Ezt is rosszul tudod…

Ha száz embert megkérdezünk arról, hány foktól beszélhetünk hőemelkedésről – kilencvenkilencen szinte kapásból rávágják: 37. Pedig, a hőmérő skáláján piros színnel jelölt érték korántsem biztos, hogy kóros!

Nagy általánosságban igaz, hogy az emberi testhőmérséklet 36.3 és 37.4 C fok között abszolút normálisnak mondható.  Ez természetesen a hónaljban mért értéket jelenti, köztudott ugyanis, hogy a szájüregben, vagy végbélben mért hő esetén a normál érték ennél kb. fél fokkal magasabb (ez utóbbi módszert használják pl. kis csecsemők testhőjének megállapítására).

Mi is az a láz?

Különböző behatásokra (leggyakrabban fertőzés kapcsán) a szervezetben felszabaduló ún. mediátor (hírvivő) molekulák mintegy „átállítják” a központi idegrendszer által vezérelt „termosztátunkat” egy magasabb értékre, s a megemelt értékhez testünk is alkalmazkodik: borzongás, libabőr jelentkezik. Eredményes lázcsillapatás esetén a termosztát „visszaállítódik” eredeti értékére, s ennek következtében fokozódik a hőleadás, ereink kitágulnak, izzadni kezdünk.

Mi számít láznak és miért veszélyes a láz?

Hogy ez az ún. normál érték kinél mennyi, az egyénenként változik. Van, akinek a normál testhőmérséklete 37,3 C, míg másnál ez már a láz előszobája, más néven hőemelkedés. 

Forró nyári napokon előfordulhat, hogy a nagy meleg miatt a normál testhőmérsékletünk kissé megemelkedik – ez jellemzőbben kisebb gyermekeknél fordul elő, akiknek még nem olyan fejlett a testhőt szabályozó rendszerük. A belső hő emelkedése azért lehet veszélyes, mert az adott szervezet nem ehhez van szokva, s a megváltozott hőmérséklet terhelheti a keringést, a légzést.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Emlékeznek a Parfüm című filmre? A főhős kifinomult szaglása révén mérföldekről megérzett egy-egy illatot; egyetlen szippantás után képes volt parfümök százait újrakreálni. Köztünk is élnek hasonló kvalitású emberek, mégis, ez a képesség azért ritkaságnak számít. Közismert, hogy az állatokhoz képest kifejezetten rossz az orrunk – vajon tényleg így van ez?

Egy kutya szaglása mintegy ezerszer jobb a mienknél, de azért nekünk sem kell szégyenkeznünk: tudományos kutatások bizonyítják, hogy mintegy 50.000 különböző szagot vagyunk képesek megkülönböztetni és emlékezetünkben megtartani. Sőt bizonyos illatanyagokat, például a gyümölcsök illatát mi emberek jobban érzékeljük!

Az energiaigényünk fedezésére szolgáló anyagok feldolgozása a tápcsatornában megy végbe. A tápcsatorna nem más, mint egy hosszú cső, amely a szájüreggel kezdődik és a végbéllel végződik. Az emésztés rendkívül bonyolult folyamatát most néhány egészen meglepő adattal érzékeltetjük.

A csatorna első állomása maga a szájüreg, ahol a nyálunk által már elkezdődik a tápanyagok bontása. A nyál nemcsak az előemésztésben, hanem a síkosításban is fontos szerepet játszik. Életünk során annyi nyálat termelünk, hogy azzal két úszómedencét is meg lehetne tölteni!

A szakáll a történelem során a legtöbb esetben a rang, a bölcsesség jelképe volt, olyannyira, hogy az ókori Egyiptomban az egyetlen női fáraót is szakállal ábrázolták. Manapság a nyugati típusú társadalmakban jelentése átalakult. A hosszú, dús szakáll, ami régebben az erő és a férfiasság jelképe volt, mára inkább a gondozatlanság érzetét kelti, szerepét mintha a borosta vette volna át, amellyel leginkább a filmvilág szívtiprói hódítanak. De mi is pontosan a szakáll?

Miből is áll ez a változatos megítélés alá eső képződmény, amely a férfiak arcát díszíti? A bőrfelszínen látható szőrszál egy elszarusodott, élettelen képlet. A szőrszál a bőrben található hámszövetből és kötőszövetből álló bonyolult képletben, a szőrtüszőben (follikulus) ül, amely nagyon is élő.

Az emberi bőr mindenütt szőröket növeszt, kivéve az ajkakat, tenyereket és talpakat. A szőrök és a haj növekedését a szervezetben sok tényező befolyásolja, növekedése több fázisú ciklus szerint történik.
A napszakok és évszakok is hatással vannak a haj és egyéb szőrzet növekedésére, bár nem olyan kifejezett mértékben, mint az emlősállatok esetében. Kutya, macska tulajdonosok jól ismert és sok takarítással járó jelenségként tapasztalják kedvenceiknél a szezonális szőrzetváltást. A téli hónapokra a bundás állatok sokkal tömöttebb szőrt növesztenek a hidegre való felkészülésként. Ebben a hosszabb sötétebb nappalok játszanak szerepet, sötétség hatására növekszik az agyban a melatonin termelése, amely fokozza a szőrnövekedést.

A haj és szőrnövekedést számos más hormon is befolyásolja, a pajzsmirigyhormonok, a kortizol, a prolaktin, és nem utolsó sorban az androgének, vagyis a férfi nemi hormonok. Ez utóbbiak serkentik a szőrtüszőket, de a test különböző részein eltérő módon. Leginkább a szakáll területén levő szőrtüszők érzékenyek a serkentő hatásra, kevésbé a hónaljon lévők. Paradox módon, az androgének egyes területeken a hajnövekedést gátolják azoknál, akik genetikailag hajlamosak kopaszodásra. Ezt a jelenséget észlelhetjük az úgynevezett férfias típusú kopaszodásnál.
Az emberi szakáll növekedésében a szezonális ingadozás ellentétes az emlős állatok szőrzetével kapcsolatos megfigyelésekkel. Télen a szakáll alacsonyabb növekedést mutat, mint nyáron, ez azzal magyarázható, hogy a tesztoszteron, azaz a férfi nemi hormon szint nyáron magasabb, mint télen. Legalábbis egy francia férfiaknál végzett kutatás ezt mutatta.

Ez utóbbi jó hír lehet a férfiak többségének. Végre itt a tél, nem kell annyit borotválkozni!

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Közkeletű vélekedés, hogy a szívroham mindig éles fájdalommal jár. De vajon tényleg így van? Több kutatás igazolta azt az érdekes tényt, hogy a két nem tagjai egy akutan lezajló szívroham tüneteit sokszor egészen másképpen képesek megélni: míg a férfiak szinte minden esetben erőteljes feszítő jellegű mellkasi fájdalmat éreznek, erősen verejtékeznek, és szaporán lélegeznek – addig a nők több esetben inkább csak hányingerről és bizonytalan mellkasi panaszról panaszkodnak.