MSokan tapasztalják, hogy a tartós stressz és az egészségtelen életmód hozzájárul a gyomorpanaszok romlásához. Mi történik ilyenkor valójában?

A stressz szinte minden szervünk működését befolyásolhatja. Ha a stresszhelyzet csak alkalmi vagy kis mértékű, általában különösebb következmény nélkül túljutunk rajta (maximum szaporább szívverést, felgyorsult légzést, adrenalinlöketet tapasztalunk), ha viszont gyakori, nagymértékű, vagy tartóssá válik, bizony az egészségre is káros lehet: gyomorpanaszokhoz, szív- és érrendszeri betegségekhez, valamint az immunrendszer gyengülése következtében fellépő gyakori megbetegedésekhez vezethet.

Tényleg okozhat gyomorpanaszokat a stressz?

A tartós stressz gyomorfájdalomhoz vezethet; ronthatja, lassíthatja az emésztőrendszer működését, székelési zavarokat: hasmenést, székrekedést okozhat, emellett fontos kockázati tényezője az irritábilis bél szindrómának is. Stresszes életmód mellett ráadásul gyakrabban alakul ki a reflux és a gyomorfekély is, már csak amiatt is, mivel a feszültséget sokan az ezeket elősegítő túlevéssel, alkoholfogyasztással és dohányzással próbálják oldani.

Stressz és gyomorfekély: tisztázzuk a tévhiteket

Gyomorfekély akkor jön létre, ha a gyomor nyálkahártyája megszakad egy legalább öt milliméter kiterjedésű területen. A szakadás miatt a nyálkahártya már nem tudja tovább védeni a gyomorsavtól a nyálkahártyasejteket. Mivel a gyomorsav erősen maró hatású, a védtelenül maradt nyálkahártya kisebesedik. Ha ez a jelenség tartós, gyomorfekélyről beszélünk. A gyomorfekély legjellemzőbb tünete a gyomorszáj környékén észlelhető, tompa, görcsös, vagy égő fájdalom, ami étkezés hatására romlik.

Bár a gyomorfekélyes esetek közel 70%-át a Helicobacter pylori baktérium okozza, a közvélekedés szerint azonban a tartós stressz és az egészségtelen életmód is hozzájárulhat a betegség kialakulásához, illetve a tünetek romlásához.

A tartós mentális nyomás egyfelől fokozhatja a Helicobacter pylori-fertőzés agresszív hatását, másfelől a sok stressz és más életmódtényezők is befolyásolhatják a nem bakteriális eredetű gyomorfekély kialakulását. Így például nagy mértékű vagy tartós stressz esetén az emberek nagyobb valószínűséggel fogyasztanak olyan egészségkárosító ételeket, italokat vagy élvezeti szereket, mint a kényelmi ételek, az alkohol vagy éppen a cigaretta; nagyobb eséllyel küzdenek alvászavarokkal, használnak különböző altató, nyugtató vagy élénkítő szereket. Ezek pedig nem csak a gyomornyálkahártyát károsítják, hanem gyengítik a szervezet védekezőképességét, valamint növelik a betegségek, többek között a fekélyek kialakulásának rizikóját is.

Azaz a tényeket tisztázva: a sok stressz bizonyos körülmények között önmagában is okozhat gyomorfekélyt azáltal, hogy fokozza a gyomorsav-termelést és csökkenti a gyomornyálkahártya vérellátását. Ugyanakkor valószínűbb, hogy több más ettől független vagy ezzel összefüggő kockázati tényezővel karöltve vezet gyomorpanaszokhoz vagy a tünetek romlásához. 

Mit tehetünk a stressz okozta gyomorpanaszok enyhítése érdekében?

Csökkentsük a stresszhormonok szintjét napi rendszerességgel végzett, feszültségoldó tevékenységekkel: sétával, jógával, meditációval.

Próbáljunk ki különböző légzőgyakorlatokat, mindfulness és relaxációs technikákat, ezek ugyanis hatékonyan segíthetnek abban, hogy a dühöt és haragot ne tartós stresszként éljük meg.

Kerüljük az olyan stresszoldást célzó, de valójában egészségkárosító tevékenységeket, mint például a túlzásba vitt alkoholfogyasztás vagy dohányzás, mert ezek számos negatív hatásuk mellett a gyomrot is károsítják.

Figyeljünk az alvásunk időtartamára és minőségére, a krónikus alváshiány ugyanis növeli a stresszérzékenységet, és ronthat a fennálló gyomorpanaszokon is.

Ha gyakran tapasztalunk görcsös gyomorfájdalmat, érdemes gasztroenterológushoz fordulni, hogy megvizsgálja, nem áll-e gyomorfekély, reflux vagy más betegség a gyomorpanaszok hátterében.

A cikk a Budai Egészségközpont gasztroenterológus szakembereinek lektorálásával készült.