Az egyik leggyakoribb, és a legsúlyosabb következményekkel fenyegető keringési betegség a magas vérnyomás. Mégsem ismeri mindenki, sőt nagyon sok mítosz és tévhit is kering ezzel kapcsolatban a köztudatban.

A magas vérnyomás, a hipertónia a népesség jelentős hányadát, közel a felét érinti, de a betegeknek csak mintegy negyede tartja szoros kontroll alatt az állapotát. Bár sokakat érint, mégis sokan sok mindent tévesen tudnak a magasvérnyomás-betegségről, a jeleiről, a veszélyeiről, és az elkerülésének, kezelésének lehetőségeiről egyaránt. Az alábbiakban néhány közkeletű tévhitet szeretnénk tisztázni, hogy ezzel is segítsünk elkerülni a kezeletlen hipertónia súlyos következményeit, például az erek, a szív és a vesék károsodását.

10 gyakori félreértés a magas vérnyomással kapcsolatban - kardiológus tisztázza a tényeket

Milyen érték számít magasnak? Emelkedett vérnyomásról akkor beszélünk, ha a mért érték 130/80 Hgmm felett van. Legújabb ajánlás szerint a megfelelő technikával mért eseti nyugalmi érték 140/90 Hgmm alatt számít normálisnak, de a magas vérnyomás betegség diagnózisának felállításához általában vérnyomás naplózás, vagy 24 órás monitorozás ajánlott, ekkor a súlyozott átlagokat vesszük figyelembe.

Sajnos, sokakban (főleg vidéken, az idősebbek között) él még az a régen elavult tévhit is, amely normálisnak tartotta, ha az első érték száz feletti része megegyezett az életkorral, tehát egy 60 éves ember számára a 160-as értéket még elfogadhatónak ítélte meg. Akkor is foglalkozni kell a vérnyomás beállításával, ha csak az egyik érték, vagy ha csak a harmadik, a pulzusszám magasabb a kelleténél.

Lehet-e tenni valamit az öröklött magas vérnyomással? Sokan gondolják úgy, hogy ha már előfordult a családban magas vérnyomás, akkor ezzel az öröklött hajlammal együtt kell élni, nincs mit tenni ellene. Ez nem igaz! Valóban, a magas vérnyomás kockázata jelentősen nagyobb azoknál, akiknél a szülők vagy a testvérek is érintettek. Ez azonban csak annyit jelent, hogy kontroll alatt kell tartani, lehetőleg elkerülni, illetve életmódváltással, kezeléssel tenni ellene, ha kialakul.

Hogyan lehet a só vérnyomásnövelő hatását elkerülni? Tévedés azt gondolni, hogy a magas vérnyomást elősegítő sóbevitel csak a közvetlen sózással, az asztali só használatával történik. A nátrium fogyasztását ugyanis minden élelmiszernél, készételeknél, konzerveknél, húskészítményeknél is ellenőrizni és lehetőség szerint csökkenteni kell, a címkén feltüntetett összetevők tanulmányozása után. Tévhit az is, ha valaki a tengeri só vagy a kóser só kisebb nátriumtartalmában bízik: ezek mind ugyanazt a nátriumkloridot tartalmazzák, mint a közönséges konyhasó. A magas vérnyomás ellen kidolgozott DASH-diéta figyel a sóbevitel csökkentésére is, ennek követése 8-14 Hgmm-rel csökkentheti a vérnyomás értékeit.

Ha nincs tünet, nincs baj? Téved az is, aki azzal áltatja magát, hogy amíg jól érzi magát, nincsenek panaszai, addig nem kell foglalkoznia ezzel a problémával. A magas vérnyomásnak ugyanis nagyon sokáig nincsenek tünetei, ezért is nevezik „csendes gyilkosnak”, de ez idő alatt is károsíthatja az ereket, belső szerveket. Ezért tanácsos rendszeres méréssel kontrollálni a vérnyomást.

Mi a helyzet az alkohollal? Elterjedt vélekedés, hogy a vörösbor jót tesz a szívnek. Ha ebben van is valamennyi igazság, az csupán a jó minőségű, tiszta, valódi gyümölcsből készült borra vonatkozik, és arra is csak nagyon mértékletesen, napi egy-két decinél többet nem fogyasztva.  A rendszeres és mértéktelen alkoholfogyasztás ugyanis jelentősen növelheti a vérnyomást.

Szükség van-e az otthoni mérésre? Tévedés lenne azt hinni, hogy ha valaki kardiológiai kontroll alatt van, akkor saját magának nem kell ellenőriznie a vérnyomását. Épp ellenkezőleg, a szakorvosnak is fontos segítség az otthon rendszeresen mért értékekről vezetett vérnyomásnapló, hiszen ez mutatja a valós állapotot. A konzultációk során történő, alkalmi mérés nem elegendő, különösen azért nem, mivel a rendelő, a várakozás, a „fehér köpeny szindróma” a szokottnál eltérő értékeket produkálhat.

Ha normalizálódik a vérnyomás, abbahagyhatók a gyógyszerek?  Sajnos, ez nem ilyen egyszerű: az állandó, szakszerű kontrollra akkor is szükség van, ha sikerül beállítani a vérnyomást. A kezelés megváltoztatásáról, a gyógyszerek csökkentéséről a szakorvosnak kell döntenie, a páciens részéről felelőtlenség lenne saját szakállára, az orvos hozzájárulása nélkül abbahagyni a gyógyszerek szedését.

A kávéfogyasztásról is le kell mondani? Nem feltétlenül! Bár a koffein stimuláns, de a napi 1-3 kávé vérnyomásnövelő hatása elhanyagolható.

A férfiakat jobban sújtja? Gyakori tévhit az is, hogy a magas vérnyomás gyakoribb a férfiaknál. Valójában ez az életkortól függ. Az 50 évnél fiatalabb férfiaknál a magas vérnyomás valóban gyakoribb, mint a női kortársaiknál, azonban a változó kor beköszönte ebben is változást hoz, a nők kockázata megnő. Fontos tudni azt is, hogy a fogamzásgátló tabletták szedése növelheti a magas vérnyomás kockázatát, és a várandóság alatt is kialakulhat magas vérnyomás.

A fiataloknál is előfordulhat!  Bizony, a fiatalok sem tehetik félre ezt a problémát azzal, hogy ez csak az időskor betegsége, mert ez tévedés! Egyre több fiatal is érintett, az őket is érő stressz, az életmódi hibák, például az elhízás, a mozgáshiány, az energiaitalok túlzott fogyasztása miatt. Sajnos, a fiatalok körében nő a magas vérnyomás egyik szövődményének, a stroke-nak az előfordulása is.

A cikk a Budai Egészségközpont kardiológus szakorvosának közreműködésével készült.