Bár sokat beszélünk arról, mit tehetünk egyénileg a szívbetegségek megelőzéséért, a legtöbben ezt csak akkor vesszük komolyan, amikor valakit a közvetlen környezetünkből elragad valamilyen érrendszeri elváltozás. De miért is kell megvárni ezt a sokkoló figyelmeztetést?

A szív-érrendszeri betegségek hazánkban vezető halálozási okként ismertek. Az egyik leggyakoribb betegség az atherosclerosis, a szívkoszorúér-meszesedés, amelynek során az artériák belső falán lerakódó vérzsírok plakkokat képeznek, akadályozva a vér áramlását, beszűkítve az erek átmérőjét. Előrehaladott állapotban az artériák károsodása szívrohamot, szívinfarktust (a szívizom sejtjeinek elhalását), az agyi erek károsodása esetén stroke-ot vagy szívelégtelenséget válthat ki. Az érelmeszesedés legfontosabb oka a vérzsírok szintjében keresendő. Három fontos vérzsír szintjét kell figyelni: az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL, „a rossz” koleszterin) és a trigliceridek túl magas szintje, illetve a nagy sűrűségű lipoprotein (HDL, a „jó” koleszterin) túl alacsony szintje veszélyt jelez. A tartósan magas vérnyomás szintén érkárosító hatású, ezt is rendszeresen ellenőrizni kell.

Attila története

Attiláról ötvenévesen meg lehetett volna rajzolni a tipikus magyar férfi profilját: a munkahelyén fizikai munkát végzett, ezért szabadidejében igyekezett a lehető legkevesebbet mozogni, jelentős túlsúlyt viselt, jobbára tekintélyes úszógumi formájában, a vérnyomását ritkán mérte, de akkor mindig 150-160 körül mozgott, és a vércukra is többnyire meghaladta az ideálist. Mindezeket azonban sokáig nem tekintette olyan gondoknak, amelyekkel különösebben foglalkozni kellene. Egészen addig, amíg egyszer csak rosszul lett, elsötétült előtte a világ, összeesett, egy artériaszűkület, elzáródás miatt megállt a szíve, leállt a légzése. Innentől Attila története nem átlagos, inkább csodaszámba megy: életét annak a véletlennek köszönheti, hogy mindez egy rutinvizsgálat után, a szakrendelő folyosóján történt, ahol közel volt a defibrillátor és a szakszerű segítség. Sikerült újraéleszteni, a mentők is tették a dolgukat, egy órán belül műtőbe került, az érintett érszakaszt újranyitották - sztentet kapott. Azóta tíz év telt el, és Attila igyekszik ezt az ajándékba kapott „hosszabbítást” megőrizni. Rendszeresen jár szakorvosi kontrollra, gyógyszerekkel karbantartja vérnyomását, vércukor- és koleszterinszintjét, leadott 15 kg-ot. Bár most sem lehetne róla megmintázni az egészséges férfi szobrát (például a negyven éve kezdett dohányzással nem tudott teljesen felhagyni), de igyekszik a lehető legtöbb rizikófaktort kizárni, és a „második születésnapja óta” tudatosabban éli meg az életében adódó kis örömöket is.

Kiküszöbölhető rizikófaktorok

Vannak olyan kockázati tényezők, amikre nincs befolyásunk, például az életkor, a nem, a különböző, az immunrendszert, az egészségi állapotot gyengítő társbetegségek előfordulása, illetve a szívproblémák családi halmozódása. Számos olyan életviteli tényező van azonban, amelyen lehet és kell is változtatni szívünk egészsége érdekében. A szívbetegségek kockázatát jelentősen növeli az elhízás, különösen a hasra rakódott zsír, a passzív, ülő, mozgásszegény életmód (de az ellentéte, a túlterhelés, a túlhajszolt, teljesítményorientált életvitel is), a feldolgozatlan, tartós stressz. Hozzájárulnak a veszélyhez az olyan káros szokások, mint az alkoholizálás, a dohányzás, a drogfogyasztás, illetve az egészségtelen, túl sok állati eredetű zsírt illetve finomított szénhidrátot tartalmazó, tartósítószerekkel, ízfokozókkal terhelt élelmiszerek fogyasztása.

Nyolc tanács a szívbarát életmódhoz

• Ne dohányozzon, lehetőség szerint kerülje a passzív dohányzást is! A dohányban lévő vegyi anyagok illetve égéstermékek károsíthatják a szívet és az ereket. A cigarettafüst pedig csökkenti a vér oxigéntartalmát, ami növeli a vérnyomást és a pulzusszámot, vagyis a szív munkáját.

• Mozogjon többet, naponta legalább 30-60 percnyi aktivitásra volna szüksége! Ebben lehet gyorsgyaloglás, úszás, aerobic és erősítő edzés is. A rendszeres, napi fizikai aktivitás csökkentheti a szívbetegségek kockázatát, segít megőrizni a normális testtömeget és elkerülni az olyan társbetegségeket, mint a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a 2-es típusú cukorbetegség.

• Válasszon szívbarát étrendet! A szív egészségét védi a sok rostot tartalmazó, vitaminban gazdag élelmiszer, így a sok zöldség-gyümölcs, a finomított szénhidrátok helyett a teljes kiőrlésű gabonakészítmények, a sovány húsok és halak, a telítetlen zsírokban szegény, a telítetlen olajokban gazdagabb termékek. A legjobb a szív számára a mediterrán étrend és a magas vérnyomás elkerülését célzó DASH étkezési terv.

• Tartsa fenn az egészséges testtömeget! A 25-ösnél magasabb BMI túlsúlynak minősül. Általában a magasabb koleszterinszinttel, magasabb vérnyomással, valamint a szívbetegségek és a szélütés fokozott kockázatával áll összefüggésben. Már a testtömeg 3-5%-os csökkentése is enyhíti ezek kockázatát.

• Rendezze alvását! Naponta legalább hét óra, jó minőségű, vagyis pihentető alvásra van szüksége minden felnőtt embernek. Az alvászavarok, különösen a légzéselakadásokkal járó alvási apnoé súlyos szívrizikót jelent!

• Kezelje a stresszt! Teljesen elkerülni a munkából vagy környezetből adódó feszültséget nem lehet, de nem mindegy, milyen stratégiát választ valaki a stressz illetve az abból fakadó szorongás kezelésére. Sajnos, sokaknál a túlevés, a dohányzás és az alkohol szolgál ezek enyhítésére, amivel még növelik is a bajt. Jó stresszkezelő módszer lehet a friss levegőn végzett, örömteli mozgás, a hobbitevékenységek, a relaxáció, a jóga, a meditáció, kertészkedés.

• Rendszeresen keresse fel háziorvosát és vegye igénybe a szűrővizsgálatokat! Panasz, tünet nélkül is érdemes évente legalább egyszer laboratóriumi vérvizsgálatot kérni, hogy a vércukor- és vérzsírszintjéről illetve a többi fontos értékről információt kapjon.

• Tegyen a fertőzések megelőzéséért is, hiszen a különböző kórokozók, gyulladások is károsítják a szív működését. A rendszeres fogorvosi kontroll például segít az esetleges gócok kialakulása ellen. Ajánlatos – idősebbeknek és szívproblémákkal küzdőknek különösen – beadatni az éves influenza elleni oltást, illetve a Pneumococcus elleni vakcinát.

A cikk a Budai Egészségközpont kardiológus szakembereinek közreműködésével készült.