Útikalauz anatómiába

Mire jók a probiotikumok?

2020.07.08. 07:31

A reklámokból mindenkinek ismerős a figyelmeztetés: ha valamilyen betegség miatt antibiotikumot kell szednünk, akkor szedjünk mellé probiotikumot is. De mik is azok a probiotikumok, miért van rájuk szükségünk és mikor kell szedünk őket? Csak az antibiotikumok veszélyesek a bélflórára (a mikrobiomra) vagy más ellenségeik is lehetnek?

utikalauz-probiotikum1.jpg

A probiotikumok és a velünk élő baktériumok

A probiotikumok olyan hasznos baktériumok, melyek megfelelő mennyiségben bejuttatva a szervezetbe pozitív hatással vannak az egészségünkre. Nagyon leegyszerűsítve ők a “jó baktériumok”, amelyek nemhogy nem okoznak betegségeket, hanem éppen ellenkezőleg, támogatják a bélben velünk élő mikroorganizmusokat, összefoglaló néven a bél-mikrobiomot. Az egészséges összetételű mikrobiom szükséges az immunrendszer megfelelő működéséhez, a tápanyagok lebontásához, hasznosításához, a megfelelő emésztéshez.

A mikrobiom károsodásakor (stressz, fertőzés, rossz étkezés, gyógyszerek) a megfelelő probiotikumok használata segít a bélflóra (bél-mikrobiom) egyensúlyának fenntartásában és a különböző fertőzések elleni védekezésben is.

A probiotikumok sokféleképpen segítik a szervezetet: egyrészt részt vesznek a vitaminok, a B- vitamincsalád, és a K-vitamin termelésében, de hozzájárulnak ahhoz is, hogy a vitaminokat, ásványi anyagokat, fehérjéket, zsírokat minél hatékonyabban használja fel a szervezetünk. Másrészt segítenek a szénhidrátok lebontásában, de abban is szerepük van, hogy a különböző kórokozók ne tudjanak megtelepedni a bélrendszerben, valamint segítségükkel kevésbé szívódnak fel a bélből a káros anyagok.

Amikor az egyensúly felborul

A hasznos baktériumok megtelepedése a természetes úton való születéssel kezdődik és az anyatejes táplálással folytatódik. Ebben az esetben a bélrendszerében szinte kizárólag hasznos baktériumok vannak. Megfelelő táplálás esetén, mire a gyermek 3 éves lesz a bélflórája már olyan, mint egy egészséges felnőttnek: egyensúlyban van, segíti az immunrendszerét. Azonban erre az egyensúlyban lévő bélflórára és a benne lévő hasznos baktériumokra egyre több veszély leselkedik.

Az egyik ilyen veszély az egészségtelen életmód. A hasznos baktériumok arányát az egészségtelen táplálkozás, a zsírban, szénhidrátban gazdag, de zöldségben, gyümölcsben, vagyis rostban szegény étrend csökkentheti. Ugyanígy árthatnak a különböző fertőzések, betegségek, illetve az ezek kezelésére szedett antibiotikumok és más gyógyszerek (pl. savcsökkentők, non-szteroid gyulladáscsökkentők). Amikor a bél mikrobiom egyensúlya felborul, annak számos tünete lehet: hasmenés, székrekedés, puffadás, hasi fájdalmak, bélgyulladás, fokozott gázképződés és így tovább.

utikalauz-probiotikum2.jpg

Hogyan ártanak az antibiotikumok a bélflórának?

Ha valaki beteg lesz, és az orvosa úgy dönt, akkor antibiotikumot kell szednie. Annak ellenére, hogy ez árthat a bélflórának, ezt a döntést nem szabad felülbírálni, a legfontosabb mindig a betegség legyőzése. Ugyanakkor tény, hogy egy elhúzódó széles spektrumú antibiotikumkúra, esetleg egymást követő gyakori antibiotikumkezelések során nemcsak a kártékony, hanem a hasznos baktériumok is elpusztulnak. Ez ártalmas a bélrendszer mikroflórájára, különböző kellemetlen tünetekhez vezethet: pl. emésztési nehézségekhez, hasmenéshez, puffadáshoz. Ilyenkor van szükség a probiotikumok használatára, amelyeket végig az antibiotikumos kezelés alatt, sőt, azt követően is szedni kell. (Hogy pontosan meddig, abban szintén az orvos utasításai szerint kell eljárnunk.)

De nem csak akkor lehet szükség a probiotikumok használatára, ha betegek vagyunk és antibiotikumot kell szednünk, vagy esetleg valami ennél is komolyabb kezelésre, például kemoterápiára van szükségünk. Akkor is szükség lehet a probiotikumokra, ha valamilyen tartós stressz ér minket, vagy ha hirtelen új közegbe kerülünk, például külföldre utazunk, vagy egy gyerek bekerül egy új óvodai, iskolai közösségbe, ahol új kórokozókkal találkozhat.

Idős korban szintén szükség lehet a szedésére, hiszen ebben a korban általában több krónikus betegséggel küzdünk, ezért gyógyszert szedünk, a bélmozgás lassúbb lesz, az étvágy is csökkenhet. De hasznos lehet a probiotikumok szedése akkor is, ha tartósan egészségtelenül táplálkozunk, kevés zöldséget, gyümölcsöt, sok készételt és szénhidrátot fogyasztunk. Mivel a probiotikumok alapvetően biztonságos készítmények, szedésükkel ártani nem tudunk a szervezetünknek, de fontos tudni, hogy fogyasztásuk ugyan valamelyest ellensúlyozhatja, de teljesen nem pótolhatja az egészséges, változatos étkezést és a megfelelő életmódot.

A cikk a Budai Egészségközpont gasztroenterológus szakorvosainak közreműködésével készült.



Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása