Mennyi esélyünk van arra, hogy tűrhető egészségi állapotban megéljük a 100 éves kort? Kis „matuzsálemkereső” kitekintőnkből kiderül, hogy az esélyeinket nagy mértékben befolyásolja, hogy melyik országban élünk, férfinak vagy nőnek születtünk-e, valamint hogy milyen egészségre káros szokásoknak hódolunk.

Számtalan dologtól függ, hogy milyen hosszú életet élhet valaki: férfi vagy nő, mikor született, melyik országba, annak melyik régiójába, milyen családba, milyen genetikai adottságokkal, milyen az életvitele, mi történik körülötte a nagyvilágban, és nem utolsó sorban mennyi szerencséje van az előre kiszámíthatatlan történések, sorsfordulók során. A születéskor várható élettartam egy átlagadat, amit a százéves korban és a fiatalon elhunytak is alakítanak. Mennyi esélye van a most születetteknek és a most aktív életkorban lévőknek, hogy megérjék a századik születésnapjukat?

Kik számíthatnak a leghosszabb életre?

A legmagasabb várható élettartamot 2019-ben jelezték az Európai Unióban, ekkor 81,3 év volt. Utána a koronavírus-járvány miatt kissé lejjebb tolódott ez az érték, 2021-ben 80,1 évre. Ekkor Európán belül a legjobb prognózist Madrid régiójában mérték, 85,2 évet. 84 év feletti értéket jeleztek Olaszország, Franciaország és Svédország egyes régióiban is, míg a legalacsonyabb, 72-74 év közötti értékek Bulgária egyes területein és Magyarország északkeleti megyéiben születtek. Magyarországon a legmagasabb születéskor várható élettartam Budapesten van, 78,1 év. A két nem között mindenütt kimutatható különbség van, ennek okát az életmódbeli különbségben, illetve a tesztoszteron és az ösztrogén hormonok eltérő hatásaiban keresik. Az EU-ban a nők születéskor várható átlagos élettartama 2022-ben 83,3 volt, a férfiaké 77,9 év volt. A legkisebb ez a különbség Hollandiában (2,9 év), Írországban (3,3 év) és Svédországban (3,4 év) volt. A statisztika szerint Magyarországon a nők születéskor várható élettartama 2022-ben 79,3, a férfiaké 72,6 év volt. A legnagyobb különbség a nemek várható élettartama között Lettországban van, ahol átlagosan tíz évvel hosszabb életűek a nők, mint a férfiak.

Mennyi esélyünk van száz évnél is többet élni?

A százévesek száma az elmúlt húsz évben közel megduplázódott. A száz évnél idősebbek aránya Japánban a legmagasabb, 2015-ben pl. a 127 milliós lakosságból több mint 61 ezer volt. Az USA államaiban a 337 millió lakosból 2021-ben közel 90 ezer százévest tartottak nyilván. A százévesek többsége, 85 százaléka nő. Mit remélhetnek a fiatalabbak, az aktív korosztály, és mi várhat a most születettekre? A legújabb becslések szerint a mai babák közül minden harmadik meg fogja élni a 100. születésnapját, várhatóan akkor is többségben lesznek a nők közöttük. A szakemberek arra számítanak, hogy az egészségügyi ellátás javulása és az életmódbeli változások, az egészségrontó káros szokások csökkenése miatt javulni fognak az esélyeink, vagyis valaki minél fiatalabb ma, annál valószínűbb, hogy eléri a 100. életévét. Egy becslés szerint a most húszéveseknek háromszor akkora esélyük van megélni a századik születésnapjukat, mint a nagyszüleiknek, és kétszer annyi, mint a szüleiknek.

Aki három évszázadban is élt

A legidősebb ember, akivel e sorok írójának módjában volt interjút készíteni, László György építészmérnök volt, aki hosszú élete során három évszázadnak is polgára volt. A XIX. században, 1896-ban, a Millennium évében született, megélte a viszontagságokkal teli XX. századot, majd a XXI. századba is belekóstolhatott, végül a 108. életévében, 2004-ben halt meg. Végig tanulta és dolgozta az életét, volt katona, hadifogoly, diák és egyetemi tanár, építészmérnök, templomokat, lakóházakat és ipari létesítményeket egyaránt épített, több nyelven beszélt. A kérdésre, hogy a véleménye szerint minek köszönheti ezt a ritka hosszú életet, egyszerűen válaszolt: „Nem szabad abbahagyni a munkát”. Ő valóban ehhez tartotta magát: a hetvenes éveiben is tervezett, majd amikor már a látása megromlott, sokáig még tolmácsként és fordítóként dolgozott, azután pedig gazdag életműve alapján az emlékiratait, leveleit rendezgette, 103 évesen még a monográfiáján dolgozott. Mértéktartó, puritán életet élt, kevés, de jó minőségű ételt fogyasztott, pl. csirkemellet zöldségkörettel, csendes szobájában szeretettel ápolgatta növényeit.

Mitől halnak meg a százévesek?

Egy dániai vizsgálat 8559 száz éven felüli beteg elhalálozásának okainak nézett utána. Első helyen (33 %) szerepelnek az okok között a szív- és agyi érrendszeri betegségek, a második leggyakoribb halálok a tüdőgyulladás (12 %), utána jelentős a mentális betegségek, pl. az Alzheimer-kór aránya (7 %), a többi haláleset mögött pedig emésztőszervi, húgyúti, endokrin betegségek, balesetek és egyéb okok találhatók. Érdekesség, hogy a rák előfordulása ebben a magas életkorban már egyre ritkább, száz éven felül a halálozás két százalékáért felelős mindössze.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.