A tüsszögéssel, náthás tünetekkel járó megfázást legtöbben a tél természetes velejárójának, csak szokásos bosszúságnak tekintjük. Arra azonban már fel kell figyelnünk, amikor láz, erős fej- és fülfájás jelzi, hogy az orrjáratokból a fertőzés átterjedt a mélyebb arcüregek, sőt, a fülkürt és a középfül felé is. Mi történik ilyenkor ezen az arasznyi területen?

A vírusos légúti fertőzések nyomán kialakuló nátha, orrfolyás, orrdugulás, vagyis orvosi nevén rhinitis, az orrnyálkahártya gyulladása magában is kellemetlen, de nagyon gyakran együtt jár a szem irritációjával, könnyezéssel, kötőhártya gyulladással is, és nemegyszer érinti a garatmandulákat és az alsóbb légutakat is, gyulladást okozva a hörgők területén. A „dáthás” tüneteket, vagyis az orrnyálkahártya duzzanatát és a váladék felszaporodása miatti orrdugulást nemegyszer kínzó fejfájás, láz és heves fülfájás is követi. Ez utóbbi tünetek azt jelzik, hogy az eleinte csupán az orr járatait érintő egyszerű náthából szövődményes gyulladás, bakteriális felülfertőződés alakult ki az orr melléküregeiben, vagyis az arc- és homloküregben illetve a fülkürtben és középfülben.

A hazai halálozási statisztikák élén a szív-érrendszeri betegségek állnak, pedig ezek jó része „rajtunk múlik”, helyes életmóddal, odafigyeléssel megelőzhető lenne. Kardiológusok összefoglalták a legfontosabb kockázati tényezőket, amelyek elkerülésével legalább a felére lehetne csökkenteni a szív-érrendszeri betegségek miatti halálesetek számát.

Megdöbbentő, elgondolkodtató tény, hogy a szív és érrendszeri események, mint pl. a szívinfarktus, és a stroke kialakulásának kockázata jórészt az egyéni életmódon múlik. Ezek a betegségek többnyire 5, megelőzhető kockázati tényező következtében alakulnak ki. Ha ezeket a körülményeket ki tudnánk küszöbölni, jó eséllyel akár évtizedekkel is meghosszabbíthatnánk az életünket! Hogyan lehet ezt elérni? A fejlett világ számos országában kampányokkal és hatósági szabályozásokkal harcolnak a dohányzás visszaszorítása érdekében szorgalmazzák a rendszeres testmozgás „divatba hozását, népszerűsítik az egészségesebb közétkeztetést, az élelmiszeripari termékek összetevőinek jelölésével ismertetik az ételekben rejlő egészségünkre káros anyagok jelenlétét, A szívbarát életmód azonban elsősorban egyéni elhatározáson múlik. Nézzük a legfontosabb kockázati tényezőket és azt, hogy milyen lépéseket tehetünk az ellensúlyozásukra!

Kint a szél, a fagy, a szmog, lakáson belül a fűtés miatti szárazabb levegő megviseli a bőrünket, ráadásul a téli táplálkozásunk is kevésbé biztosítja a bőr szépségéhez, egészségéhez szükséges vitaminokat, mint nyáron. Ha szeretnénk elkerülni az arc és a kéz bőrének túlzott kiszáradását, hámlását, az apró, bosszantó bőrhibákat, akkor a téli hónapokban fokozottabban kell gondoskodnunk bőrünk védelméről.

A bőrünk épségét, egészségét egyrészt az életkori sajátosságok, az egészségi állapotunk, másrészt a környezeti hatások, körülmények és az életmódunk határozza meg. Télen nemcsak a téli sportok híveinek kell óvniuk bőrüket a külső hatásoktól, a fagytól és az UV-sugaraktól, hanem mindenkinek, aki a fagyos időjárási viszonyok közt hosszabban a szabadban tartózkodik.

Bár a köztudatban úgy él, hogy a vastagbél daganata elsősorban az idősebbek betegsége, ez nem így van: az elmúlt húsz évben a colorectalis rák aránya jelentősen emelkedett a 20-49 éves korosztályban is. Kutatók arra számítanak, hogy ez a növekedés várhatóan folytatódni fog az elkövetkező két évtizedben is, és keresik a háttérben álló okokat.



A fiatal felnőttkorban kialakuló vastagbéldaganat növekvő számához az elhízás veszélyesen emelkedő aránya és a kiegyensúlyozatlan étrend is hozzájárulhat. Ha az okokat nem is sikerült még teljesen tisztázni, addig is mindenki tehet azért, hogy megvédje magát egy esetleges bélrák kialakulásától. A következő öt alapvető jó tanácsot érdemes ehhez megfogadni.

Sokunk tapasztalata a fogyókúrákkal: nem működnek. A legdivatosabb, legjobbnak ígérkező étrenddel is csak annyit lehet legfeljebb elérni, hogy leadunk ugyan néhány kilót, de mozgás és életmódváltás nélkül az esetek többségében ezek néhány hónap alatt lassan visszaszivárognak, sőt, akár az elvesztettnél több is ránkrakódhat újra. Néhány olyan tippet gyűjtöttünk össze, amelyek alkalmazása feleslegessé teheti a kampányszerű diétáinkat, helyette fontos elemekkel módosíthatjuk étkezési szokásainkat, tehetjük egészségesebbé életmódunkat.


Először is legyünk tisztában azzal, hogy a testsúlyt nagyban befolyásolja a genetika, így van egy határa annak, milyenné alakíthatjuk a testünket. Azokból, akik már a születésükkor leginkább egy szumó birkózóra emlékeztettek, és gyerekkorukban is mindig volt rajtuk néhány százalék túlsúly, többnyire felnőttként sem válik szupervékony modellalkat.