Miért nő valaki olyan magasra, hogy behúzott nyakkal tud csak buszon, villamoson állva utazni, és más pedig miért marad olyan alacsony, hogy szinte csak gyermekméretű ruhák, cipők közül választhat? Mitől függ, hogy mekkorára nő egy gyerek, és befolyásolható-e ez valahogyan?

Az európai férfiak átlagmagassága 178 cm körüli, a magyaroké ettől alig marad el, 176 cm. A nők mintegy 12 cm-rel alacsonyabbak, Magyarországon az átlagmagasságuk 164 cm. Az átlagtól jelentős eltérések lehetségesek mindkét irányba. A valaha élt dokumentáltan legmagasabb ember (Robert Pershing Wadlow 1918-1940) 272 cm magasra nőtt, a ma élők között a 251 cm-es török Sultan Kosent tartják számon a legmagasabbként. Napjainkban legalacsonyabbnak az 54,6 centiméteres nepáli Csandra Bahadur Dangit mérték.

A magasságértékek a lakóhely szerint különbségeket mutatnak, például a holland és a spanyol férfiak átlagmagassága között tíz cm eltérés van. Kimutatható a különbség egy-egy nemzeten belül az egymást követő generációk között is, a fiatalabbak egy-két cm-rel magasabbra nőnek.

A 197 cm felettieket extrém magasnak, a 155 cm alattiakat extrém alacsonynak tartják.

Nézzük a növekedés élettani feltételeit, mi minden befolyásolja, hogy a két szélsőséges érték között milyen testmagasságot ér el valaki!

A növekedés ritmusa

A testmagasság nem egyenletes ütemben nő: a legnagyobb arányú az első életévben, így a gyerek első születésnapjáig a felnőtt magasságának már 40 százalékát, kétéves korára pedig nagyjából a felét eléri. 3-8 éves korban a növekedés lelassul, évente 4-6 cm-t tesz ki, majd a pubertás és kamaszkorban a végtagok megnyúlásával újból látványosan felgyorsul. A 13. életév körül – lányoknál egy-két évvel előbb, fiúknál ugyanennyivel később ­- hirtelen „növekedési lökés” következik be. A felnőttkori testmagasságot többnyire a 18-20 éves korra érik el a fiatalok, utána már nincs számottevő növekedés. Idősödve – különösen csontritkulás esetén – néhány centimétert csökken is a magasság.

A növekedésért felelős hormonok elválasztása még egy-egy életszakaszon belül sem egyforma: az évszakok, sőt, még a napszakok is befolyásolják. Megfigyelték, hogy tavasszal és nyáron, illetve az éjszakai alvás során intenzívebb a növekedés.

A testmagasságnál döntő az öröklődés, de fontos az életmód is

A családi öröklődés legalább kétharmad részben meghatározza a felnőttkori testmagasságot. Nemcsak a szülőktől közvetlenül örökölt testalkat, fizikai tulajdonságok befolyásolják ezt az értéket, hanem a vizsgált személy neme és az is, hogy a melyik embertípushoz, rasszhoz tartozik. Számít a lakóhely is, hogy a trópusokon vagy hideg éghajlati övben lakik-e, tengerparton vagy hegyvidéken, tiszta levegőjű vidéken vagy szmogos városban. Az életmód egyéb tényezői is befolyásolják az elérhető testmagasságot. Így a stresszmentes, nyugodt légkör, az egészséges, kiegyensúlyozott, vitaminokban, teljes értékű fehérjékben, esszenciális zsírsavakban, ásványi anyagokban, pl. kalciumban, káliumban gazdag táplálkozás, valamint a rendszeres testmozgás, az elegendő alvás mind hozzájárulhat ahhoz, hogy valaki elérje azt a testmagasságot, amelynek lehetősége benne rejlik a genetikai örökségében. Hátráltató körülmény lehet azonban a túlzott fizikai megterhelés (a versenysport is), a káros szokások, így a dohányzás, az alkoholizmus és több betegség is, különösen a növekedési hormon hiánya, illetve a pajzsmirigyproblémák.

Milyen magas lesz a gyerek?

A gyermek a fejlődését az ún. a percentilis görbe segítségével a lehet tudják nyomon követni. Ha a gyermek a fejlődése során az egészséges szűréseknél a percentilis alsó, vagy felső határértékén kívül esik, akkor azzal foglalkozni kell, meg kell keresni az okokat.

Vannak helyzetek, amikor szükség van arra, hogy felmérjék a gyerek növekedésének ütemét, megbecsüljék a várható felnőttkori testmagasságot, kizárják az esetleges növekedésbeli elmaradást vagy az ezzel együtt járó egyéb problémák kockázatát. A tapasztalatok szerint ugyanis a növekedési zavar esetén gyakrabban fordul elő szív- és érrendszeri betegség, illetve viselkedési, tanulási zavar. Az elérhető testmagasság becslése legegyszerűbben a gyerek kétéves kori magasságából történhet, mivel nagyjából ekkor a fele magasságot éri el.

Ennél összetettebb módszerrel – szakorvosi vizsgálattal – pontosabb eredményt lehet elérni. Ehhez figyelembe veszik a vizsgált személy nemét, korát, súlyát, saját és szülei magasságát, valamint a kéz csontjainak – indokolt esetben a csípőlapátnak – a röntgenvizsgálatával megállapított ún. csontkorát. A Khamis-Roche módszert is az elérhető egyéni testmagasság becslésére dolgozták ki. Számításokon alapul, röntgenvizsgálatot sem igényel.

 A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.