunkciók lassulnak, így az agyszövet károsodását lehet késleltetni. Viszont azok a betegek, akiknél alkalmazták ezt a lehűtéses terápiás módot, nagyobb valószínűséggel kaptak a későbbiek során tüdőgyulladást, mint azok a betegek, akiknél az újraélesztés során megőrizték a természetes testhőmérsékletet.

Télen gyakori

A szervezet jó ellenálló képességén, folyamatos karbantartásán és egészséges életmódon kívül, az a legfontosabb a megbetegedés szempontjából, hogy a szervezet kapcsolatba kerül-e kórokozókkal. Minden idénynek megvannak a maga jellemző fertőzéstípusai. Ha hideg az idő, jellemzően náthavírusokkal fertőződhetünk meg. Ezek különösen gyakoriak októbertől áprilisig, ugyanis ősszel és télen a vírusok hosszabb ideig fertőzőképesek. Ráadásul több a beteg ember is, akik másoknak adhatják tovább a betegséget. Tovább fokozza a fertőződés esélyét, hogy télen az emberek több időt töltenek együtt, zárt térben, néha egészen szoros közelségben. A közlekedési szokások is úgy változnak ebben az évszakban, hogy többet utazunk közösen, egy légtérbe zsúfolva. Akik jó időben sétálnak, kerékpároznak, a hűvösben inkább a tömegközlekedést veszik igénybe. Sok autós is kerüli a téli vezetést, így ők is inkább buszra, villamosra, metróra szállnak. Van, aki nem is észleli magán a betegség tüneteit, de már fertőzőképes. Szintén a fertőződést segíti elő, hogy fűtési szezonban az épületekben szárazabb a levegő, így az orr és a garat is kiszárad, ami kedvező feltételeket teremt a vírusok megtelepedésének. Hosszabb ideig életképes vírusok, több fertőződési lehetőség, a fertőzésnek kedvezőbb külső és szervezeten belüli körülmények, mind annak kedveznek, hogy megfertőződjünk! Tehát láthatjuk, hogy a meghűlés nem az alacsonyabb hőmérséklettel magyarázható, hanem egyéb közvetett okok segítik elő a megbetegedést. Azonban vírus nélkül nincs fertőzés!

Lehet védekezni

A nátha tünetei ellen ugyan lehet tenni, azonban ésszerűen lehet védekezni a megbetegedés elkerülésének az érdekében. Végső soron az egész életformánk meghatározza, hogy mennyire hatékonyan vehetjük fel a kapcsolatot a hideg beálltával támadó vírusok ellen. A fertőződés veszélye ugyanis valamelyest csökkenthető. A fertőzés pedig nem feltétlenül vezet betegséghez, egy ellenálló szervezet tünetek jelentkezése nélkül is leküzdheti.

Ha fel akarjuk venni a harcot a vírusokkal, legyünk aktívak, tartózkodjunk sokat a friss levegőn, fogyasszunk minél több friss, szezonális gyümölcsöt és zöldséget. Törekedjünk arra, hogy eleget aludjunk, kerüljük az alkoholt és a cigarettát, hogy a szervezet egészséges és ellenálló maradjon. Így jobban tudjuk védeni magunkat a kórokozókkal szemben.

Még rossz időjárás esetén is ajánlatos rendszeresen a szabadban tartózkodni. Célszerű az időjárásnak megfelelően öltözni, de akkor sem kell aggódni, ha kicsit fázik a kezünk vagy a lábunk: amíg a ruha melegen tartja a szervezet központját, nincs veszély.

Segít a náthavírusok távoltartásában a rendszeres kézmosás, a gyakori szellőztetés is. Antibiotikumok nem hatásosak a vírusok ellen, de kedvező hatásúak lehetnek a gyógyteák, az inhalálás és a gőzfürdő. Valamelyest gyorsítható tehát a gyógyulás, de egy nátha „orvossal vagy orvos nélkül”, egyaránt körülbelül egy hétig tart.

Vagyis bár pusztán meleg ruházattal nem lehet megállítani a meghűlést, de az egészséges életmóddal és a fertőző élethelyzetek kerülésével csökkenthetjük a megbetegedés kockázatát.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

A felsőtest remeg, könnyezünk, az élet könnyűnek tűnik: a nevetés elűzi a sötét gondolatokat. De vajon ez valóban befolyásolja az egészségünket, tényleg kimondható, hogy a vidám emberek ritkábban betegszenek meg?


A nevetés kutatása a szó legszorosabb értelmében egy jóízű nevetéssel kezdődött. A hatvanas években az amerikai William Finley Fry szívesen nézte a Stan és Pan sorozat epizódjait, ekkor lett először kíváncsi arra, hogy mi történik a testében nevetés közben. A kísérlet során a pszichiáter nézte azt a jelenetet, amelyben a két komikus egy zongorát tol felfelé a hegyen, közben pedig egy kanülön keresztül rövid időközönként vért vettek tőle, annak elemzéséből következtettek a szervezetében végbemenő reakciókra. A nevetéskutatás, a gelotológia megalapítójának tartott Fry 2014. májusában halt meg. A nevéhez fűződő „Stan és Pan kísérlet” során azt tapasztalták, hogy a nevetés alkalmával megnövekszik a vérben a fehérvérsejtek egyik fajtájának, a természetes ölősejteknek a száma. Ezek igyekeznek elpusztítani azokat a sejteket, amelyeket valamilyen kórokozó, például vírus támadt meg. A tudósok számára már bizonyított tény, hogy a nevetés során sokféle immunsejt válik aktívvá, így még inkább valószínűsíthető, hogy a nevetés valóban véd bizonyos fokig a betegségektől.

A több nem mindig jobb
A köztudatban is az terjedt el, hogy a nevetés védi az immunrendszert, ám vannak olyan szakemberek is -  például a grazi Egyetemi Pszichológiai Intézet munkatársai -, akik szerint mindezt azonban  a kísérletek nem igazolják egyértelműen, kevéssé valószínű, hogy a nevetés során lezajlódó kisebb, átmeneti változások hosszú távra kihatnának az egészségre. Felhívják a figyelmet arra is, hogy az immunsejtek hatékonysága, kölcsönhatása, aktivitása döntőbb, mint a puszta számuk, ráadásul az immunsejtek túlzott reakciója akár (autoimmun) betegséget vagy allergiát is okozhat.

Nevetőgörcs helyett: derűs természet
Azonban az immunrendszer korántsem az egyetlen területe a szervezetnek, amelyre hat a nevetés. A szív gyorsabban ver, a test stresszhormonokat termel, a légzésszám emelkedik, mélyebbeket lélegzünk, így több oxigént veszünk fel. Az amerikai Maryland Egyetem kutatói a nevetés szívre tett hatását vizsgálták, hogy igazolják, védhet-e a szívroham ellen. A vizsgálatba háromszáz embert vontak be, két csoportba: az egyikbe azok kerültek, akiknek már volt szívinfarktusa vagy más szívbetegsége, a másikba pedig az egészségesek. Róluk az derült ki, hogy gyakrabban nevettek a hétköznapi szituációkban, mint a diagnosztizált szívbetegek. A pozitív hatások mögött nemcsak a nevetés, hanem egy lazább, derűsebb életfelfogás, hatékonyabb stresszkezelés is állhat.

Még nem tudjuk, hogy védi-e a szívet a nevetés, az viszont biztos, hogy a stressz megtámadja az erek védőrétegét, amely az erek károsodásához, gyulladásához, végső soron akár szívinfaktushoz is vezethet.

Egy 1991-es kísérlet is igazolta, hogy egy alapvetően nyugodt, kiegyensúlyozott életvitel védelmet nyújt a betegségektől. A kutatók 400 embert kérdeztek ki stresszkezelési technikáikról, végül kapcsolatba hozták őket rhinovírussal, vagyis az egyik „náthavírussal”. Azt tapasztalták, hogy azok, akik görcsösebben kezelték a stresszt, gyakrabban megbetegedtek, míg a stresszt hatékonyabban kezelők immunrendszere hatékonyabban védekezett  a vírusfertőzés ellen is.

Nevesd ki a fájdalmat!
A nevetésnek még egy említésre méltó hatását találták kutatók: nevetés közben egy rövid időre ahhoz hasonló extrém, euforikus, mámoros állapotba kerülünk, mint szex vagy kábítószerhasználat után. Ez a legtöbb, ami a nevetésről elmondható, többet ne tulajdonítsunk neki. Egy norvég kutatás annak is utánajárt, hogy vajon egészségesebbek-e azok az emberek, akik a humorral keresik a kenyerüket, és sajnos, nem így találták.

Mindezek ellenére a nevetésnek, mint terápiának van valamelyes létjogosultsága, még ha csak indirekt módon is. Leginkább a fájdalomkezelésben mutatható ez ki.  Egy amerikai kísérletben frissen operált betegeknek vidám videókat vetítettek, a kontrollcsoportnak komolyabb témájú filmeket - az eredmény szerint azoknak, akik vicces filmeket nézhettek, kevesebb fájdalomcsillapítóra volt szükségük. Ennek egyszerű magyarázata van: az emberek a fájdalmat intenzívebben élik át, ha éppen pszichikailag terheltek, félnek, szoronganak valamitől, vagy éppen a betegségükre figyelnek.  Ennek megfelelően segíthet a figyelmük elterelése. A humor oldja a feszültséget, lehetővé teszi, hogy átmenetileg elfelejtsék a betegek a fájdalmaikat és a félelmeiket. Ezt az elvet használják az ismert orvosbohócok is, mert tudják, hogy a jó kedélynek alapvető hatása van az immunműködésre és ez pl. kritikus állapotú betegek esetében fontos terápiás hatással is bírhat.

Vagyis, még ha szívesen hinnénk is el, akkor sem hat a nevetés egyedüli gyógyszerként. Azonban egy kedélyes, vidámságra hajlamos, stresszel szemben ellenállóbb életforma sokat segíthet. Egy kiadós nevetés ellen sincs senkinek kifogása, Stan és Pan is jöhet, legfeljebb egy alapos izomlázat kockáztatunk vele a hasizmainkban.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.