A rák szó mindenkiben erős érzelmeket vált ki, és a legegészségesebbekben is szorongást kelt. A félelmek egy része abból is adódik, hogy számos tévhit, megalapozatlan, pontatlan információ él a köztudatban a daganatos megbetegedésekről, illetve azok rosszindulatú formájáról, a rákról. De vajon mennyire megalapozottak ezek a vélemények?

Nézzük a leggyakoribb tévhiteket!

Minden nővel előfordul, hogy legszívesebben fel sem kelne "azokon a napokon", még akkor is, ha a menzesz csak a szokásos kellemetlenségekkel jár. A nők mintegy felénél azonban változó erősségű  fájdalmak is kísérik a havi vérzést. Betegség jele, tünete a fájdalmas menstruáció, vagy egyéni balszerencse csupán?

A menstruációs fájdalmak erőssége és jelentkezésük helye is eltérő lehet, és változatosak az egyéb kísérő tünetek is. A kedvetlenség, levertség, fejfájás gyakran azokra is jellemző menstruáció idején, akiknél egyéb tünet, görcs nem kíséri a vérzést.

Bármilyen furcsán hangzik, a farkasember megnevezés nem a rémmesék szörnyalakját jelöli, hanem egy ritka betegséget, amely fokozott szőrnövekedést okoz a benne szenvedőknek. A farkasemberekhez, vérfarkasokhoz kapcsolódó mitikus történetek pedig - ne szépítsük - valószínűleg egyszerűen reklámcéllal születtek. Minden korban akadtak ugyanis, akik e szerencsétlenek tragédiájából jó pénzt hozó szenzációt, üzletet reméltek.

A hypertrichosis, vagyis a vérfarkas szindróma olyan genetikai rendellenesség, mely túlszőrösödéssel jár együtt.

Bár az érintettek gondosan titkolják panaszaikat, az aranyér a leggyakoribb emésztőszervi elváltozások egyike. A becslések szerint a lakosságnak akár 40 százaléka is szenvedhet tőle, az ötven éven felüliek között pedig kétszer olyan gyakran fordul elő. Bár népbetegségnek tekinthetjük, sokan még mindig nem veszik komolyan, a kellemetlen tünetek és a rosszul értelmezett szégyenérzet miatt csak kevesen fordulnak orvoshoz. Összegyűjtöttünk, amit mindenképpen érdemes tudni az aranyérről.

Az aranyérbetegség olyan visszérjellegű értágulat, ami a végbél utolsó szakaszának nyálkahártyája alatt futó illetve a végbélnyílás záróizmát is dúsan behálózó vénás érhálózat elváltozása. Az ún. aranyeres csomók szervezetünkben akkor alakulnak ki, ha ezek az erek a végbél és a végbélnyílás falában kitágulnak, keringésük lelassul, a szállított vér pangani kezd bennük, a kiöblösödések a bélfalból kidomborodnak.  A külső aranyeres csomók kívülről is tapinthatók, láthatók, a belsőket pedig a szakorvosi vizsgálat állapítja meg.

A vese a szervezetünk anyagcseréjében és méregtelenítésében vesz részt: az egyik legfontosabb feladata kiválasztani a vérbe kerülő méreg- és salakanyagokat, hogy aztán a vizelettel együtt kiürülhessenek. Előfordul azonban, hogy „a gépezetbe homok kerül”, vagyis a vizeletben lévő ásványi anyagok az oldatból kicsapódnak, és kristályos szerkezetű anyagként felhalmozódnak a vesében, finom szemcséjű vesehomokot illetve nagyobb, extrém esetben akár golflabda vagy tojás méretű veseköveket képezve. A sajátos rekordot egy indiai férfi tartja, akinek a testéből 2013-ban egy több mint nyolcvandekás, 15 cm átmérőjű követ operáltak ki.

Szervezetünkből a kiválasztott salakanyagok a vizelettel, abban oldva távoznak. Ha valamely összetevő olyan koncentrációban választódik ki, hogy már nem tud oldódni, hanem kicsapódik, akkor jönnek létre a vesekövek. Növekedési ütemük és méretük változó, elsősorban az összetevőktől függ.