Sokaknak okoz bosszúságot egy kellemetlen szépséghiba, a körmein keletkező apró, fehér foltok vagy más elváltozások. A túlzott igénybevételnek, bizonyos vitaminok hiányának, de betegség jelének is tulajdonítják ezeket. Mi az igazság?

Vannak, akik számára a manikűr csak egy gyors körömvágást jelent, mások viszont nagy gondossággal csinosítják, ápolják körmeiket. Mégis, mindkét csoportban megjelenhetnek a körmön fehér foltocskák. Sokan állítják, hogy ennek valamilyen tápanyaghiány az oka. Túl kevés a kalcium, mások, hogy fehérje-, vas- vagy a B-vitamin hiánya okozza a jelenséget. Valójában ezek az anyagok mind fontosak az egészséges köröm szempontjából. Az ép köröm vastag, erős, de bármennyire is meglepő, biológiai szempontból olyan, mint a bőr. Szövete két rétegből áll. Elszarusodott, lapos, pikkely alakú sejtek alkotják felső rétegét, a mélyebb pedig a körömgyökér és az alatta lévő körömcsíra. A körömgyökérnél található a fehéres színű holdacska. Ezen a részen termelik az ún. mátrixsejtek a hámléceket, melyek innen a körömágy irhalécei közé kerülnek, ahogy növekszik a köröm. A körmök külső felszíne sima, az alsó oldalán azonban lécek vannak, melyek redőikkel illeszkedik az irharéteg hasonló kitüremkedéseibe. A lécek tömött irhaszövetből állnak, keverve  vérerekkel és idegekkel átszőtt rugalmas rosttal. A vérerek miatt rózsaszínes színűek a körmök, az idegek pedig a fájdalmas érzékenységükért felelősek.

A foltok okozói

A tipikus kis fehér foltok a körmön leginkább apró sérülések eredményeként jelennek meg. A sérülések érhetik magát a körmöt vagy a körömágyat, az ott frissen növekvő körmöt is, az eredmény hasonló lesz. Ilyen kis sérüléseket sokszor manikűrözés közben okozunk, a körömágy bőrének erőteljes visszatolása, vagy eltávolítása közben. Érdekes, de a fentieket figyelembe véve törvényszerű, hogy a jobb kezesek esetében több fehér foltocska van a jobb kézen, míg a balkezeseknél a bal kézen. Mindig azon, amit az „ügyetlenebb” kezükkel manikűröznek, hisz ott nagyobb a sérülés esélye. Ezek a foltok bár nem esztétikusak, a köröm növekedésével rendszerint minden probléma nélkül eltűnnek, „lenőnek”.

Előfordulhat még erőteljesebb külső behatások nyomán fehér csíkozottság is, illetve hasonló jegyeket okozhatnak komolyabb betegségek, például az Alopecia nevű autoimmun betegség. A  szívbetegség és a keringési zavarok is nyomot hagynak a körmön, ebben az esetben annak rózsaszínes színe gyakran lilásra változik.

Felépítése miatt hatással lehetnek a körmökre a bőrbetegségek, például a pikkelysömör is, illetve – ha nem is fehér foltocskák formájában -  a vas-, a vitamin- és a fehérjehiány is gyengíti őket.

Evéssel a szép körmökért

A körmöt alkotó keratin forrása az a fehérje, amelyhez szervezetünk a táplálkozás során jut. Ezen túlmenően a szervezetnek szüksége van a különféle B-vitaminokra, így például kiemelten a biotinra, hogy erősek legyenek a körmeink. Ezek az anyagok nemcsak a körmöknek, az egész szervezetnek hasznosak, ezért ajánlatos többek között sok paradicsomot, barna rizst és diót fogyasztani.  A kiegyensúlyozott étrendet nem helyettesíti semmi!

Az pedig egyenesen tévhit, hogy a szép körmökért a kalcium felelős! A körömnek mindössze 0,03 százaléka a kalcium, ami főként a felszínén helyezkedik el. Egy kísérlet, melyben a résztvevők egy évig szedtek kalciumot, illetve placebot, szintén azt igazolta, hogy a kalciumnak nincs komoly szerepe a szép körmök kialakulásában. Viszont az ilyen táplálék-kiegészítők növelhetik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának veszélyét, tehát nem árt velük óvatosan bánni, és csak valóban kimutatott kalciumhiány esetén hozzájuk fordulni. Összegzésképpen tehát elmondható, hogy a foltokat a körmökön általában sérülések okozzák, és nem valamilyen vitamin, vagy ásványi anyag hiánya. Ugyanakkor az erős, strapabíró körmök kialakulásához szükséges a kiegyensúlyozott étrend és megfelelő vitaminellátás.

Körömóvó praktikák

A fejlett világban a körmök rossz állapotáért, károsodásáért főleg a túl gyakori kézmosás, a különféle vegyi anyagokkal való érintkezés a felelős. Leggyakrabban a tisztítószerek, a körömlakklemosó, vagy a munkahelyeken használt vegyi anyagok, festékek, mellyel közvetlenül érintkeznek. Genetikai hajlam dönti el, egyedileg mennyire érzékeny valakinek a körme az ilyen külső hatásokra. A körmök töredezése gyakran kivédhető, ha házimunkához gumikesztyűt viselünk, vagy rendszeresen áztatjuk néhány percig körmeinket egy kis tálka olívaolajban. Az olaj és zsíros krém is jó hatással van a köröm és a körömágy állapotára. Használatukkal - feltéve, hogy óvatosan manikűrözünk és közben nem okozunk sérüléseket – elkerülhető a körmök foltosodása.

Fontos tudni, hogy aki szeretné rendbe hozni körmeit, annak türelemre van szüksége, hisz fél évbe is beletelhet, mire a hüvelykujj körme teljesen lenő, cserélődik.

Ha a körmök állapota nem javul annak ellenére, hogy hosszabb ideje kiegyensúlyozott étrenddel, alapos kézápolással és kiázástól, a vegyi anyagoktól való védelemmel is teszünk értük, érdemes orvoshoz fordulni. Kiderülhet, hogy valamilyen betegség áll a probléma hátterében.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Sokan szenvednek a makacsul visszatérő mitesszerektől, pattanásoktól, amelyek különösen kellemetlenek, ha feltűnő helyen, például az arcon, a száj körül jelennek meg. Kevésbé ismert, hogy ilyen bőrhibákat okozhatnak apró élősködők, bőratkák is.

Az emberi test sohasem steril sem kívül, sem belül: parányi élőlények milliárdjai népesítik be mind a bőr felszínét, mind a belső szervek nyálkahártyáit. Nemcsak mikroorganizmusok, baktériumok, gombák, egysejtűek találhatók döbbenetes számban és változatosságban, hanem sokféle magasabb rendű, bár szemmel nem láthatóan parányi élőlény, parazita is.

Miniatűr pókfélék

A pókfélékhez tartoznak a Demodex-atkák, amelyek közül Demodex folliculorum és a Demodex brevis az emberi bőr faggyúmirigyeit használják élettérként.

Bár ritkán gondolunk rá, de bőrgyógyászok tapasztalatai szerint ez a bőratka gyakran áll különböző haj- és bőrproblémák, korpásodó, ritkuló haj illetve makacsul pattanásos arcbőr, sőt, a rosacea hátterében is.

A Demodex brevis nevű bőratka mindössze 0,1-0,4 mm nagyságú. Az arcbőr faggyúmirigyeiben telepszik meg, leginkább a homlok, az orr és a szemöldök környékén, és a mirigyekben lévő fehérjével és faggyúval táplálkozik. Ezek a parányi élősködők irritációt okoznak, a faggyúmirigyek zsírtermelése fokozódik, gyakran elfertőződnek, mitesszerek, makacs pattanások, göbök, helyi gyulladások alakulnak ki, sőt, a visszatérő, krónikus bőrelváltozás, a rosacea hátterrében is állhatnak.

A Demodex folliculorum a haj- és szőrtüszőket kedveli, onnan szerzi táplálékát. Ha megtelepszik, az előbb-utóbb a haj károsodását okozza, a haj fénytelenné válik, hullani, ritkulni kezd, a hajas fejbőrön is gyulladások, pattanások, pikkelyes hámlások alakulnak ki.

A pókfékhez tartozó, nyolclábú atkák meglehetősen szaporák, egy-egy alkalommal tucatnyi petét raknak le, ezek néhány hét alatt teljesen kifejlődnek, maguk is képessé válnak szaporodásra. Az élettartamuk mindössze egy hónap, utána elpusztulnak. Mindez az életciklus a szőrtüszőkben illetve a bőr faggyúmirigyeiben zajlik, ami további irritációt, viszketést, a pórus, a tüsző eltömődését, terjedő fertőzést vált ki. 

A parazita parazitái okozhatnak rosaceát is?

A miniatűr élősködők nemcsak saját jelenlétükkel, váladékukkal, elhalt sejtjeikkel okoznak bajt, hanem azzal is, hogy természetesen maguk sem sterilek: baktériumokat, vírusokat, egysejtűeket hordozhatnak magukon, amelyek a  tüsző belsejébe, illetve a bőr felületén lévő mikroszkopikus sérülésekbe jutva újabb fertőzéseket okozhatnak. Ilyen, a bőratkán megtalálható baktérium a  Bacillus oleronius is, amelyet amerikai bőrgyógyászok a foltosan gyulladt, hólyagos, aknés bőr, a rosacea kialakulásával is összefüggésbe hoztak. (A rosacea multifaktoriális kórkép, melyben szerepe van a genetikai adottságoknak, az emésztési zavaroknak,  környezeti hatásoknak és lelki folyamatoknak  is. Az atkák csak az érintettek kisebb csoportjánál fedezhetők fel kórokként: azoknál lehetnek a háttérben, akiknél a tünetek az éjszakai bőrviszketéssel társulnak.)  Amerikai felmérések szerint az ettől a bőrbetegségtől szenvedő betegek negyven százalékánál kimutatták ezt a baktériumot, és kiderült az is, hogy a rosaceás betegek arcán az átlagosnál jóval több, tízszer annyi Demodex brevis atka található. Megfigyelték azt is, hogy a rosaceás betegek tünetei felerősödnek a bőratkák életfeltételeit javító meleg és magas páratartalmú környezetben.

Fésű, kefe, ágynemű terjesztheti

Ha felmerül az atkafertőzöttség gyanúja, bőrgyógyászhoz kell fordulni, aki mikroszkópos vizsgálattal igazolhatja azt. Kezelése fertőtlenítő, atkaölő szerekkel történik, és mindent meg kell tenni az újrafertőzés és a továbbterjedés megelőzéséért. A kutatók megállapították, hogy a bőratka közvetlen bőrérintkezéssel kevésbé tud terjedni, mert igen lassan mozog, viszont közösen használt ágynemű, fejpárna, fésű, borotva, törölköző, szempillaspirál stb. annál inkább továbbíthatja.

Ezért aztán a fertőzött fejbőrrel vagy arccal érintkező személyes használati tárgyakat, textíliákat ajánlatos magas hőfokon fertőtleníteni, egy darabig legalább naponta cserélni.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Fiataltól idősig, minden korosztályban előforduló panasz a térdfájdalom. Baleseti sérüléstől a megerőltetésen át a kopásig számos oka lehet. A megelőzés és a már kialakult probléma orvoslása mégis hasonló több probléma esetén is.

Fiatalok jellemző térdproblémái

A térdfájdalmak nem csak a túlterhelés, időskori kopás, vagy különféle sérülések eredményeként jelentkezhetnek. Fejlődésben lévő gyerekeknél is igen gyakori a probléma, és többnyire a növekedéssel hozható kapcsolatba. Bár ez kezelést nem igényel, a vizsgálat mégis fontos, ugyanis egyéb ok is állhat a háttérben, például a lúdtalp, vagy a rossz szögben álló, úgynevezett X-, illetve O-láb. Az előbbi problémára gyógyír a betét, az utóbbiak nehezebben kezelhetők. Ha igen jelentős az eltérés az ideális állástól, műtéti korrekció is szükséges lehet.

Vélt vagy valós testi rendellenességek, szépséghibák miatt sokan fordulnak plasztikai sebészhez. Talán a legnépszerűbbek a mellműtétek, köztük is a mellnagyobbítás. Kevesen gondolnak arra, hogy ez komoly fájdalmakkal járó problémát is okozhat.

Túlterhelt gerinc

Szinte mindenki tisztában van azzal, hogy az összes műtét, még az úgynevezett rutin beavatkozások is járnak némi kockázattal. Most nem erről van szó. Bár a cím kicsit sarkít, tény, hogy a nagy és súlyos mellek – legyenek a természettől adottak, vagy plasztikai beavatkozás eredményei -, komoly fájdalmakat, gerincproblémákat okozhatnak. Nem véletlen, még ha kevesebb szó is esik róla, hogy a mellplasztikai beavatkozásoknak jelentős része éppen a mellkisebbítés! Ennek során meg is emelik, feszesítik, esztétikusabb formát adnak neki, és ami egészségügyileg lényeges: a beavatkozás a mellhez kapcsolódó gerinc- és bőrproblémák enyhülését, vagy esetleg teljes megoldását eredményezheti. A jókora mellek súlya ugyanis, a gerinc felső részének folyamatos túlterhelése miatt nehezíti a mozgást, és nyak-, hát-, deréktáji fájdalmat is kiválthat.

A gerinc egymáshoz szorosan kapcsolódó csigolyákból áll, de a természetes görbülete mellett az izomcsoportok harmonikus egyensúlya szükséges az ízületek optimális helyzetéhez, terheléséhez. Mivel a növekedés folyamán a gerincnek és csigolyáinak helyzetét a mozgás során ellentétesen ható izomcsoportok alakítják ki, ha valahol túlterhelés jelentkezik, az a gerinc deformitásához vezethet. A csigolyák nagyobb fokú elmozdulása, a gerinc elhajlása oldalirányban, vagy az S alak egyenesedése, esetleg erősebb görbülete megbontja az egyensúlyt, és erős fájdalmakat, porckopást, porckorongsérvet, meszesedést, idegbecsípődést okozhat.

Sokkhatás és apró gondok

El lehet gondolni, hogy ha a mozgásszervek számára kellemetlen tünetekkel járó túlterhelést jelentenek a természettől adott, fokozatosan megnagyobbodó mellek, netán a szintén fokozatosan kialakuló jelentős túlsúly, milyen nehézségeket okozhat az egyik napról a másikra megjelenő plusz teher. Az első esetekben a test próbál kompenzálni, az izmok hozzáedződnek a feladathoz. A jelentős implantátumok súlya azonban olyan terhelést jelent, mintha egyik napról a másikra hirtelen hatalmas súlyokat kezdenénk cipelni. Ez szinte sokkhatásként éri a mozgásszerveket.

A megnövelt mellméret eredménye a több összefekvő bőrfelület, redő is, ami  kedvez a gombás betegségeknek, bőrproblémáknak.

A komoly egészségügyi gondok mellett a nagymellűek életét olyan hétköznapi apróságok is keserítik, mint például a ruha- és fehérneművásárlás nehézségei. Ami mellben jó, az derékban túlságosan bő. A ruhák és felsők elöl rövidek, felugranak, hisz a kebel „felveszi” az anyagot. Mivel nem általános a hatalmas méret, megfelelő méretű melltartót csak kevés helyen kapni. Ráadásul az sem ártana, ha esztétikus és kényelmes, kellő támaszt nyújtó lenne, de már annak is örülni kell, ha egyáltalán van.

Mozogni, sportolni nagy mellekkel nyilvános helyen kínosan feltűnő, de nehézkes, sőt, kifejezetten fájdalmas is lehet, ezért döntött nemrégiben egy híres teniszezőnő a sportpályafutása érdekében a mellkisebbítés mellett. A sportmelltartó, és a feszes, rugalmas holmik ugyan valamennyit segítenek, de így sem könnyű a gravitációval szembeszállni. Emellett kényelmetlen a biztonsági öv használata, de még az alvás is kihívást jelent mindazok számára, akiknek nagy a melle, és nem háton fekve szeretnék tölteni az éjszakát.

Megfontoltan érdemes

A mellnagyobbításnak azonban vannak vitathatatlan előnyei. Sok nőnek komoly pszichés problémát, gátlásokat okoz, ha nagyon kicsi a melle. Ők az ésszerűen megnövelt kebleikkel szinte egy új életet kapnak, visszanyert egészséges önbizalmukkal egészen másként szemlélik a világot, és másként is viszonyulnak hozzá. A különösen aszimmetrikus, megereszkedett, kitágult bőrű, vagy a terhesség és szoptatás után megváltozott mellnek is esztétikailag előnyére válik az arányos, kisebb implantátum beültetése.

Az orvosok általában a testarányokhoz harmonikusan illeszkedő, természetesnek ható méretváltoztatást javasolják. Ez nem jelent drasztikus többletterhelést, így nem vezet gerinc és mozgásszervi bántalmakhoz.

Egy másik jellemző elvárás a mellnagyobbító műtéttel kapcsolatban, hogy ha már kés alá fekszenek, legyen látványos az eredmény. A látványos fogalma pedig sokak szemében a feltűnően naggyal egyenlő – talán éppen azért, mert a műtéttel növelt keblek egyre általánosabbak, nehezebb kitűnni. Kevésbé foghat mellé, aki az orvosa által még javasolt legnagyobb méretet kéri, és nem ragaszkodik az extrém megoldáshoz.

Jó tudni azt is, hogy az implantátumok súlya azok anyagától függ, azonos térfogat mellett sem azonos, így, különösen a jelentős nagyobbításkor erre is tekintettel kell lenni.

Nagy keblűeknél rendkívül fontos a megfelelő melltartó viselése - hosszabb időre, általános alkalmazásra a sportmelltartó ajánlott.

Lényeges továbbá a gerincet és hátat kímélő életforma, valamint a szintén többletterhelést jelentő elhízás, túlsúly kerülése.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

A szőrtelenítés divatja napjainkban sosem látott méreteket öltött. Míg úgy 20-30 évvel ezelőtt a férfiak elöl nyitott ingükből kigöndörödő dús mellkas szőrzetükkel hódítottak, ma mindenki, aki „ad magára”, gyantáztat, még csak celebnek vagy Chippendale fiúnak sem kell lenni hozzá. A mellkas, nők esetében a láb, a kar, a hónalj szőrtelenítésének szokását mindkét nemnél a nemi szervek  csupaszsága követte. Mára szinte követelménnyé vált, pedig a vélemények megoszlanak a trend praktikus és egészséges voltáról.

Napjainkban igen gyakori férfiak és nők körében is a teljes szőrtelenítés, ide értve a nemi szervek környékét is. A kopasz, ún. „csempe” szeméremtest talán a legvitatottabb területe a szőrtelenítésnek. Nem ritka, hogy ide tetováltatnak, amihez le kell borotválni a szőrzetet. Sokak szerint izgatóbb, érdekesebb a csupasz nemi szerv, no meg az orális szex is kényelmesebb így. Az ellenzők ezzel szemben úgy gondolják, hogy a szőrzet a szexuális érettség jele, így inkább a pedofil hajlamúakat vonzza a gyermekien sima nemi szerv.

Festve, nyírva, borotválva

A divat nagy úr, kilógni a sorból ciki, de a megszokottól eltérő érdekes, izgalmas, különleges lehet. Pár nemzedékkel ezelőtt az is nagy dolog volt, ha egy-egy hölgy azzal kápráztatta el partnerét, hogy nemcsak a haját, hanem a hónalj- és fanszőrzetét is festette.

A fazonra nyírást, illetve, ahogyan régen hívták a kozmetikában „fazon gyantázást” a bikini divatja kényszerítette ki. Zavaróan, sőt, kínosan hatottak a parányi nadrágocskából kikandikáló szőrszálak. Minél kisebb lett az alsó, annál többet kellett eltüntetni az intim szőrzetből. Akadt, aki rombusz, csík, sőt, szívecske formára alakította. A hónaljnál eleinte még zavartalanul burjánzott a szőr. A lábán, karján is inkább csak az szedette le, akit különösen erős és sötét szálakkal vert a sors, egyébként, ha egyáltalában törődtek vele, inkább csak kiszőkíttették. Először talán a balett-táncosok, modellek, színészek borotvált hónaljára csodálkozhatott rá a nagyközönség. Aztán, mivel a reflektorfényben állók mindig is példát adtak, hamar követőik akadtak, mára pedig a csupasz hónalj követelménnyé vált, akié nem ilyen, azt igénytelennek, ápolatlannak kiáltják ki.

Ellenzők, lázadók

Maradtak ellenzői a látható testrészek szőrtelenítésének is, sőt, volt olyan vélekedés is, hogy a dúsabb szőrzet az erősebb szexualitás jele férfinél, nőnél egyaránt. (A népszerű Mrs. Doubtfire című film egyik jelenetében az idős hölgynek maszkírozott, szoknyát viselő apa szőrös lábszárait tetszéssel nézi a buszsofőr, mondván, ő az ilyen életerős, egészséges, temperamentumos nőket szereti.) Mások a természetesség jegyében hirdetnek ellenállást. Hatalmas botrány kerekedett, amikor Julia Roberts hónaljbozontot villantott a nyaralásakor, sőt, egy premieren is.  A polgárpukkasztó magatartásáról is híres Madonna egy magáról közzétett fotóján szőrös hónalját, az Oscar díjas színésznő, Mo'Nique pedig természetes állapotukban hagyott lábait mutogatta. A sajtó „nagyon ciki”, illetve „kínos” jelzőkkel írt ezekről az esetekről, az internetes hozzászólók meg egyenesen undorítónak, gusztustalannak minősítették, kevesen merték megjegyezni, hogy ez a természetes állapot, míg a szőrtelenítés kellemetlen, sőt, fájdalmas. Ők legfeljebb abban reménykedhetnek, hogy ami ma ciki, holnap menő lehet, a divat fordulhat, lehet, nem is oly sokára  ismét a természetes bozont lesz az elfogadott.

Kellemetlen, egészségtelen, sőt, veszélyes is lehet

Sokan megfogalmazzák, hogy a szőrzetnek funkciója van, védi az érintett testrészt a külső behatásokkal illetve a kórokozókkal szemben, szerepe van a test hőháztartásában, a nedvesség elvezetésében, ez által a gombás betegségek megakadályozásában. Az orvosok ezért többnyire azt javasolják, hogy az intim szőrzet fazonján, hosszán igazítson, akit zavar, de ne távolítsa el teljesen.

A szőrtelenítés ráadásul - akár borotvával, akár gyantával vagy epilálóval végzik a műveletet -, mikrosérülések, hámsérülés, bőrirritáció veszélyével jár. A kitépett, epilált szőrszálak megújuláskor sokszor tévútra mennek, benőnek a bőr alá, kellemetlen, esetleg viszkető kis dudorokat képezve. Nem ritka a szőrtüszők begyulladása sem. A szőrtelenítő krémek is irritálhatják a bőrt, különösen a hónalj és az intim tájék érzékeny területein.

A parányi bőrsérülések további bakteriális, gombás és vírusos fertőzéseknek, gyulladásoknak nyitnak utat, és az érintett bőrfelületek meleg, nedves környezete ideális táptalaja lehet több veszélyes kórokozónak, például a súlyos gyulladásokat okozó Streptococcus, Staphylococcus aureus baktériumoknak, amelyek családjába tartozik az antibiotikumoknak félelmetesen ellenálló mutáns, a meticillinrezisztens S. aureus (MRSA) is. Kutatások folytak arról is, hogy a nemi úton terjedő betegségek kockázatát is növeli a szőrtelenítés divatja, például ezzel a trenddel párhuzamosan ugrásszerűen megnőtt a poxvírus okozta molluscum contagiosum nevű, szexuális úton terjedő bőrbetegség esetszáma. Az ezzel kapcsolatos egészségügyi hírek között egyetlen pozitív változásról lehetett mindössze olvasni: amióta a fiatalok közel 80 százaléka rendszeresen szőrteleníti magát, a lapostetű-fertőzések száma jelentősen csökkentek…

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.