Régi szabály, hogy hűvös időben melegen kell öltözni, nehogy megfázzunk. Még maga az elnevezés, a megfázás, meghűlés is erre utal, és nemcsak a magyarban, hanem számos nyelvben, például a németben, spanyolban, hollandban is.

A tudományos kutatások szerint bár van összefüggés, mégsem teljesen egyértelmű a kapcsolat a túl lenge öltözék és a nátha között. Csupán annyi, hogy ha hidegben nem öltözünk fel kellően és fázunk, akkor a szervezetünk másként viselkedik, mint normál állapotban. Az egész test a hideg elleni védekezésre koncentrál, illetve maga is lehűl, így pedig kevésbé tud ellenállni az esetleges fertőzéseknek.

Az átlagos normál testhőmérséklet 36-37 Celsius fok. Az agy hőközpontja erre van ráhangolódva, és igyekszik ezt megtartani. Ha nagy melegben túlságosan felmelegszik a test, a hőközpont utasítására megindul a hőleadás: tágulnak az erek, a pórusok, izzadni kezdünk. Ha viszont hideg van, a vérerek összehúzódnak, mielőtt a test túlságosan lehűlne, minden azt szolgálja, hogy a test ne veszítsen hőmérsékletéből, hanem megtartsa azt. A normál testhőmérséklet megőrzése ugyanis az egész szervezet, de főként két létfontosságú szervünk, a szív és a tüdő megóvásának szempontjából lényeges. A testhőmérséklet csökkenésével az izmok merevebbek lesznek, a vérkeringés, a sejtek közötti kommunikáció és a szervek működése lassul, mondhatnánk, „lefagy” a normálishoz képest. Azt, hogy ez a folyamat hogyan hat az immunrendszerre, jól mutatja a szívmegállás esetén alkalmazott hidegterápia utóhatásainak vizsgálata. Szívmegállást követően, az agykárosodás elkerülése érdekében az orvosok lehűtik a beteg testét 34-32 Celsius fokra. Mivel a testfunkciók lassulnak, így az agyszövet károsodását lehet késleltetni. Viszont azok a betegek, akiknél alkalmazták ezt a lehűtéses terápiás módot, nagyobb valószínűséggel kaptak a későbbiek során tüdőgyulladást, mint azok a betegek, akiknél az újraélesztés során megőrizték a természetes testhőmérsékletet.

Télen gyakori

A szervezet jó ellenálló képességén, folyamatos karbantartásán és egészséges életmódon kívül, az a legfontosabb a megbetegedés szempontjából, hogy a szervezet kapcsolatba kerül-e kórokozókkal. Minden idénynek megvannak a maga jellemző fertőzéstípusai. Ha hideg az idő, jellemzően náthavírusokkal fertőződhetünk meg. Ezek különösen gyakoriak októbertől áprilisig, ugyanis ősszel és télen a vírusok hosszabb ideig fertőzőképesek. Ráadásul több a beteg ember is, akik másoknak adhatják tovább a betegséget. Tovább fokozza a fertőződés esélyét, hogy télen az emberek több időt töltenek együtt, zárt térben, néha egészen szoros közelségben. A közlekedési szokások is úgy változnak ebben az évszakban, hogy többet utazunk közösen, egy légtérbe zsúfolva. Akik jó időben sétálnak, kerékpároznak, a hűvösben inkább a tömegközlekedést veszik igénybe. Sok autós is kerüli a téli vezetést, így ők is inkább buszra, villamosra, metróra szállnak. Van, aki nem is észleli magán a betegség tüneteit, de már fertőzőképes. Szintén a fertőződést segíti elő, hogy fűtési szezonban az épületekben szárazabb a levegő, így az orr és a garat is kiszárad, ami kedvező feltételeket teremt a vírusok megtelepedésének. Hosszabb ideig életképes vírusok, több fertőződési lehetőség, a fertőzésnek kedvezőbb külső és szervezeten belüli körülmények, mind annak kedveznek, hogy megfertőződjünk! Tehát láthatjuk, hogy a meghűlés nem az alacsonyabb hőmérséklettel magyarázható, hanem egyéb közvetett okok segítik elő a megbetegedést. Azonban vírus nélkül nincs fertőzés!

Lehet védekezni

A nátha tünetei ellen ugyan lehet tenni, azonban ésszerűen lehet védekezni a megbetegedés elkerülésének az érdekében. Végső soron az egész életformánk meghatározza, hogy mennyire hatékonyan vehetjük fel a kapcsolatot a hideg beálltával támadó vírusok ellen. A fertőződés veszélye ugyanis valamelyest csökkenthető. A fertőzés pedig nem feltétlenül vezet betegséghez, egy ellenálló szervezet tünetek jelentkezése nélkül is leküzdheti.

Ha fel akarjuk venni a harcot a vírusokkal, legyünk aktívak, tartózkodjunk sokat a friss levegőn, fogyasszunk minél több friss, szezonális gyümölcsöt és zöldséget. Törekedjünk arra, hogy eleget aludjunk, kerüljük az alkoholt és a cigarettát, hogy a szervezet egészséges és ellenálló maradjon. Így jobban tudjuk védeni magunkat a kórokozókkal szemben.

Még rossz időjárás esetén is ajánlatos rendszeresen a szabadban tartózkodni. Célszerű az időjárásnak megfelelően öltözni, de akkor sem kell aggódni, ha kicsit fázik a kezünk vagy a lábunk: amíg a ruha melegen tartja a szervezet központját, nincs veszély.

Segít a náthavírusok távoltartásában a rendszeres kézmosás, a gyakori szellőztetés is. Antibiotikumok nem hatásosak a vírusok ellen, de kedvező hatásúak lehetnek a gyógyteák, az inhalálás és a gőzfürdő. Valamelyest gyorsítható tehát a gyógyulás, de egy nátha „orvossal vagy orvos nélkül”, egyaránt körülbelül egy hétig tart.

Vagyis bár pusztán meleg ruházattal nem lehet megállítani a meghűlést, de az egészséges életmóddal és a fertőző élethelyzetek kerülésével csökkenthetjük a megbetegedés kockázatát.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

A felsőtest remeg, könnyezünk, az élet könnyűnek tűnik: a nevetés elűzi a sötét gondolatokat. De vajon ez valóban befolyásolja az egészségünket, tényleg kimondható, hogy a vidám emberek ritkábban betegszenek meg?


A nevetés kutatása a szó legszorosabb értelmében egy jóízű nevetéssel kezdődött. A hatvanas években az amerikai William Finley Fry szívesen nézte a Stan és Pan sorozat epizódjait, ekkor lett először kíváncsi arra, hogy mi történik a testében nevetés közben. A kísérlet során a pszichiáter nézte azt a jelenetet, amelyben a két komikus egy zongorát tol felfelé a hegyen, közben pedig egy kanülön keresztül rövid időközönként vért vettek tőle, annak elemzéséből következtettek a szervezetében végbemenő reakciókra. A nevetéskutatás, a gelotológia megalapítójának tartott Fry 2014. májusában halt meg. A nevéhez fűződő „Stan és Pan kísérlet” során azt tapasztalták, hogy a nevetés alkalmával megnövekszik a vérben a fehérvérsejtek egyik fajtájának, a természetes ölősejteknek a száma. Ezek igyekeznek elpusztítani azokat a sejteket, amelyeket valamilyen kórokozó, például vírus támadt meg. A tudósok számára már bizonyított tény, hogy a nevetés során sokféle immunsejt válik aktívvá, így még inkább valószínűsíthető, hogy a nevetés valóban véd bizonyos fokig a betegségektől.

A több nem mindig jobb
A köztudatban is az terjedt el, hogy a nevetés védi az immunrendszert, ám vannak olyan szakemberek is -  például a grazi Egyetemi Pszichológiai Intézet munkatársai -, akik szerint mindezt azonban  a kísérletek nem igazolják egyértelműen, kevéssé valószínű, hogy a nevetés során lezajlódó kisebb, átmeneti változások hosszú távra kihatnának az egészségre. Felhívják a figyelmet arra is, hogy az immunsejtek hatékonysága, kölcsönhatása, aktivitása döntőbb, mint a puszta számuk, ráadásul az immunsejtek túlzott reakciója akár (autoimmun) betegséget vagy allergiát is okozhat.

Nevetőgörcs helyett: derűs természet
Azonban az immunrendszer korántsem az egyetlen területe a szervezetnek, amelyre hat a nevetés. A szív gyorsabban ver, a test stresszhormonokat termel, a légzésszám emelkedik, mélyebbeket lélegzünk, így több oxigént veszünk fel. Az amerikai Maryland Egyetem kutatói a nevetés szívre tett hatását vizsgálták, hogy igazolják, védhet-e a szívroham ellen. A vizsgálatba háromszáz embert vontak be, két csoportba: az egyikbe azok kerültek, akiknek már volt szívinfarktusa vagy más szívbetegsége, a másikba pedig az egészségesek. Róluk az derült ki, hogy gyakrabban nevettek a hétköznapi szituációkban, mint a diagnosztizált szívbetegek. A pozitív hatások mögött nemcsak a nevetés, hanem egy lazább, derűsebb életfelfogás, hatékonyabb stresszkezelés is állhat.

Még nem tudjuk, hogy védi-e a szívet a nevetés, az viszont biztos, hogy a stressz megtámadja az erek védőrétegét, amely az erek károsodásához, gyulladásához, végső soron akár szívinfaktushoz is vezethet.

Egy 1991-es kísérlet is igazolta, hogy egy alapvetően nyugodt, kiegyensúlyozott életvitel védelmet nyújt a betegségektől. A kutatók 400 embert kérdeztek ki stresszkezelési technikáikról, végül kapcsolatba hozták őket rhinovírussal, vagyis az egyik „náthavírussal”. Azt tapasztalták, hogy azok, akik görcsösebben kezelték a stresszt, gyakrabban megbetegedtek, míg a stresszt hatékonyabban kezelők immunrendszere hatékonyabban védekezett  a vírusfertőzés ellen is.

Nevesd ki a fájdalmat!
A nevetésnek még egy említésre méltó hatását találták kutatók: nevetés közben egy rövid időre ahhoz hasonló extrém, euforikus, mámoros állapotba kerülünk, mint szex vagy kábítószerhasználat után. Ez a legtöbb, ami a nevetésről elmondható, többet ne tulajdonítsunk neki. Egy norvég kutatás annak is utánajárt, hogy vajon egészségesebbek-e azok az emberek, akik a humorral keresik a kenyerüket, és sajnos, nem így találták.

Mindezek ellenére a nevetésnek, mint terápiának van valamelyes létjogosultsága, még ha csak indirekt módon is. Leginkább a fájdalomkezelésben mutatható ez ki.  Egy amerikai kísérletben frissen operált betegeknek vidám videókat vetítettek, a kontrollcsoportnak komolyabb témájú filmeket - az eredmény szerint azoknak, akik vicces filmeket nézhettek, kevesebb fájdalomcsillapítóra volt szükségük. Ennek egyszerű magyarázata van: az emberek a fájdalmat intenzívebben élik át, ha éppen pszichikailag terheltek, félnek, szoronganak valamitől, vagy éppen a betegségükre figyelnek.  Ennek megfelelően segíthet a figyelmük elterelése. A humor oldja a feszültséget, lehetővé teszi, hogy átmenetileg elfelejtsék a betegek a fájdalmaikat és a félelmeiket. Ezt az elvet használják az ismert orvosbohócok is, mert tudják, hogy a jó kedélynek alapvető hatása van az immunműködésre és ez pl. kritikus állapotú betegek esetében fontos terápiás hatással is bírhat.

Vagyis, még ha szívesen hinnénk is el, akkor sem hat a nevetés egyedüli gyógyszerként. Azonban egy kedélyes, vidámságra hajlamos, stresszel szemben ellenállóbb életforma sokat segíthet. Egy kiadós nevetés ellen sincs senkinek kifogása, Stan és Pan is jöhet, legfeljebb egy alapos izomlázat kockáztatunk vele a hasizmainkban.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Sokaknak okoz bosszúságot egy kellemetlen szépséghiba, a körmein keletkező apró, fehér foltok vagy más elváltozások. A túlzott igénybevételnek, bizonyos vitaminok hiányának, de betegség jelének is tulajdonítják ezeket. Mi az igazság?

Vannak, akik számára a manikűr csak egy gyors körömvágást jelent, mások viszont nagy gondossággal csinosítják, ápolják körmeiket. Mégis, mindkét csoportban megjelenhetnek a körmön fehér foltocskák. Sokan állítják, hogy ennek valamilyen tápanyaghiány az oka. Túl kevés a kalcium, mások, hogy fehérje-, vas- vagy a B-vitamin hiánya okozza a jelenséget. Valójában ezek az anyagok mind fontosak az egészséges köröm szempontjából. Az ép köröm vastag, erős, de bármennyire is meglepő, biológiai szempontból olyan, mint a bőr. Szövete két rétegből áll. Elszarusodott, lapos, pikkely alakú sejtek alkotják felső rétegét, a mélyebb pedig a körömgyökér és az alatta lévő körömcsíra. A körömgyökérnél található a fehéres színű holdacska. Ezen a részen termelik az ún. mátrixsejtek a hámléceket, melyek innen a körömágy irhalécei közé kerülnek, ahogy növekszik a köröm. A körmök külső felszíne sima, az alsó oldalán azonban lécek vannak, melyek redőikkel illeszkedik az irharéteg hasonló kitüremkedéseibe. A lécek tömött irhaszövetből állnak, keverve  vérerekkel és idegekkel átszőtt rugalmas rosttal. A vérerek miatt rózsaszínes színűek a körmök, az idegek pedig a fájdalmas érzékenységükért felelősek.

A foltok okozói

A tipikus kis fehér foltok a körmön leginkább apró sérülések eredményeként jelennek meg. A sérülések érhetik magát a körmöt vagy a körömágyat, az ott frissen növekvő körmöt is, az eredmény hasonló lesz. Ilyen kis sérüléseket sokszor manikűrözés közben okozunk, a körömágy bőrének erőteljes visszatolása, vagy eltávolítása közben. Érdekes, de a fentieket figyelembe véve törvényszerű, hogy a jobb kezesek esetében több fehér foltocska van a jobb kézen, míg a balkezeseknél a bal kézen. Mindig azon, amit az „ügyetlenebb” kezükkel manikűröznek, hisz ott nagyobb a sérülés esélye. Ezek a foltok bár nem esztétikusak, a köröm növekedésével rendszerint minden probléma nélkül eltűnnek, „lenőnek”.

Előfordulhat még erőteljesebb külső behatások nyomán fehér csíkozottság is, illetve hasonló jegyeket okozhatnak komolyabb betegségek, például az Alopecia nevű autoimmun betegség. A  szívbetegség és a keringési zavarok is nyomot hagynak a körmön, ebben az esetben annak rózsaszínes színe gyakran lilásra változik.

Felépítése miatt hatással lehetnek a körmökre a bőrbetegségek, például a pikkelysömör is, illetve – ha nem is fehér foltocskák formájában -  a vas-, a vitamin- és a fehérjehiány is gyengíti őket.

Evéssel a szép körmökért

A körmöt alkotó keratin forrása az a fehérje, amelyhez szervezetünk a táplálkozás során jut. Ezen túlmenően a szervezetnek szüksége van a különféle B-vitaminokra, így például kiemelten a biotinra, hogy erősek legyenek a körmeink. Ezek az anyagok nemcsak a körmöknek, az egész szervezetnek hasznosak, ezért ajánlatos többek között sok paradicsomot, barna rizst és diót fogyasztani.  A kiegyensúlyozott étrendet nem helyettesíti semmi!

Az pedig egyenesen tévhit, hogy a szép körmökért a kalcium felelős! A körömnek mindössze 0,03 százaléka a kalcium, ami főként a felszínén helyezkedik el. Egy kísérlet, melyben a résztvevők egy évig szedtek kalciumot, illetve placebot, szintén azt igazolta, hogy a kalciumnak nincs komoly szerepe a szép körmök kialakulásában. Viszont az ilyen táplálék-kiegészítők növelhetik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának veszélyét, tehát nem árt velük óvatosan bánni, és csak valóban kimutatott kalciumhiány esetén hozzájuk fordulni. Összegzésképpen tehát elmondható, hogy a foltokat a körmökön általában sérülések okozzák, és nem valamilyen vitamin, vagy ásványi anyag hiánya. Ugyanakkor az erős, strapabíró körmök kialakulásához szükséges a kiegyensúlyozott étrend és megfelelő vitaminellátás.

Körömóvó praktikák

A fejlett világban a körmök rossz állapotáért, károsodásáért főleg a túl gyakori kézmosás, a különféle vegyi anyagokkal való érintkezés a felelős. Leggyakrabban a tisztítószerek, a körömlakklemosó, vagy a munkahelyeken használt vegyi anyagok, festékek, mellyel közvetlenül érintkeznek. Genetikai hajlam dönti el, egyedileg mennyire érzékeny valakinek a körme az ilyen külső hatásokra. A körmök töredezése gyakran kivédhető, ha házimunkához gumikesztyűt viselünk, vagy rendszeresen áztatjuk néhány percig körmeinket egy kis tálka olívaolajban. Az olaj és zsíros krém is jó hatással van a köröm és a körömágy állapotára. Használatukkal - feltéve, hogy óvatosan manikűrözünk és közben nem okozunk sérüléseket – elkerülhető a körmök foltosodása.

Fontos tudni, hogy aki szeretné rendbe hozni körmeit, annak türelemre van szüksége, hisz fél évbe is beletelhet, mire a hüvelykujj körme teljesen lenő, cserélődik.

Ha a körmök állapota nem javul annak ellenére, hogy hosszabb ideje kiegyensúlyozott étrenddel, alapos kézápolással és kiázástól, a vegyi anyagoktól való védelemmel is teszünk értük, érdemes orvoshoz fordulni. Kiderülhet, hogy valamilyen betegség áll a probléma hátterében.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Sokan szenvednek a makacsul visszatérő mitesszerektől, pattanásoktól, amelyek különösen kellemetlenek, ha feltűnő helyen, például az arcon, a száj körül jelennek meg. Kevésbé ismert, hogy ilyen bőrhibákat okozhatnak apró élősködők, bőratkák is.

Az emberi test sohasem steril sem kívül, sem belül: parányi élőlények milliárdjai népesítik be mind a bőr felszínét, mind a belső szervek nyálkahártyáit. Nemcsak mikroorganizmusok, baktériumok, gombák, egysejtűek találhatók döbbenetes számban és változatosságban, hanem sokféle magasabb rendű, bár szemmel nem láthatóan parányi élőlény, parazita is.

Miniatűr pókfélék

A pókfélékhez tartoznak a Demodex-atkák, amelyek közül Demodex folliculorum és a Demodex brevis az emberi bőr faggyúmirigyeit használják élettérként.

Bár ritkán gondolunk rá, de bőrgyógyászok tapasztalatai szerint ez a bőratka gyakran áll különböző haj- és bőrproblémák, korpásodó, ritkuló haj illetve makacsul pattanásos arcbőr, sőt, a rosacea hátterében is.

A Demodex brevis nevű bőratka mindössze 0,1-0,4 mm nagyságú. Az arcbőr faggyúmirigyeiben telepszik meg, leginkább a homlok, az orr és a szemöldök környékén, és a mirigyekben lévő fehérjével és faggyúval táplálkozik. Ezek a parányi élősködők irritációt okoznak, a faggyúmirigyek zsírtermelése fokozódik, gyakran elfertőződnek, mitesszerek, makacs pattanások, göbök, helyi gyulladások alakulnak ki, sőt, a visszatérő, krónikus bőrelváltozás, a rosacea hátterrében is állhatnak.

A Demodex folliculorum a haj- és szőrtüszőket kedveli, onnan szerzi táplálékát. Ha megtelepszik, az előbb-utóbb a haj károsodását okozza, a haj fénytelenné válik, hullani, ritkulni kezd, a hajas fejbőrön is gyulladások, pattanások, pikkelyes hámlások alakulnak ki.

A pókfékhez tartozó, nyolclábú atkák meglehetősen szaporák, egy-egy alkalommal tucatnyi petét raknak le, ezek néhány hét alatt teljesen kifejlődnek, maguk is képessé válnak szaporodásra. Az élettartamuk mindössze egy hónap, utána elpusztulnak. Mindez az életciklus a szőrtüszőkben illetve a bőr faggyúmirigyeiben zajlik, ami további irritációt, viszketést, a pórus, a tüsző eltömődését, terjedő fertőzést vált ki. 

A parazita parazitái okozhatnak rosaceát is?

A miniatűr élősködők nemcsak saját jelenlétükkel, váladékukkal, elhalt sejtjeikkel okoznak bajt, hanem azzal is, hogy természetesen maguk sem sterilek: baktériumokat, vírusokat, egysejtűeket hordozhatnak magukon, amelyek a  tüsző belsejébe, illetve a bőr felületén lévő mikroszkopikus sérülésekbe jutva újabb fertőzéseket okozhatnak. Ilyen, a bőratkán megtalálható baktérium a  Bacillus oleronius is, amelyet amerikai bőrgyógyászok a foltosan gyulladt, hólyagos, aknés bőr, a rosacea kialakulásával is összefüggésbe hoztak. (A rosacea multifaktoriális kórkép, melyben szerepe van a genetikai adottságoknak, az emésztési zavaroknak,  környezeti hatásoknak és lelki folyamatoknak  is. Az atkák csak az érintettek kisebb csoportjánál fedezhetők fel kórokként: azoknál lehetnek a háttérben, akiknél a tünetek az éjszakai bőrviszketéssel társulnak.)  Amerikai felmérések szerint az ettől a bőrbetegségtől szenvedő betegek negyven százalékánál kimutatták ezt a baktériumot, és kiderült az is, hogy a rosaceás betegek arcán az átlagosnál jóval több, tízszer annyi Demodex brevis atka található. Megfigyelték azt is, hogy a rosaceás betegek tünetei felerősödnek a bőratkák életfeltételeit javító meleg és magas páratartalmú környezetben.

Fésű, kefe, ágynemű terjesztheti

Ha felmerül az atkafertőzöttség gyanúja, bőrgyógyászhoz kell fordulni, aki mikroszkópos vizsgálattal igazolhatja azt. Kezelése fertőtlenítő, atkaölő szerekkel történik, és mindent meg kell tenni az újrafertőzés és a továbbterjedés megelőzéséért. A kutatók megállapították, hogy a bőratka közvetlen bőrérintkezéssel kevésbé tud terjedni, mert igen lassan mozog, viszont közösen használt ágynemű, fejpárna, fésű, borotva, törölköző, szempillaspirál stb. annál inkább továbbíthatja.

Ezért aztán a fertőzött fejbőrrel vagy arccal érintkező személyes használati tárgyakat, textíliákat ajánlatos magas hőfokon fertőtleníteni, egy darabig legalább naponta cserélni.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Fiataltól idősig, minden korosztályban előforduló panasz a térdfájdalom. Baleseti sérüléstől a megerőltetésen át a kopásig számos oka lehet. A megelőzés és a már kialakult probléma orvoslása mégis hasonló több probléma esetén is.

Fiatalok jellemző térdproblémái

A térdfájdalmak nem csak a túlterhelés, időskori kopás, vagy különféle sérülések eredményeként jelentkezhetnek. Fejlődésben lévő gyerekeknél is igen gyakori a probléma, és többnyire a növekedéssel hozható kapcsolatba. Bár ez kezelést nem igényel, a vizsgálat mégis fontos, ugyanis egyéb ok is állhat a háttérben, például a lúdtalp, vagy a rossz szögben álló, úgynevezett X-, illetve O-láb. Az előbbi problémára gyógyír a betét, az utóbbiak nehezebben kezelhetők. Ha igen jelentős az eltérés az ideális állástól, műtéti korrekció is szükséges lehet.