A felsőtest remeg, könnyezünk, az élet könnyűnek tűnik: a nevetés elűzi a sötét gondolatokat. De vajon ez valóban befolyásolja az egészségünket, tényleg kimondható, hogy a vidám emberek ritkábban betegszenek meg?


A nevetés kutatása a szó legszorosabb értelmében egy jóízű nevetéssel kezdődött. A hatvanas években az amerikai William Finley Fry szívesen nézte a Stan és Pan sorozat epizódjait, ekkor lett először kíváncsi arra, hogy mi történik a testében nevetés közben. A kísérlet során a pszichiáter nézte azt a jelenetet, amelyben a két komikus egy zongorát tol felfelé a hegyen, közben pedig egy kanülön keresztül rövid időközönként vért vettek tőle, annak elemzéséből következtettek a szervezetében végbemenő reakciókra. A nevetéskutatás, a gelotológia megalapítójának tartott Fry 2014. májusában halt meg. A nevéhez fűződő „Stan és Pan kísérlet” során azt tapasztalták, hogy a nevetés alkalmával megnövekszik a vérben a fehérvérsejtek egyik fajtájának, a természetes ölősejteknek a száma. Ezek igyekeznek elpusztítani azokat a sejteket, amelyeket valamilyen kórokozó, például vírus támadt meg. A tudósok számára már bizonyított tény, hogy a nevetés során sokféle immunsejt válik aktívvá, így még inkább valószínűsíthető, hogy a nevetés valóban véd bizonyos fokig a betegségektől.

A több nem mindig jobb
A köztudatban is az terjedt el, hogy a nevetés védi az immunrendszert, ám vannak olyan szakemberek is -  például a grazi Egyetemi Pszichológiai Intézet munkatársai -, akik szerint mindezt azonban  a kísérletek nem igazolják egyértelműen, kevéssé valószínű, hogy a nevetés során lezajlódó kisebb, átmeneti változások hosszú távra kihatnának az egészségre. Felhívják a figyelmet arra is, hogy az immunsejtek hatékonysága, kölcsönhatása, aktivitása döntőbb, mint a puszta számuk, ráadásul az immunsejtek túlzott reakciója akár (autoimmun) betegséget vagy allergiát is okozhat.

Nevetőgörcs helyett: derűs természet
Azonban az immunrendszer korántsem az egyetlen területe a szervezetnek, amelyre hat a nevetés. A szív gyorsabban ver, a test stresszhormonokat termel, a légzésszám emelkedik, mélyebbeket lélegzünk, így több oxigént veszünk fel. Az amerikai Maryland Egyetem kutatói a nevetés szívre tett hatását vizsgálták, hogy igazolják, védhet-e a szívroham ellen. A vizsgálatba háromszáz embert vontak be, két csoportba: az egyikbe azok kerültek, akiknek már volt szívinfarktusa vagy más szívbetegsége, a másikba pedig az egészségesek. Róluk az derült ki, hogy gyakrabban nevettek a hétköznapi szituációkban, mint a diagnosztizált szívbetegek. A pozitív hatások mögött nemcsak a nevetés, hanem egy lazább, derűsebb életfelfogás, hatékonyabb stresszkezelés is állhat.

Még nem tudjuk, hogy védi-e a szívet a nevetés, az viszont biztos, hogy a stressz megtámadja az erek védőrétegét, amely az erek károsodásához, gyulladásához, végső soron akár szívinfaktushoz is vezethet.

Egy 1991-es kísérlet is igazolta, hogy egy alapvetően nyugodt, kiegyensúlyozott életvitel védelmet nyújt a betegségektől. A kutatók 400 embert kérdeztek ki stresszkezelési technikáikról, végül kapcsolatba hozták őket rhinovírussal, vagyis az egyik „náthavírussal”. Azt tapasztalták, hogy azok, akik görcsösebben kezelték a stresszt, gyakrabban megbetegedtek, míg a stresszt hatékonyabban kezelők immunrendszere hatékonyabban védekezett  a vírusfertőzés ellen is.

Nevesd ki a fájdalmat!
A nevetésnek még egy említésre méltó hatását találták kutatók: nevetés közben egy rövid időre ahhoz hasonló extrém, euforikus, mámoros állapotba kerülünk, mint szex vagy kábítószerhasználat után. Ez a legtöbb, ami a nevetésről elmondható, többet ne tulajdonítsunk neki. Egy norvég kutatás annak is utánajárt, hogy vajon egészségesebbek-e azok az emberek, akik a humorral keresik a kenyerüket, és sajnos, nem így találták.

Mindezek ellenére a nevetésnek, mint terápiának van valamelyes létjogosultsága, még ha csak indirekt módon is. Leginkább a fájdalomkezelésben mutatható ez ki.  Egy amerikai kísérletben frissen operált betegeknek vidám videókat vetítettek, a kontrollcsoportnak komolyabb témájú filmeket - az eredmény szerint azoknak, akik vicces filmeket nézhettek, kevesebb fájdalomcsillapítóra volt szükségük. Ennek egyszerű magyarázata van: az emberek a fájdalmat intenzívebben élik át, ha éppen pszichikailag terheltek, félnek, szoronganak valamitől, vagy éppen a betegségükre figyelnek.  Ennek megfelelően segíthet a figyelmük elterelése. A humor oldja a feszültséget, lehetővé teszi, hogy átmenetileg elfelejtsék a betegek a fájdalmaikat és a félelmeiket. Ezt az elvet használják az ismert orvosbohócok is, mert tudják, hogy a jó kedélynek alapvető hatása van az immunműködésre és ez pl. kritikus állapotú betegek esetében fontos terápiás hatással is bírhat.

Vagyis, még ha szívesen hinnénk is el, akkor sem hat a nevetés egyedüli gyógyszerként. Azonban egy kedélyes, vidámságra hajlamos, stresszel szemben ellenállóbb életforma sokat segíthet. Egy kiadós nevetés ellen sincs senkinek kifogása, Stan és Pan is jöhet, legfeljebb egy alapos izomlázat kockáztatunk vele a hasizmainkban.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Sokaknak okoz bosszúságot egy kellemetlen szépséghiba, a körmein keletkező apró, fehér foltok vagy más elváltozások. A túlzott igénybevételnek, bizonyos vitaminok hiányának, de betegség jelének is tulajdonítják ezeket. Mi az igazság?

Vannak, akik számára a manikűr csak egy gyors körömvágást jelent, mások viszont nagy gondossággal csinosítják, ápolják körmeiket. Mégis, mindkét csoportban megjelenhetnek a körmön fehér foltocskák. Sokan állítják, hogy ennek valamilyen tápanyaghiány az oka. Túl kevés a kalcium, mások, hogy fehérje-, vas- vagy a B-vitamin hiánya okozza a jelenséget. Valójában ezek az anyagok mind fontosak az egészséges köröm szempontjából. Az ép köröm vastag, erős, de bármennyire is meglepő, biológiai szempontból olyan, mint a bőr. Szövete két rétegből áll. Elszarusodott, lapos, pikkely alakú sejtek alkotják felső rétegét, a mélyebb pedig a körömgyökér és az alatta lévő körömcsíra. A körömgyökérnél található a fehéres színű holdacska. Ezen a részen termelik az ún. mátrixsejtek a hámléceket, melyek innen a körömágy irhalécei közé kerülnek, ahogy növekszik a köröm. A körmök külső felszíne sima, az alsó oldalán azonban lécek vannak, melyek redőikkel illeszkedik az irharéteg hasonló kitüremkedéseibe. A lécek tömött irhaszövetből állnak, keverve  vérerekkel és idegekkel átszőtt rugalmas rosttal. A vérerek miatt rózsaszínes színűek a körmök, az idegek pedig a fájdalmas érzékenységükért felelősek.

A foltok okozói

A tipikus kis fehér foltok a körmön leginkább apró sérülések eredményeként jelennek meg. A sérülések érhetik magát a körmöt vagy a körömágyat, az ott frissen növekvő körmöt is, az eredmény hasonló lesz. Ilyen kis sérüléseket sokszor manikűrözés közben okozunk, a körömágy bőrének erőteljes visszatolása, vagy eltávolítása közben. Érdekes, de a fentieket figyelembe véve törvényszerű, hogy a jobb kezesek esetében több fehér foltocska van a jobb kézen, míg a balkezeseknél a bal kézen. Mindig azon, amit az „ügyetlenebb” kezükkel manikűröznek, hisz ott nagyobb a sérülés esélye. Ezek a foltok bár nem esztétikusak, a köröm növekedésével rendszerint minden probléma nélkül eltűnnek, „lenőnek”.

Előfordulhat még erőteljesebb külső behatások nyomán fehér csíkozottság is, illetve hasonló jegyeket okozhatnak komolyabb betegségek, például az Alopecia nevű autoimmun betegség. A  szívbetegség és a keringési zavarok is nyomot hagynak a körmön, ebben az esetben annak rózsaszínes színe gyakran lilásra változik.

Felépítése miatt hatással lehetnek a körmökre a bőrbetegségek, például a pikkelysömör is, illetve – ha nem is fehér foltocskák formájában -  a vas-, a vitamin- és a fehérjehiány is gyengíti őket.

Evéssel a szép körmökért

A körmöt alkotó keratin forrása az a fehérje, amelyhez szervezetünk a táplálkozás során jut. Ezen túlmenően a szervezetnek szüksége van a különféle B-vitaminokra, így például kiemelten a biotinra, hogy erősek legyenek a körmeink. Ezek az anyagok nemcsak a körmöknek, az egész szervezetnek hasznosak, ezért ajánlatos többek között sok paradicsomot, barna rizst és diót fogyasztani.  A kiegyensúlyozott étrendet nem helyettesíti semmi!

Az pedig egyenesen tévhit, hogy a szép körmökért a kalcium felelős! A körömnek mindössze 0,03 százaléka a kalcium, ami főként a felszínén helyezkedik el. Egy kísérlet, melyben a résztvevők egy évig szedtek kalciumot, illetve placebot, szintén azt igazolta, hogy a kalciumnak nincs komoly szerepe a szép körmök kialakulásában. Viszont az ilyen táplálék-kiegészítők növelhetik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának veszélyét, tehát nem árt velük óvatosan bánni, és csak valóban kimutatott kalciumhiány esetén hozzájuk fordulni. Összegzésképpen tehát elmondható, hogy a foltokat a körmökön általában sérülések okozzák, és nem valamilyen vitamin, vagy ásványi anyag hiánya. Ugyanakkor az erős, strapabíró körmök kialakulásához szükséges a kiegyensúlyozott étrend és megfelelő vitaminellátás.

Körömóvó praktikák

A fejlett világban a körmök rossz állapotáért, károsodásáért főleg a túl gyakori kézmosás, a különféle vegyi anyagokkal való érintkezés a felelős. Leggyakrabban a tisztítószerek, a körömlakklemosó, vagy a munkahelyeken használt vegyi anyagok, festékek, mellyel közvetlenül érintkeznek. Genetikai hajlam dönti el, egyedileg mennyire érzékeny valakinek a körme az ilyen külső hatásokra. A körmök töredezése gyakran kivédhető, ha házimunkához gumikesztyűt viselünk, vagy rendszeresen áztatjuk néhány percig körmeinket egy kis tálka olívaolajban. Az olaj és zsíros krém is jó hatással van a köröm és a körömágy állapotára. Használatukkal - feltéve, hogy óvatosan manikűrözünk és közben nem okozunk sérüléseket – elkerülhető a körmök foltosodása.

Fontos tudni, hogy aki szeretné rendbe hozni körmeit, annak türelemre van szüksége, hisz fél évbe is beletelhet, mire a hüvelykujj körme teljesen lenő, cserélődik.

Ha a körmök állapota nem javul annak ellenére, hogy hosszabb ideje kiegyensúlyozott étrenddel, alapos kézápolással és kiázástól, a vegyi anyagoktól való védelemmel is teszünk értük, érdemes orvoshoz fordulni. Kiderülhet, hogy valamilyen betegség áll a probléma hátterében.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Sokan szenvednek a makacsul visszatérő mitesszerektől, pattanásoktól, amelyek különösen kellemetlenek, ha feltűnő helyen, például az arcon, a száj körül jelennek meg. Kevésbé ismert, hogy ilyen bőrhibákat okozhatnak apró élősködők, bőratkák is.

Az emberi test sohasem steril sem kívül, sem belül: parányi élőlények milliárdjai népesítik be mind a bőr felszínét, mind a belső szervek nyálkahártyáit. Nemcsak mikroorganizmusok, baktériumok, gombák, egysejtűek találhatók döbbenetes számban és változatosságban, hanem sokféle magasabb rendű, bár szemmel nem láthatóan parányi élőlény, parazita is.

Miniatűr pókfélék

A pókfélékhez tartoznak a Demodex-atkák, amelyek közül Demodex folliculorum és a Demodex brevis az emberi bőr faggyúmirigyeit használják élettérként.

Bár ritkán gondolunk rá, de bőrgyógyászok tapasztalatai szerint ez a bőratka gyakran áll különböző haj- és bőrproblémák, korpásodó, ritkuló haj illetve makacsul pattanásos arcbőr, sőt, a rosacea hátterében is.

A Demodex brevis nevű bőratka mindössze 0,1-0,4 mm nagyságú. Az arcbőr faggyúmirigyeiben telepszik meg, leginkább a homlok, az orr és a szemöldök környékén, és a mirigyekben lévő fehérjével és faggyúval táplálkozik. Ezek a parányi élősködők irritációt okoznak, a faggyúmirigyek zsírtermelése fokozódik, gyakran elfertőződnek, mitesszerek, makacs pattanások, göbök, helyi gyulladások alakulnak ki, sőt, a visszatérő, krónikus bőrelváltozás, a rosacea hátterrében is állhatnak.

A Demodex folliculorum a haj- és szőrtüszőket kedveli, onnan szerzi táplálékát. Ha megtelepszik, az előbb-utóbb a haj károsodását okozza, a haj fénytelenné válik, hullani, ritkulni kezd, a hajas fejbőrön is gyulladások, pattanások, pikkelyes hámlások alakulnak ki.

A pókfékhez tartozó, nyolclábú atkák meglehetősen szaporák, egy-egy alkalommal tucatnyi petét raknak le, ezek néhány hét alatt teljesen kifejlődnek, maguk is képessé válnak szaporodásra. Az élettartamuk mindössze egy hónap, utána elpusztulnak. Mindez az életciklus a szőrtüszőkben illetve a bőr faggyúmirigyeiben zajlik, ami további irritációt, viszketést, a pórus, a tüsző eltömődését, terjedő fertőzést vált ki. 

A parazita parazitái okozhatnak rosaceát is?

A miniatűr élősködők nemcsak saját jelenlétükkel, váladékukkal, elhalt sejtjeikkel okoznak bajt, hanem azzal is, hogy természetesen maguk sem sterilek: baktériumokat, vírusokat, egysejtűeket hordozhatnak magukon, amelyek a  tüsző belsejébe, illetve a bőr felületén lévő mikroszkopikus sérülésekbe jutva újabb fertőzéseket okozhatnak. Ilyen, a bőratkán megtalálható baktérium a  Bacillus oleronius is, amelyet amerikai bőrgyógyászok a foltosan gyulladt, hólyagos, aknés bőr, a rosacea kialakulásával is összefüggésbe hoztak. (A rosacea multifaktoriális kórkép, melyben szerepe van a genetikai adottságoknak, az emésztési zavaroknak,  környezeti hatásoknak és lelki folyamatoknak  is. Az atkák csak az érintettek kisebb csoportjánál fedezhetők fel kórokként: azoknál lehetnek a háttérben, akiknél a tünetek az éjszakai bőrviszketéssel társulnak.)  Amerikai felmérések szerint az ettől a bőrbetegségtől szenvedő betegek negyven százalékánál kimutatták ezt a baktériumot, és kiderült az is, hogy a rosaceás betegek arcán az átlagosnál jóval több, tízszer annyi Demodex brevis atka található. Megfigyelték azt is, hogy a rosaceás betegek tünetei felerősödnek a bőratkák életfeltételeit javító meleg és magas páratartalmú környezetben.

Fésű, kefe, ágynemű terjesztheti

Ha felmerül az atkafertőzöttség gyanúja, bőrgyógyászhoz kell fordulni, aki mikroszkópos vizsgálattal igazolhatja azt. Kezelése fertőtlenítő, atkaölő szerekkel történik, és mindent meg kell tenni az újrafertőzés és a továbbterjedés megelőzéséért. A kutatók megállapították, hogy a bőratka közvetlen bőrérintkezéssel kevésbé tud terjedni, mert igen lassan mozog, viszont közösen használt ágynemű, fejpárna, fésű, borotva, törölköző, szempillaspirál stb. annál inkább továbbíthatja.

Ezért aztán a fertőzött fejbőrrel vagy arccal érintkező személyes használati tárgyakat, textíliákat ajánlatos magas hőfokon fertőtleníteni, egy darabig legalább naponta cserélni.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Fiataltól idősig, minden korosztályban előforduló panasz a térdfájdalom. Baleseti sérüléstől a megerőltetésen át a kopásig számos oka lehet. A megelőzés és a már kialakult probléma orvoslása mégis hasonló több probléma esetén is.

Fiatalok jellemző térdproblémái

A térdfájdalmak nem csak a túlterhelés, időskori kopás, vagy különféle sérülések eredményeként jelentkezhetnek. Fejlődésben lévő gyerekeknél is igen gyakori a probléma, és többnyire a növekedéssel hozható kapcsolatba. Bár ez kezelést nem igényel, a vizsgálat mégis fontos, ugyanis egyéb ok is állhat a háttérben, például a lúdtalp, vagy a rossz szögben álló, úgynevezett X-, illetve O-láb. Az előbbi problémára gyógyír a betét, az utóbbiak nehezebben kezelhetők. Ha igen jelentős az eltérés az ideális állástól, műtéti korrekció is szükséges lehet.

Vélt vagy valós testi rendellenességek, szépséghibák miatt sokan fordulnak plasztikai sebészhez. Talán a legnépszerűbbek a mellműtétek, köztük is a mellnagyobbítás. Kevesen gondolnak arra, hogy ez komoly fájdalmakkal járó problémát is okozhat.

Túlterhelt gerinc

Szinte mindenki tisztában van azzal, hogy az összes műtét, még az úgynevezett rutin beavatkozások is járnak némi kockázattal. Most nem erről van szó. Bár a cím kicsit sarkít, tény, hogy a nagy és súlyos mellek – legyenek a természettől adottak, vagy plasztikai beavatkozás eredményei -, komoly fájdalmakat, gerincproblémákat okozhatnak. Nem véletlen, még ha kevesebb szó is esik róla, hogy a mellplasztikai beavatkozásoknak jelentős része éppen a mellkisebbítés! Ennek során meg is emelik, feszesítik, esztétikusabb formát adnak neki, és ami egészségügyileg lényeges: a beavatkozás a mellhez kapcsolódó gerinc- és bőrproblémák enyhülését, vagy esetleg teljes megoldását eredményezheti. A jókora mellek súlya ugyanis, a gerinc felső részének folyamatos túlterhelése miatt nehezíti a mozgást, és nyak-, hát-, deréktáji fájdalmat is kiválthat.

A gerinc egymáshoz szorosan kapcsolódó csigolyákból áll, de a természetes görbülete mellett az izomcsoportok harmonikus egyensúlya szükséges az ízületek optimális helyzetéhez, terheléséhez. Mivel a növekedés folyamán a gerincnek és csigolyáinak helyzetét a mozgás során ellentétesen ható izomcsoportok alakítják ki, ha valahol túlterhelés jelentkezik, az a gerinc deformitásához vezethet. A csigolyák nagyobb fokú elmozdulása, a gerinc elhajlása oldalirányban, vagy az S alak egyenesedése, esetleg erősebb görbülete megbontja az egyensúlyt, és erős fájdalmakat, porckopást, porckorongsérvet, meszesedést, idegbecsípődést okozhat.

Sokkhatás és apró gondok

El lehet gondolni, hogy ha a mozgásszervek számára kellemetlen tünetekkel járó túlterhelést jelentenek a természettől adott, fokozatosan megnagyobbodó mellek, netán a szintén fokozatosan kialakuló jelentős túlsúly, milyen nehézségeket okozhat az egyik napról a másikra megjelenő plusz teher. Az első esetekben a test próbál kompenzálni, az izmok hozzáedződnek a feladathoz. A jelentős implantátumok súlya azonban olyan terhelést jelent, mintha egyik napról a másikra hirtelen hatalmas súlyokat kezdenénk cipelni. Ez szinte sokkhatásként éri a mozgásszerveket.

A megnövelt mellméret eredménye a több összefekvő bőrfelület, redő is, ami  kedvez a gombás betegségeknek, bőrproblémáknak.

A komoly egészségügyi gondok mellett a nagymellűek életét olyan hétköznapi apróságok is keserítik, mint például a ruha- és fehérneművásárlás nehézségei. Ami mellben jó, az derékban túlságosan bő. A ruhák és felsők elöl rövidek, felugranak, hisz a kebel „felveszi” az anyagot. Mivel nem általános a hatalmas méret, megfelelő méretű melltartót csak kevés helyen kapni. Ráadásul az sem ártana, ha esztétikus és kényelmes, kellő támaszt nyújtó lenne, de már annak is örülni kell, ha egyáltalán van.

Mozogni, sportolni nagy mellekkel nyilvános helyen kínosan feltűnő, de nehézkes, sőt, kifejezetten fájdalmas is lehet, ezért döntött nemrégiben egy híres teniszezőnő a sportpályafutása érdekében a mellkisebbítés mellett. A sportmelltartó, és a feszes, rugalmas holmik ugyan valamennyit segítenek, de így sem könnyű a gravitációval szembeszállni. Emellett kényelmetlen a biztonsági öv használata, de még az alvás is kihívást jelent mindazok számára, akiknek nagy a melle, és nem háton fekve szeretnék tölteni az éjszakát.

Megfontoltan érdemes

A mellnagyobbításnak azonban vannak vitathatatlan előnyei. Sok nőnek komoly pszichés problémát, gátlásokat okoz, ha nagyon kicsi a melle. Ők az ésszerűen megnövelt kebleikkel szinte egy új életet kapnak, visszanyert egészséges önbizalmukkal egészen másként szemlélik a világot, és másként is viszonyulnak hozzá. A különösen aszimmetrikus, megereszkedett, kitágult bőrű, vagy a terhesség és szoptatás után megváltozott mellnek is esztétikailag előnyére válik az arányos, kisebb implantátum beültetése.

Az orvosok általában a testarányokhoz harmonikusan illeszkedő, természetesnek ható méretváltoztatást javasolják. Ez nem jelent drasztikus többletterhelést, így nem vezet gerinc és mozgásszervi bántalmakhoz.

Egy másik jellemző elvárás a mellnagyobbító műtéttel kapcsolatban, hogy ha már kés alá fekszenek, legyen látványos az eredmény. A látványos fogalma pedig sokak szemében a feltűnően naggyal egyenlő – talán éppen azért, mert a műtéttel növelt keblek egyre általánosabbak, nehezebb kitűnni. Kevésbé foghat mellé, aki az orvosa által még javasolt legnagyobb méretet kéri, és nem ragaszkodik az extrém megoldáshoz.

Jó tudni azt is, hogy az implantátumok súlya azok anyagától függ, azonos térfogat mellett sem azonos, így, különösen a jelentős nagyobbításkor erre is tekintettel kell lenni.

Nagy keblűeknél rendkívül fontos a megfelelő melltartó viselése - hosszabb időre, általános alkalmazásra a sportmelltartó ajánlott.

Lényeges továbbá a gerincet és hátat kímélő életforma, valamint a szintén többletterhelést jelentő elhízás, túlsúly kerülése.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.