Hosszú időn át a testtömeg indexszel (BMI) határozták meg az ideális testtömeget, manapság azonban fontos a megfelelő testösszetétel ellenőrzése is.

Mostanában egyre gyakrabban az egészséges életmóddal, fitnesszel, testépítéssel, dietetikával foglalkozó szakemberek meglepő fotókkal hívják fel a figyelmet a jó alakról, ideális testsúlyról alkotott nézetek megváltozására. A képeken ugyanazokat az embereket látjuk huzamosabb diéta és heti több súlyzós edzés megkezdése előtt és után. Az utána készült képeken sokkal esztétikusabb, sportosabb az alakjuk annak ellenére, hogy a fotókon feltüntetett kilók szerint híztak. A képpárok üzenete egyértelmű: nem a testtömeg az egyetlen mutató, amely meghatározza, hogy egészséges, ideális-e a testalkatunk. Sőt, adott esetben a nagyobb súly jelentheti azt is, hogy az illető izmosabb, és nem azt, hogy több zsírt raktároz a szervezete.

Sok évtizeden át elsősorban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kidolgozott a testtömeg index (Body Mass Index, BMI) határozta meg, hogy egy felnőtt testúlya egészségesnek számít-e. A BMI kiszámítása egyszerű: A kilogrammban megadott testtömeget elosztják a testmagasság méterben mért négyzetével. (kg/m2). A BMI normál értékét 18,5 és 24,9 közé teszik, 18,5 pont alatt soványnak, 25 és 29,9 között pedig túlsúlyosnak számítunk. 30 fölötti értéknél már elhízásról beszélhetünk. A BMI-vel egyszerűen, könnyen megállapítható, hogy ki melyik kategóriába tartozik, hogy valaki túlsúlyos vagy elhízott-e.

Csakhogy a BMI kizárólag a magasságot és a testtömeget veszi figyelembe,nem mutatja meg, hogy kinek milyen a testösszetétele, azaz az izmok és a zsírszövetek aránya a szervezetében. Két ugyanolyan magasságú és súlyú ember közül az egyik lehet csupa izom, kiváló formában, míg a másik magas zsíraránnyal, akár elhízott is.

Vizsgáljuk a test összetételét!

Éppen ezért manapság a BMI mellett a testzsírszázalékot (az illető testtömegének hány százaléka zsír) tekintik mérvadónak inkább, ha arra kíváncsiak, hogy normál testalkatú vagy éppen elhízott valaki. A nehézséget az jelenti, hogy a BMI számítással ellentétben, amit bárki egy pillanat alatt elvégezhet, a testzsírszázalék számítása sokkal bonyolultabb. Nem elég két adat, szükség van többek között a nyak, a derék és a csípő körfogatára, és másképp kell számolni férfiak és nők esetében, fiatalabb és idősebb korban.

A testzsírszázalék számolásánál is pontosabb képet kaphatunk a modern technológiának köszönhetően. Ezek a készülékek a testtömeget, testzsírt, zsigeri (viscerális) zsírt mérik, a vázizom szerkezet százalékot kalkulálják, továbbá a BMI besorolás, valamint a nyugalmi anyagcsere mutató (RMR) kiértékelésére is képesek. Előfordulhat az is, hogy normál BMI mellett állapítja meg a készülék, hogy az illetőnek testzsír többlete van, és belgyógyász, dietetikus szakemberek segítségével kell tennie az egészségmegőrzéséért.

Hogyan őrizhető meg az ideális testtömeg?

Az ideális testtömeg elérése és megtartása odafigyelést és tudatosságot igényel. Az energiamérleg elve szerint, ha az ember annyi energiát fogyaszt, mint amennyit el is használ, akkor a testtömege változatlan marad, bármely irányba történő elmozdulás viszont hízást vagy fogyást eredményez. Pontos “mérleg” a ruhatár is, aminek a darabjairól pontosan tudhatjuk, hogy milyen formában melyikben mennyire érezzük magunkat kényelmesen.

Ha egészségesek vagyunk, ne diétában gondolkodjunk! A diéta elcsépelt szó, az életmódváltás, az egészségtudatos táplálkozás kifejezőbb. Nem egy időszakos kúra követése a cél, hanem egy fenntartható és életszerű életmódé - ideális esetben dietetikus segítségével jól összeállított étrendé -, ami rugalmasan követhető, és nem a lemondásokról szól. Az étrendi változtatás és a fokozatosan növelt edzésadag egymás hatását erősíti, nemcsak testileg, de lelkileg is.

A magas testzsír arány súlyosabb kockázatot jelent a különböző egészségügyi problémák kialakulásában, mint önmagában a magas BMI. A legveszélyesebb a hasi, vagy más néven zsigeri (viscerális) zsír felhalmozódása, ami bizonyítottan növeli a magasvérnyomás-betegség, az emelkedett vércukor- és koleszterinszint, a 2-es típusú diabétesz , és a szívinfarktus kialakulásának kockázatát.

Az izomtömeg és a testzsír egészséges aránya azonban bizonyítottan csökkenti a fenti betegségek kockázatát. Ráadásul az izomtömeg növelése megnöveli a nyugalmi anyagcsere sebességét, ami azt jelenti, hogy az illető több kalóriát éget el már mozgás nélkül, nyugalmi állapotban is. Az életmódváltás tehát ne csak a tudatos táplálkozásból, és a fogyást segítő kardio típusú mozgásokból álljon, szánjunk időt és energiát az izomépítésre is!

A cikk a Budai Egészségközpont dietetikusának, Tarnai Irénnek a közreműködésével készült el.