A Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetségének (CEOSZ) adatai szerint Magyarországon közel 800 ezer diagnosztizált cukorbeteg él, és további 500 ezer azoknak a száma, akik valójában cukorbetegek, de nem tudnak róla vagy még nem vettek részt diabétesz-szűrésen. Ez a szám pedig évről-évre nő: 2027-re a 20-70 év közötti korosztályban már legalább minden tízedik magyar cukorbeteg lesz. A november 14-i Cukorbetegség világnapja (World Diabetes Day) alkalmából háromrészes írást közlünk a cukorbetegséggel élők táplálkozási alapelveiről. Itt olvashatja el a témában megjelent  szöveg első, itt pedig a második részét.

Szénhidrátok

A szénhidrátot tartalmazó élelmiszerek a szervezetben szőlőcukorrá alakulva emelik a vércukorszintet. Az étrendben mindenekelőtt a természetes formában előforduló tejcukor (tej, aludttej, joghurt, kefir) napi 2-4 dl mennyiségben 2-3 részre elosztva fogyasztható. A gyümölcscukor, szőlőcukor és répacukor keverékei (gyümölcsökben, diétás befőttekben, lekvárokban, dzsemekben, „light” gyümölcs) kaphatnak helyet.

A szénhidrátok másik fontosabb előfordulási formája a keményítő. Ez a gabonafélék (búza, árpa, rozs, kukorica), rizs, burgonya, szójabab, száraz borsó, bab, lencse, gesztenye legfőbb alkotóeleme. 20-70 gramm/100gramm mennyiség között tartalmazzák. Valamint minden növény, így a főzelékfélék, zöldségek is tartalmaznak keményítőt 5-15 gramm/100 gramm körül. Tehát minden lisztes áru nagyrészt keményítőt tartalmaz, általuk jutunk a felvett szénhidrátok többségéhez, pl.: tészta vagy kenyér formájában.

A szénhidrát tartalmú táplálékokat a szénhidráttartalom és a vércukoremelő hatás függvényében 3 csoportra oszthatjuk:

• Korlátlanul, szabadon fogyasztható élelmiszerek: szokásos mennyiségben azok a zöldség- és főzelékfélék, amelyeknek 100 grammja kevesebb, mint 5 g szénhidrátot tartalmaznak. Pl.:  zöldpaprika, paradicsom, uborka, retek, fejes saláta, brokkoli, cukkini, kelkáposzta, karfiol, kínai kel, padlizsán, sóska, paraj, spárga, zöldbab. Energiamentes üdítők, sovány húsok, felvágottak, sovány sajtok, kis mennyiségben margarin, étolaj, tojás

• Korlátozott, mért mennyiségben fogyaszthatók: a szénhidráttartalom figyelembevételével, mért mennyiségben. Pl.: rizs, liszt, rozsliszt, kenyérfélék, zsemle, kifli, diabetikus kekszek, száraztészták, gyümölcsök (alma, körte, narancs, meggy, eper, málna, kiwi, ribizli, egres, őszibarack, nektarin, grapefruit, narancs, szeder, egres, ananász) és zöldségfélék (sárgarépa, zöldborsó, kukorica, sütőtök, burgonya, szárazbab, sárgaborsó, lencse, szója), valamint az alacsony zsírtartalmú tej és tejtermékek.

• Kerülendő, tiltott élelmiszerek: fontos, hogy cukrot, cukorral készült készítményeket ne fogyasszon a cukorbeteg. Pl.: cukorral, mézzel készült ételek és italok, dzsemek, cukorkák, csokoládék, sütemények, cukrozott italok, alkoholok, aszalt gyümölcsök. Kerülendők a magas zsírtartalmú élelmiszerek is: zsírdús tej és tejtermékek, zsíros húsrészek, felvágottak. 

2. Rostok

A magas élelmi rost tartalmú élelmiszerek fogyasztásával mérsékeljük a vércukorszintet, a vércukor ingadozásának lehetőségét. Megkötik a bélben a mérgező, rákkeltő anyagokat, védenek a vastagbélrák ellen is, valamint csökkenhet a szív-keringési betegségek kockázata.

A rostok lassítják a zsírok, szénhidrátok felszívódását, vércukor -, oleszterincsökkentő hatásuk van. Különösen javasoltak a teljes kiőrlésű (héjastul őrölt) gabonából készült sütőipari termékek a finomlisztből készültekkel szemben, mivel ezek glikémiás indexe kedvezőbb a magas rosttartalmuknál fogva. Zabkorpa beiktatása előnyös, például kefirben joghurtban elkeverve.

A cukorbetegek számára ehhez hasonlóan kedvező tulajdonságokat egyesítenek mindenekelőtt a zöldségek és a gyümölcsök is. A zöldségféléket akár nyersen, akár főzelékként vagy párolva, grillezve, főételként, levesben, salátaként és köretként egyaránt fogyaszthatják. Átlagosan legalább napi 20-30 dkg-ot feltétlenül ajánlott elfogyasztani.

A burgonyát, rizst és tésztát (tésztánál a durum tészta előnyös választás), köretként célszerű zöldségekkel helyettesíteni, kiegészíteni. Ezeknek a fogyasztása legfeljebb heti egyszer ajánlott fél adagban. A naponkénti gyümölcsfogyasztás – banán, szőlő, szilva kivételével – a zöldségeknél írt mennyiségben ajánlott, de az így elfogyasztott szénhidrátmennyiséget a napi adagok számításánál figyelembe kell venni.

Az élelmi rost 30- 40 g/nap is lehet, mivel hatásuk révén csökkenhet a vércukor-, koleszterinszint, illetve a napi inzulinigény.

3. Zsiradékok 

A cukorbetegek fokozottan hajlamosak az érelmeszesedésre. A szövődmények kialakulásának csökkentése céljából előnyös a zsírszegény étrend, melyet az alábbi csoportosítás alapján érhetjük el.

Nyersanyagválasztás: sovány húsok, halak, sovány felvágottak, csökkentett zsírtartalmú tejtermékek és a növényi eredetű zsiradékok fogyasztásának előnyben részesítése

Ételkészítés során a zsírszegény technológia tudatos választásával. A bő zsiradékban való sütés helyett (rántott hús, fasírt) javasolt a párolás, a sütőben zsiradék nélkül sütés, az alufólia, a sütőzacskó, a római cseréptál használata. A főzés során a magyaros ételkészítés (a bő zsiradékban pirított hagymás alapú ételek) helyett, az aromás párolás friss, szárított fűszernövényekkel ízesítve. Sűrítési módok közül ajánlott a száraz rántás (liszt+víz), kefires, joghurtos, illetve zsírszegény tejjel vagy tejföllel habarás, hintés, a főzelék saját anyagával való sűrítés. Ajánlott a látható zsiradék eltávolítása a nyersanyagról a konyhai előkészítés során, pl.: a tej fölének eltávolítása, a húsok zsírtalanítása vagy a csirkebőr lehúzása.

4. Fehérjék

Az állati és növényi fehérjék fele-fele arányban ajánlottak az étrendben. Az állati eredetű fehérjét tartalmazó élelmiszerek általában rejtett zsírokat is tartalmaznak, ezért mindig az alacsony zsírtartalmúak fogyasztása javasolt. Pl.: baromfi, hal, tengeri hal, kefir, joghurt, sovány sajtok, csökkentett zsírtartalmú tej, félzsíros túró. Napi egy darab tojás ajánlott, az ételkészítéshez felhasznált tojást is beszámítva. 

Fizikai aktivitás

A diéta mellett a cukorbetegség fontos kiegészítő kezelési módja a rendszeres napi fizikai tevékenység, ami csökkentheti a vércukorszintet. Erre a legjobb a napi séta, kb. egy órányi. Ilyenkor a napi szénhidrát mennyiséget emelni kell. Mindenkinek meg kell találnia a számára legkedvezőbb mozgásformát. Gyógytornász szakemberrel javasolt megbeszélni a testmozgást.

A cukorbetegség nem fáj. Ezért hajlamosak általában a cukorbetegek a diétán lazítani, kevésbé betartani, a rendszeres testmozgást elhagyni, amikor tüneteik mérséklődnek. Fontos, hogy az életmódváltást hosszú távon be kell tartani a szövődmények elkerülése érdekében.

A magasabb vércukor (éhomi, étkezés után 1,5 órával mért, illetve magas HbA1c) esetén kérje dietetikus szakember segítségét, aki a tanácsadás során a cukorbetegek számára egyénre szabott táplálkozási tervet készít. 

A cikk a Budai Egészségközpont dietetikus szakorvosainak közreműködésével készült.