Sokunk tapasztalata a fogyókúrákkal: nem működnek. A legdivatosabb, legjobbnak ígérkező étrenddel is csak annyit lehet legfeljebb elérni, hogy leadunk ugyan néhány kilót, de mozgás és életmódváltás nélkül az esetek többségében ezek néhány hónap alatt lassan visszaszivárognak, sőt, akár az elvesztettnél több is ránkrakódhat újra. Néhány olyan tippet gyűjtöttünk össze, amelyek alkalmazása feleslegessé teheti a kampányszerű diétáinkat, helyette fontos elemekkel módosíthatjuk étkezési szokásainkat, tehetjük egészségesebbé életmódunkat.


Először is legyünk tisztában azzal, hogy a testsúlyt nagyban befolyásolja a genetika, így van egy határa annak, milyenné alakíthatjuk a testünket. Azokból, akik már a születésükkor leginkább egy szumó birkózóra emlékeztettek, és gyerekkorukban is mindig volt rajtuk néhány százalék túlsúly, többnyire felnőttként sem válik szupervékony modellalkat.

Nagy vihart keltett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutató intézetének nemrégiben nyilvánosságra hozott tanulmánya, amely szerint a feldolgozott hústermékek és a vörös húsok fogyasztása növeli a béldaganatok kockázatát. A riasztó magyar rákstatisztikák ismeretében érdemes végiggondolni ilyen szempontból is a téli ünnepkör magyar gasztronómiai hagyományait: mi az, amit bátran ehetünk a hagyományos karácsonyi ételsorokból?



A WHO tanulmánya szerint a vörös húsok és a különféle húskészítmények fogyasztása összefüggésbe hozható a daganatok, különösen a vastag- és végbélrák kialakulásának veszélyével.

A karácsonyi rokonlátogatások, családi ebédek remek alkalmat kínálnak arra, hogy többet megtudjunk egymásról, a felmenőinkről, a közös múltunkról. Ön például fel tudná állítani családi anamnézisét? Mennyire ismeri a nagy- és dédszülei sorsát, vagy akár azt, hogy felnőtt testvére milyen problémákkal küzd? Az ilyen beszélgetések nemcsak a családi összetartozást erősítik, hanem közvetlen hasznot is hozhatnak a saját egészségére nézve is!



Cukorbetegség, szívbetegség, magas vérnyomás, agyvérzés, tüdőbaj, rák, asztma, allergia – ismerjük meg ezekről az oldalaikról is családtagjainkat!

A nemrég, nyolcvanéves korában, rákbetegségben elhunyt Czeizel Endre orvos-genetikus annak idején nagy feltűnést keltett, amikor előadásaiban nyíltan beszélt családjának kórtörténetéről, hogy milyen betegségek fordultak elő, szülei, nagyszülei miben haltak meg. Mivel több rákbeteg is volt a közvetlen felmenői között, ezért magát is a fokozott kockázatúak közé sorolta. A családi anamnézis ismeretében a maga részéről mindent megtett azért, hogy az öröklött hajlam ellenére a saját rizikóját csökkentse. Tudatosan kerülte a kockázatnövelő tényezőket, egészséges életmódot folytatott, nem dohányzott és rendszeresen ellenőriztette egészségi állapotát célzott szűrővizsgálatokon. Ezzel a tudatossággal valószínűleg évtizedekkel hosszabbította meg az életét.

A decemberi ünnepi időszak az örömről és meghittségről szól, azonban sokaknál ellenkező hatást váltanak ki a piros betűs dátumok. Ahogy közeleg a Karácsony sokan feszültté, lehangolttá válnak, felszaporodnak a konfliktusok. Az ünnepek nehézsége abban rejlik, hogy rengeteg érzelmi és egzisztenciális elvárásnak kell megfelelnünk, miközben kulturális nyomás hatására szeretettelinek és önzetlennek kell éreznünk magunkat.

Közhiedelmek szerint a karácsonyi időszakban gyakoribbak a pszichiátriai krízisek, többen kerülnek kórházba depresszióval, szorongásos zavarokkal vagy öngyilkossági késztetéssel. Több tudományos vizsgálat cáfolta ezeket a feltételezéseket, sőt a lakossági felmérések szerint az ünnepek védőfaktorként szolgálnak azoknak, akiknél a lelki egyensúlyból való kibillenés veszélye fennáll. Mindazonáltal kimutatható, hogy az emberek többsége számottevő stresszt él meg az ünnepi időszakban, gyakorta lehangoltabb az év többi időszakához képest.

Ez az időszak általában próbára teszi mindannyiunk immunrendszerét: szinte mindig akad egy náthás beteg a családban, aki többnyire tovább is adja a fertőzést a családtagoknak. Miért vagyunk ilyenkor gyakrabban betegek, és mit lehet tenni azért, hogy ezeket a menetrendszerűen érkező kellemetlenségeket elkerüljük?

Alighogy lekopott a nyári barnaságunk, hogy egészségesen, kipihenten búcsúztattuk gyerekeinkkel a nyári vakációt, mégis mára minden megváltozott. Mintha elfogyott volna a korábban szerzett energiatartalék: egyre többször szenvedünk légúti és emésztőszervi fertőzésektől, fáradékonynak, enerváltnak, kedvetlennek érezzük magunkat, a borús, ködös, hideg reggeleken legszívesebben fel sem kelnénk. Az iskolás gyermeket nevelő szülők ilyenkor kezdenek kétségbeesni, hiszen egyik nátha, torokgyulladás, vírusfertőzés jön a másik után, már a tanév első negyedében megszaporodik az iskolai (a szülőknek pedig a munkahelyi) hiányzások száma.