A koronavírus-járvány újra felhívja a figyelmet egy mindig is velünk élő betegségre, a tüdőgyulladásra. Bár széles körben elterjedt, tévhit, hogy a tüdőgyulladás a 21. században már egy szinte veszélytelen, az antibiotikumokkal könnyen gyógyítható kór, a járványtól függetlenül is súlyos betegségről van szó, amely a WHO adatai szerint a hetedik leggyakoribb halálok a fejlett világban.

Az utóbbi években alapvetően változtak meg a lázat illető orvosi ajánlások. Mikor kell csillapítani és mikor nem? Mikor válasszuk a gyógyszeres és mikor a fizikai csillapítást? Ajánlott-e még a priznic, a borogatás és a hűtőfürdő?

A koronavírus-járvány miatt egyre több szó esik a lázról, hiszen ez a betegség egyik jellemző tünete. Annak ellenére, hogy a láz gyerekkorunk óta végigkíséri a betegségeinket, a köztudatban meglepően kevés információ terjedt el róla. Ráadásul az utóbbi pár évben meg is változtak a szakmai irányelvek arról, hogy mennyire veszélyes és mikor kell csillapítani. De mit is kell tudni a lázról?

A fejlett országokban a védőoltásoknak köszönhetően számos halálos kórral szemben biztonságban érezhetjük magunkat. Amikor egy eddig ismeretlen vírus – napjainkban az új koronavírus – százezrek életét veszélyezteti, magától adódik a kérdés, vajon mikor sikerül ez ellen is védőoltást kifejleszteni. Az első fontos lépés megtörtént, a Pécsi Tudományegyetem kutatócsoportja bejelentette, hogy sikerült meghatározni a koronavírus teljes genetikai kódját. Innen azonban még hosszú út vezet az ipari mennyiségben gyártható oltóanyagig. Az influenza elleni oltás előállítási folyamatát követve fogjuk bemutatni azokat a fázisokat, amin minden várományos vakcinának sikeresen tovább kell jutni.

Az orvostudomány fejlődésében hatalmas mérföldkőnek számított a mesterséges immunizáció, vagyis a védőoltások felfedezése. Ezeknek köszönhetően mára számos megbetegedés megelőzhetővé és elkerülhetővé vált. Mit érdemes tudnunk a védőoltások hatásmechanizmusáról?