Egyéni alkatunk, genetikai örökségünk mellett testsúlyunk alakulását elsősorban az életmódunk és az étrendünk határozza meg. Az étrend és a hosszú távú súlygyarapodás összefüggéseit vizsgálva nemrégiben amerikai kutatók meglepő új felfedezéseket tettek.

Három egymástól független vizsgálat során 16 éven keresztül figyelték meg összesen 120 ezer férfi és nő étrendjének és súlyváltozásának alakulását. A közelmúltban lezárult kutatás eredményeit a The American Journal of Clinical Nutritionban publikálták a kutatók. A számos figyelemre méltó új megfigyelés közül fontos tudnivaló például, hogy a vörös húsok és a feldolgozott húskészítmények nagyobb arányú fogyasztása nagy eséllyel vezet súlygyarapodáshoz. Akik viszont többet esznek joghurtot, tenger gyümölcseit, csirkehúst (a bőre nélkül) azok könnyebben tudják tartani az egészséges és ideális testsúlyukat. Különösen érdekes, hogy utóbbi igaz a dió, az olajos magvak fogyasztóira is, pedig ezek a - köztudottan egészséges - élelmiszerek egyben kiemelkedően magas kalóriatartalmúak is, ami eddig elriasztotta a fogyasztásuktól a diétázókat. A kutatás legfontosabb megállapítása, hogy a kalóriák mechanikus számolgatása helyett érdemes jobban figyelni a táplálékok összetevőinek minőségére.

A szemhéj visszatérő, akaratlan izomrángása egyesek számára csak kellemetlen szépséghiba, „ciki”, másoknál viszont már a mindennapi tevékenységet is zavaró jelenség. A probléma váratlanul jelentkezik, és napokig tarthat.

A tik, a tikkelés akaratlan, hirtelen jelentkező, gyors, rövid ideig tartó, ismétlődő mozgás (motoros tik) vagy hangadás (vokális tik): mindig azonos izomban jelentkező, nem ritmikus izomrángás. A szemhéj rángása a leggyakoribb, de a test más – akár egyszerre több - táján előforduló akaratlan izommozgás is ide tartozik. Elsősorban gyermekkori probléma, bár felnőtteknél sem ritka.

A szemhéj tikje főként a túlerőltetés, fáradtság és stressz hatására alakul ki, de genetikai hajlam vagy idegrendszeri sérülés is állhat a hátterében. A feltűnőbb, hangok kiadásával, grimaszolással, karok, váll rángatózásával járó tik komplexebb okokra vezethető vissza. Mind az enyhébb és súlyosabb forma is lehet neurológiai betegség része. A problémával küzdők közt egyes agyterületenek elváltozásait PET, SPECT vizsgálatok igazolták. Ezekben az kórképeket nagy valószínűséggel az agysejtek által termelt anyagok arányának megváltozása  (túlzott dopamin és a csökkent szerotonin). Gyermekkorban a szemrángás egyfajta epilepsziás rohamra is figyelmeztethet, de lehet más, kényszermozgásban is megnyilvánuló – ám ez esetben még több tünettel járó – betegség jele. Fiúknál többször előfordul, mint lányoknál.

Az ún. Tourette szindróma is a tik egyik, összetettebb változata, amikor a motoros és vokális tik együtt jelentkezik. Szerencsére, ez egy igen ritka betegség, melynek nagyon változatos lehet a megjelenése. Az egészen enyhe formáktól (szemkörüli rángások, krákogás együttese), a súlyos klinikai képig (egész arca, sőt akár felsőteste is kiterjedő viharos mozgás, grimaszok, és kényszerszerűen hangadások és gyakran káromkodás) változhat a beteg tünete.

Mi a teendő?

Ha egy kimerültebb időszakban némi szemrángás jelentkezik, pihenéssel, bőséges alvással próbálhatjuk orvosolni. Ha azonban gyakran visszatér, vagy hosszasan elhúzódik, netán más testrészeknél is jelentkezik az izmok akaratlan mozgása, feltétlen menjünk orvoshoz.

Relaxálással, lazító terápiákkal, stresszoldással sokat lehet segíteni a problémán. A nyugalmas környezet, a sportolás is jelentős segítség lehet. Általában gyógyszerre nincs szükség a tik megszüntetéséhez, vagy legalábbis nagymértékű csökkentéséhez, egyes esetekben azonban szorongásoldók, antipszichotikumok alkalmazására is szükség lehet a megfelelő eredmény érdekében.

Koncentrációval meg lehet tanulni a tik tüneteinek tudatos elfojtását, de ez rendszerint nagyon kimerítő, és azért sem ajánlható, mert később fokozódva jelentkezhet az izomrángás.

Érdekességek a tikkel kapcsolatban

A tikhez a világ több táján, számos babona is fűződik. A legegyszerűbb talán az, hogy ha tikkelünk, akkor valaki pletykálkodik rólunk. Kínai, afrikai hiedelmek szerint attól függően, hogy melyik oldali szem az érintett, szerencsét, avagy pechet jelent a tik. Méghozzá nemenként ellentétesen: míg a nőknek a bal, addig a férfiaknak a jobb szem vibrálása jövendöl szerencsét.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Ahogy felnőttek milliói számára nem kezdődhet nap egy jó kávé nélkül, olyan általánossá vált a fiatalok számára ezzel kezdeni a napot, vagy egy szórakozóhelyen ezzel befejezni. Jó tudni azonban, hogy az energiaitalok nem csupán koffeint tartalmaznak, túladagolásuk, különösen alkohollal kombinálva veszélyessé válhat. Összeszedtünk néhány olyan tényt, amelynek az energiaitalok rendszeres fogyasztói nem fognak örülni, mégis tudniuk kell róla.

Szomjúságra nem jó

Ellentmondásnak tűnik, de igaz: az energiaitalok magas koffeintartalmuk miatt szomjoltásra nem alkalmasak, a „túltolásuk” dehidratációhoz, kiszáradáshoz vezet. Ezért a sportolóknak energiaitalok helyett ajánlatosabb vizet inniuk edzés közbeni folyadékpótlásként. Fogyasztása hasonló bajt okozhat a bulizóknak is, ha a hangulatot, pörgést energiaitalokkal akarják megalapozni vagy fenntartani.

Csak egyike a koffeinforrásoknak

Az energiaitalok az élénkítő hatásukat elsősorban a koffeintartalmuknak köszönhetik. Egy kis doboz 70, a nagyobb kiszerelésű kb. 200 milligramm koffeint tartalmaz, ami nem sokkal haladja meg a kávé „erejét”, hiszen egy csésze kávéban 40-150 milligramm koffein található. A táplálkozástudományi szakemberek azt ajánlják, hogy egy egészséges felnőtt ember napi koffeinbevitele lehetőleg ne haladja meg a biztonságosnak tartott 300 mg-ot. Napi egy doboz energiaitallal tehát nincs is gond, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy koffeint más forrásokból is be lehet juttatni a szervezetbe: a kávéféléken kívül a fekete és a zöld tea, a csokoládé, a kóla is jócskán tartalmaz belőle, így könnyen túladagolható.

Kevéssé ismert összetevők

Az energiaitaloknak vannak olyan összetevői, amelyekről az átlagos fogyasztó kevesebbet tud, és hatásmechanizmusa kevésbé ismert a szakemberek előtt, mint a koffeinnek. Ilyen például a Dél-Amerikában honos növény, a guarana, amely nagy mennyiségű koffeinszármazékot tartalmaz, élénkítő hatású. Az összetevők közt szerepel a taurin, amely egy, az emberi szervezetben is előforduló aminosav, az energia felvételben van szerepe, az izmok működést segíti. Mindezt gyógynövénykivonatokkal (például ginsenggel), ásványi anyagokkal és vitaminokkal kombinálják, amelyeknek az emberi szervezetre a koffeinnel együtt tett hatását még nem tárták fel eléggé. Az energialöketet az italokban lévő, nagy mennyiségű cukor biztosítja: dobozonként kb. 50 gramm cukrot tartalmaznak, amit nemcsak a cukorbetegek nem engedhetnek meg maguknak, hanem a fogyókúrázóknak, de még az egészségeseknek is figyelembe kell venniük az általuk bevitt kalóriát.

Rontja a mentális állapotot, hiperaktivitás hátterében is állhat

Ha az aznapi koffeinbevitel meghalad egy bizonyos - egyéni érzékenység szerinti – szintet, megjelenhetnek a mellékhatások. A pulzus szaporább, rendszertelenebb lesz, indokolatlan nyugtalanság, ingerlékenység, belső feszültség alakul ki, álmatlanság, kézremegés, fejfájás, émelygés, hasi görcsök jelentkezhetnek. Hosszabb távon függőséghez vezethet, amely ezeket a tüneteket tartósíthatja.

Felmerült annak gyanúja is, hogy az energiaitalok rendszeres, túlzott fogyasztása hatással van az érintett mentális, pszichés állapotára, viselkedési zavarokat, hangulatingadozásokat okozhat.

 A Preventive Medicine című szakfolyóiratban dr. Azagba, a Waterloo-i Egyetem és a Dalhousie Egyetem szakértőinek kutatásairól számolt be, amely szerint a több energiaitalt fogyasztó középiskolások hajlamosabbak a depresszióra és a marihuána-fogyasztásra, kockázatkereső viselkedésre, mint társaik. Legutóbb pedig egy angol pedagógiai szervezet, a NASUWT felmérése mutatott rá arra, hogy a tanárok összefüggést látnak a hiperaktivitás, a súlyos koncentrációs problémák és a magas koffeintartalmú energiaitalok fogyasztása között is.

Túladagolása akár hirtelen szívhalálhoz is vezethet!

A legnagyobb veszélyt a túlzott koffeinbevitelnek a szív működésére tett hatása jelenti, ugyanis a koffein-túladagolás vérnyomás-emelő, szívritmust befolyásoló hatása pitvarfibrillációhoz, életveszélyes ritmuszavarhoz, sőt, akár hirtelen szívhalálhoz vezethet.

A fiatalokra különösen leselkedő veszélyekre figyelmeztetett az a kardiológuscsoport is, amelyik a Canadian Journal of Cardiology című kanadai szaklapban jelentette meg kutatásai eredményét. Eszerint látszólag egészséges fiatalokban is kiválthat életveszélyes pitvarfibrillációt a túlzott koffeinbevitel, különösen sportolás közben. Volt olyan év, amikor az Egyesült Államokban 5500 koffein-túladagolásos esetet regisztráltak, felerészben tizenéveseket érintve.

A nemzetközi kutatócsoport vezetője, a spanyol dr. Fabian Sanchis-Gomar így foglalta össze a vizsgálatok eredményét: egészséges fiatalok napi egy doboz, 250 ml energiaitalt nyugodtan fogyaszthatnak, de sportteljesítmény fokozására nekik sem ajánlott, szomjoltásra ne használják. Krónikus betegeknek, magas vérnyomással, szívpanaszokkal élőknek tanácsos orvosukkal konzultálniuk. Az energiaitalok alkohollal és egyéb drogokkal történő együttes fogyasztása pedig mindenki számára veszélyes, akár halálos kimenetelű is lehet.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

„Reggelizz, mint egy király”- ajánlja a régi bölcsesség, de akad olyan elmélet is, amely ellentmond ennek, és délig csak gyümölcsök fogyasztását javasolja. Úgy tűnik, a napindító étkezés a helyes táplálkozás egyik kulcsa, nap mint nap újabb tanácsokkal, sőt, kutatási eredményekkel szembesülünk ezzel kapcsolatban.

Mit együnk reggelire? Az egyik intelem szerint a tojás koleszterinbomba, ártalmas, a másik szerint alapvető tápanyagforrás. Van, aki a müzlit ajánlja, más a hagyományos pirítósra esküszik, és az sem mindegy, mi kerüljön rá: tényleg egészségtelen a vaj, a zsír, vagy éppen a margarinnal van baj? A tanácsok nemegyszer egymásnak ellentmondanak még az általános étrenddel kapcsolatban is, hát még akkor, ha súlyfelesleggel küzdő emberrel van szó. Mi jobb, ha kiadósan reggelizünk, vagy ha kihagyjuk? A fehérjében dús vagy a szénhidrátban gazdag reggeli ad-e nagyobb energiát, és mi segíthet hozzá a fogyáshoz? Nézzünk néhány, a témával kapcsolatos kutatást a közelmúltból!

Egyéni adottságok és igények szerint

Egy, az American Journal of Clinical Nutritionban közölt tanulmány a reggelizéssel kapcsolatos érdekességekről számol be. A mintegy 300 résztvevős kutatásban három, véletlenszerűen kialakított csoportban vizsgálták az embereket. Az egyik csoport tagjai minden nap reggeliztek, a másik csoportban egyáltalán nem, míg a harmadik csoportba kerülők megtarthatták a reggelizésre vonatkozó korábbi szokásaikat. Négy hónap múltán megvizsgálták, milyen anyagcsere-, súlyváltozás jellemző az egyes csoportok tagjaira, és arra az eredményre jutottak, hogy e tekintetben nem lehet számottevő különbséget tenni a csoportok között. Egy másik vizsgálat, melyet az University of Bath-on végeztek, szintén hasonló eredményt hozott. Ugyanakkor ezek a kutatások nem vizsgálták, hogy mit reggeliztek, akik ettek, és azt sem, milyen típusú emberekről volt szó. Akadhatnak szép számmal olyanok is, akiknek az életritmusa követeli meg a reggeli kihagyását vagy későbbre halasztását, mert „bagoly típusúak”, kevésbé aktívak reggelente, nincs is étvágyuk korán. Úgy tűnik, a reggeli kérdését is szerencsésebb lazábban, egyénre szabottan kezelni, azt kell megfigyelni, hogy a saját életünkben mi működik a legjobban.

Reggelizzen rágcsák helyett!

Azok, akik fogyni szeretnének, illetve tartósan megőriznék az alakjukat, jobban teszik, ha rendszeresen reggeliznek. Már csak azért is, mert a nap legelső étkezésének kihagyása fokozza a rágcsálás utáni vágyat, napközben szinte automatikusan nyúlni fog egy kis chips, csoki, keksz után... A tavalyi „Reggeli Hete” rendezvénysorozat alkalmából készített amerikai felmérés szerint a reggelit hetente háromszor kihagyó emberek kétszer nagyobb valószínűséggel fogyasztanak el naponta 252 kalóriával többet, ami egy év alatt akár több kiló felszedéséhez is vezethet. A kétezer felnőtt részvételével készült vizsgálatból kiderült, hogy az emberek tíz százaléka egész héten egyáltalán nem eszik reggelit, 37 százalék pedig saját bevallása szerint legalább egy hétköznapon kihagyja a nap első étkezését. A reggelit kihagyók 45 százaléka éhes a délelőtt közepére, 30 százalékuk pedig fáradtságot és energiahiányt is tapasztalt.

Müzli vagy tojás?

A reggeli étkezés megadja a napközbeni tevékenységhez szükséges indító energiát. De nagyon nem mindegy, hogy mit eszünk!

Heather Leidy szintén a American Journal of Clinical Nutritionban tette közzé kutatását, amelyben húsz túlsúlyos fiatal nő egy-egy napján keresztül azt vizsgálta, hogyan hat az elfogyasztott vagy kihagyott reggeli az emberek étvágyára, illetve az esti nassolási szokásaikra. Azonos kalóriaértékű, de eltérő összetételű reggeli elfogyasztása után a résztvevők kérdőívet töltöttek ki. Vérmintákat vettek tőlük a nap folyamán, majd vacsora előtt MRI segítségével vizsgálták agyukban azokat a jeleket, amelyek az étkezést és az étellel való jutalmazással kapcsolatos magatartást szabályozzák. Leidy úgy találta, hogy a magas (35 gramm) fehérjetartalmú reggeli nagyobb telítettségérzetet, jóllakottságot eredményezett, és csökkent az agynak az a tevékenysége, amely az élelemért való sóvárgásért felelős, vagyis a fehérjében dús, például tojásból, túróból, sonkából vagy sovány marhahúsból álló reggeli segíthet a túlevés megakadályozásában. Ezzel szemben, amikor az emberek sok gyorsan felszívódó szénhidrátot tartalmazó, cukros, fehér lisztes gabonapelyheket reggeliznek, sok kalóriát vesznek magukhoz, de hamar ismét éhesek lesznek. Törekedni kell arra, hogy a reggeli lassan felszívódó, alacsony glikémiás indexű ételeket, például teljes kiőrlésű gabonaféléket, zöldségféléket, tejtermékeket, húsokat tartalmazzon. A glikémiás index azt jelöli, hogy az étel mennyire emeli meg a vércukorszintet. A magas érték azt jelenti, hogy az ételt gyorsan megemésztjük, ami miatt erőteljesen ingadozik a vérben a glükóz mennyisége. Az alacsony indexűek viszont fokozatosan emelik meg a cukor és az inzulin szintjét, tartósabb telítettségérzetet okoz. Az egyénre szabott étrend, illetve a reggelizési szokások kialakításakor ezt is érdemes figyelembe venni.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Bárkivel előfordulhat, akármennyire is aktívnak és egészségesnek tudja magát, hogy egyszer csak  azt veszi észre, hogy nehezére esik bekötni a cipőjét, és légszomja támad már egy-két emeletnyi lépcsőzéstől is. Ha rádöbben, hogy fogynia kellene, ennek legkézenfekvőbb módja az aktivitás növelése, a rendszeres mozgás. Egy amerikai orvos saját esetével hívja fel a figyelmet az életmódváltás fontosságára.

Még orvosokkal - akik elméletben mindent tudnak az egészség megőrzésének fontosságáról - is megtörténhet, hogy a mindennapi pörgés közepette elhanyagolják a testüket, és sem az egészséges táplálkozásra, sem a rendszeres mozgásra nem biztosítanak maguknak megfelelő időt. Így járt egy clevelandi ortopéd orvos, Dr. Farrow is, aki egy konferencia szünetében a szállodai lépcsőházban szembesült azzal, hogy mennyire elnehezedett, ő, aki diákkorában jó színvonalon focizott, mára már egy kis mozgástól is fulladni kezd. Mivel sokan járhatnak hasonló cipőben, Dr. Farrow megosztotta tapasztalatait, hogyan sikerült újra egészségessé alakítani az életvitelét, mit ajánl azoknak, akik követnék a példáját.

Újrakezdés, újratervezéssel

Aki korábban sportolt, de már évek óta nem gyakorolta, természetesen nem folytathatja ott, ahol valaha abbahagyta. A volt sportolók jobban ismerik saját testüket, terhelhetőségüket, de ha intenzív és rendszeres mozgásba kezdenek, még nekik is ajánlatos az orvosuk véleményét kikérni, a pillanatnyi egészségi állapotukat felméretni. Alapszabály, hogy nem szabad a szervezetet egyszerre túlterhelni, mert azzal éppen ellenkező hatást érhetünk el: apránként, mindig egy kicsivel többet edzve eredményesebben fejleszthetjük a teljesítőképességünket. A fokozatosság és a következetesség tehát nagyon fontos, ha szeretnénk napjaink részévé tenni a mozgást.

Miért jó futni?

A testedzés bármely formája megfelelő, amihez kedvünk van, és beilleszthető az életvitelünkbe. Farrow a futás mellett döntött, és másoknak is ezt a mozgásformát ajánlja, mivel mindenki saját tempójában, komolyabb felszerelés nélkül, szinte bármikor űzheti. Az egészen rövidtől fokozatosan emelhető a táv, jól megválasztott helyszín esetén különösen egészségessé teszi, hogy friss levegőn, szabadban mozgunk. Ráadásul szinte nincs is hozzá szükség másra, mint egy pár jó futócipőre! Szerencsére kellemetlen következményekkel, balesettel ritkán jár a futás. Három tényező van mindössze, ami mégis sérülést, bajt okozhat: a nem megfelelő futócipő, ha betegen, rossz formában, esetleg valamilyen mozgásszervi betegségben, porckopásban szenvedve erőltetjük a futást, vagy ha fokozatosság, kellő bemelegítés nélkül túlzásba visszük az edzést.

Sok előnye ellenére sokan nem kedvelik a futást, monotonnak, unalmasnak találják. Aki sohasem futott korábban, annak talán hosszabb időt is igénybe vesz, míg megszereti ezt a mozgásformát. Rá kell érezni az ízére, kialakítani a saját tempót, verziót. Van, aki zenét, vagy nyelvleckéket hallgat közben, mások társat keresnek hozzá.

Dr. Farrow, aki a fogyásáért, jobb erőnlétéért kezdett futni, arról számolt be, hogy az első hónapokban nem élvezte a futást, de mire az első eredmények jelentkeztek, egyre inkább megkedvelte a békés kora reggeli vagy késő esti edzéseket. Ma már a - zenehallgatás közbeni - futás tökéletes kikapcsolódást jelent a számára, sikeresen oldja a hivatásával együtt járó stresszt. „Már nem kávéval, hanem futással kezdem a napomat”- számolt be.

Komoly inspiráció lehet az is, hogy mindenki számára elérhető módon egyre több futóversenyt rendeznek, amelyekre készülni újabb értelmet ad az edzéseknek, és komoly sikerélményt nyújthatnak.

Amit nyerhetünk

Akik új, sportosabb életforma mellett döntöttek, és ki is tartottak mellette, csupa előnyös változásról számolhatnak be. A plusz kilók szépen, lassan, de biztosan leolvadtak róluk, a hangulatuk is jobb lett. Ez részben a sikernek, részben közvetlenül a mozgásnak a hatása.  Az edzés frissességet, jó kedélyt biztosít, plusz energiát ad a napi munkához, a szellemi tevékenységekhez. A mozgás segít levezetni a stresszt, sőt, élesíti az elmét is. Aki mozog, fittnek érzi magát, teljesítőképessége, életenergiája fokozódik.

Ráadásul a mozgás egészségesebbé is tesz, több krónikus betegség kialakulása is megelőzhető a segítségével. Kutatók is arra az eredményre jutottak, hogy a rendszeresen mozgók szervezetében jelentősen magasabb számban találhatóak az anyagcsere megfelelő működését biztosító, a szív- és cukorbetegség megelőzését szolgáló metabolitok.

Némi kitartással, türelemmel a futás élethosszig tartó, élvezetes, egészséges szokássá válhat!

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.