A folyadékháztartásunk egyensúlyával méltatlanul keveset foglalkozunk, pedig az egészségünk, erőnlétünk megőrzéséhez alapvetően fontos. Baj, ha keveset iszunk, de gondot jelenthet az is, ha túl sokat. Kinek, mennyi az ideális mennyiség, és miből fedezhetjük a szükségletet?

Mire való, miért nélkülözhetetlen a szervezetünk számára a víz? Minden sejtünkben, szövetünkben megtalálható, szervezetünk kétharmada víz. Minden szervünk működésében megvan a szerepe: sem a vérkeringés, sem a tápanyagok bevitele, szállítása, felszívódása, a méreg- és salakanyagok kiválasztása, ürítése nem működne nélküle. Víz kell a bőr rugalmasságának, megfelelő hőmérsékletének megőrzéséhez, a légutak nyálkahártyáinak tisztulásához, a mozgásszerveink megfelelő működéséhez, sejtjeink, szöveteink felépítéséhez is.

Miért kell a folyamatos utánpótlás?

A szervezetünkbe beérkező víz folyamatosan használódik, fogy, ürül: kilégzéskor pára formájában, a bőr pórusain át a verejtékezéssel, a salakanyagokkal, a vizelettel és a széklettel naponta több liternyi víz távozik a szervezetből, így pótolni kell. A folyadékszükséglet mennyisége függ az életkortól, a testtömegtől, a tevékenységtől, aktivitástól, az élethelyzettől, és a külső körülményektől, például a hőmérséklettől és a levegő páratartalmától is.

Átlagosan 30 ml a naponta testtömeg-kilogrammonként ajánlott bevitel, vagyis egy 80 kilós felnőtt embernek napi 2,4 liter folyadékra van szüksége.

Ha túl kevés

A vízhiány tünetei tetőtől talpig, számos formában jelentkezhetnek: a fénytelen haj, a száraz, petyhüdt bőr, a fejfájás, a beesett, karikás szemek, a nyelvszárazság, a fáradékonyság, a gyengeség, az enervált, rossz hangulat, a figyelemzavar, a rossz közérzet, a székrekedés, a húgyúti bajok egyaránt jelezhetik.

Ráadásul a vízhiánnyal együtt jár a szervezet ionháztartásának zavara is, mivel a kiürülő folyadékban, a verejtékben és a vizeletben lévő ásványi anyagok, elektrolitok, például a nátrium-, kálium-, kalcium- és magnéziumsók is pótlásra szorulnak. Ha például erős verejtékezéssel járó tevékenység (pl. hosszútávfutás, melegüzemben végzett munka) mellett nem pótolja a verejtékezéssel elveszített ásványi sókat, szédülés, vérnyomáscsökkenés, izomgörcs jelentkezik, extrém esetben teljesen összeomolhat a szervezet ionháztartása.

Ha túl sok

A vízhiánynál jóval ritkábban fordul elő, de létező jelenség az ún. vízmérgezés is. A túl nagy mennyiségű víz bevitele ugyanis mintegy felhígítja a vért és a testnedveket, felboríthatja a testünk elektrolit- és sóháztartásának egyensúlyát. A sóhiány miatt erős szomjúságérzés, fejfájás, émelygés, szédülés, rosszullét, hányás, szívritmuszavar jelentkezik, a tüdőben víz gyűlik fel, veseelégtelenség léphet fel, ami légzéselégtelenséghez, kómához, akár halálhoz is vezethet. Vízmérgezés előfordulhat akkor, ha (például fogadásból) valaki egyszerre nagyobb mennyiségű vizet iszik meg, óránként másfél liternél több már veszélyesnek számít.

Mi legyen a pohárban, tányérban?

Nemcsak a tiszta csap- és ásványvíz, hanem minden más innivaló (tej, turmixok, teák, zöldség- és gyümölcslevek) fogyasztása segíthet biztosítani a napi két és fél liter folyadék bevitelét. Érdemes lenne újra felfedezni a leveseket, mert nemcsak táplálók és segítik az emésztést, hanem a folyadékbevitelt és az ásványi anyagokat, sókat is biztosítják. A klasszikus reggeli italok kedvelői számára rossz hír, hogy a kávé, a kakaó, a fekete tea kevésbé alkalmas folyadékpótlásra, mert ezek dehidratáló, vízelvonó, vízhajtó hatású koffeint tartalmaznak. Hasonlóképpen nem tanácsos szeszes italokkal biztosítani a folyadékbevitelt, mert az alkohol is dehidráló hatást fejt ki. A kóla a koffeintartalma, a szénsavas üdítők pedig a magas kalóriatartalmuk és a puffasztó hatásuk miatt kevésbé ajánlhatók.

Vannak azonban olyan, magas víztartalmú zöldségek, gyümölcsök, amelyek fogyasztása szintén hozzájárul a szükséges folyadék biztosításához (dinnye, paradicsom, narancs, kivi, ananász, stb.), így nem is olyan teljesíthetetlen a 2,5 liter.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.